Napi sajtószemle

Meszlényi Zoltán boldoggáavatásáról

Ma az esztergomi bazilikában boldoggá avatják az 1951 márciusában vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt. A szertartást végző Erdő Péter bíboros-prímás a Magyar Hírlapnak (Meszlényit… 1.,12. o.) elmondta: Meszlényi Zoltán vértanúsága ma is az emberek közötti kiengesztelődést szolgálhatja. A püspök jelmondata: „Bizalommal és hűséggel” valódi útmutatás. A magyar katolikus egyházfő szerint Meszlényi Zoltán életéből és halálából egyaránt kiviláglik, hogy a keresztény hit szerint a valóság súlypontja nem a külsőségekben, nem a politikai események felszínén van, hanem sokkal mélyebben. „Ezért van az, hogy néha az életszentség a kevésbé közismert, kevésbé jelentősnek látszó helyzetekben és személyekben ragyog föl. Biztos, hogy ő egész életével, lelkiismeretes pontosságával, a mindenkiért érzett felelősségével, valamint a papi hivatás iránti odaadásával konkrét példakép napjaink szétszórt világában. Ahol a felelősség egyre csak eltűnőben van” – mondta a bíboros-prímás.

A Magyar Nemzetben (36.o.) Pákozdi Zoltán: Hittel és hűséggel címmel leszögezi: „A hitvalló, mártír püspök élete, a diktatúra idejében meg nem alkuvó személyisége méltó arra, hogy a magyar kereszténység egyik példaképe legyen. 1950. június 17-én azért vállalta a főegyházmegye vezetését, mert csak így látta biztosítottnak a kánonjogilag érvényes kormányzást. Ez vezetett vértanúhalálához, hiszen az államhatalom minden olyan embert eltávolított, akiben nem bízott meg, aki nem az ő kiszolgálója volt. Meszlényi püspök Mindszenty bíboros, a cseh Josef Beran, a lengyel Stefan Wyszynski és a horvát Alojzije Stepinac bíborosok állhatatosságát követi.”

Egyéb hírek

A Magyar Nemzetben (37.o.) Balavány György Az ellenállás kötelessége címmel az ötszáz évvel ezelőtt, 1509-ben született Kálvin Jánosra emlékezik. Kiemeli, hogy Kálvin „sosem akarta megszüntetni a szegénységet, hiszen az egyenlőtlenséget a gondviselés kiismerhetetlen titkának tartotta. Viszont megparancsolta a gazdagnak, legyen irgalmas a szegényhez. A szegénynek pedig, hogy törekedjen tisztességre, és keressen munkát – s ha erre nincs lehetősége, alázattal fogadjon annyi segítséget, amennyit kap. Aki a szegénytől fordul el, Istentől fordul el, mert Krisztus a rászorulók képében közeledik a gazdagokhoz. Ugyanakkor – ismerve az ember fösvénységre hajló természetét – nem bízta a szegényeket a gazdagok lelkiismeretére, mint azt a kapitalisták teszik. Ezért Kálvin János a modern kor hajnalán, háromszáz évvel Bismarck előtt, Genfben megalkotta a jóléti államot. Követelte az ingyenes kórház, árvaház és szegényház felállítását. Állami feladatnak nevezte az iskolák védelmét, a diákok támogatását és a tanárok fizetését, valamint az egészségügyet.” A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy szemben a közkeletű vélekedéssel, nem a protestánsok fogalmazták meg először az ellenállás, vagyis a polgári engedetlenség jogát a felsőbbséggel szemben, hanem már az ókorban és a középkorban is, számosan. Így az 1222-es magyar alkotmány, az Aranybulla záradéka is tartalmazza e jogot a királlyal szemben. A forradalom, főleg az anarchia gondolata pedig Kálvintól idegen. Balavány György figyelmeztet: ha a felsőbbség „megfeledkezik bizonyos kötelességeiről, az engedelmesség tovább is jár neki, hiszen az elnyomó hatalom lehet Isten eszköze – senki nem viseli a kardot, csak a Mindenható akaratából. De ha az a horribilis helyzet áll elő, hogy a vezetés a polgárok lelkiismeretén akar erőszakot tenni, istentelenségbe kényszerítve őket, akkor az ellenállás nem csupán jog: kötelesség. Csakhogy az efféle önkény megszüntetésének is van biblikus rendje. A magánember joga a passzív ellenállás; senki sem kényszerítheti például vasárnapi munkára vagy arra, hogy erkölcsi feslettségeket támogasson vagy tűrjön. A népből való ’alsóbb magisztrátusok” az istenfélők nevében az uralkodót felszólíthatják megtérésre, illetve cselekvésre ösztökélhetik a felsőbb rendet. S adott esetben a városi tanács tagjai dönthetnek úgy, hogy a vezetőt hatalmától megfosztják; ez már csak azért is a felső rend dolga, mert ők képesek arra, hogy átvegyék a kormányzás felelősségét. Eltelt fél évezred. Nagy tudósok, államférfiak bújtak ki Kálvin János egyszerű, sötétszürke köpönyegéből. A lényeg, hogy amit tanított, az a gyakorlatban is működött. Szokott működni, egy darabig. Amíg be nem csukódik a Biblia.”

A Magyar Hírlapban (Elbújnak… 17.o.) Szakcsi Lakatos Béla, Kossuth-díjas zeneszerző, Amerikában is jól ismert dzsesszzongorista nyilatkozik, aki saját meghatározása szerint bibliaolvasó ember. Ezért ha nem is mondja ki, de mindent úgy szemlél az életben – legyen szó zenéről vagy a cigányság sorsáról –, mint akit a hit ereje vértezett fel. Elmondta: „Ismerek tanárokat, orvosokat, magas beosztású rendőröket, akik cigány származásúak, de ezt mélyen titkolják. Az én elképzelésem végpontja az, hogy olyan tehetséges cigány emberekre lenne szükség, akik dicsőséget hoznak ennek az országnak. Minden területen. Sajnos ma azokat sem mutatják meg, illetve azok is elbújnak. Miért? Mert ez nem a bibliai megértés, hanem a gerjesztett feszültségek kora.”

A Magyar Nemzet (Nyelvi… 15.o.) beszámol arról, hogy kiemelkedő nyelvemlékeinkből – a Tihanyi alapítólevéltől a Halotti beszéden át az 1530-as évek kódexéiig –, „Látjátok feleim…” címmel legbecsesebb nemzeti ereklyéinkről nyílt kiállítás csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban. A megnyitó beszédet Sólyom László államfő tartotta. A magyar művelődéstörténet első önálló nyelvemlék-kiállításán az idők során külföldre került kódexek együtt láthatók. A kiállított hatvankét eredeti nyelvemlék, köztük negyvenhét kódex, valamint negyvenkét műtárgy eszmei értéke eléri a tizennégymilliárd forintot.

A Népszabadság (Fatemplom… 1.,5.o.) riportja szerint a szomszédos községek szociális munkásai és a turisták is segítettek a magyaföldieknek, hogy mielőbb felépülhessen a zalai falu első temploma. Rátóti Zoltán polgármester, Jászai Mari-díjas színész művésztársai közül is sokan dolgoznak a Mújdricza Péter tervezte templom felépítésén. Az épület a remények szerint jövő tavaszra elkészül.

Magyar Kurír