Napi sajtószemle

A Népszabadság (Mindszenty-szobor… 2.o.), a Magyar Nemzet (Felavatták… 1.o.) és a Magyar Hírlap (Hűséges maradt… 1.,4.o.) is beszámolnak arról, hogy felavatták Budapesten az első köztéri Mindszenty-szobrot tegnap a XVI. kerületi Templom téren. A 220 centiméter magas, egész alakos bronzszobor Domonkos Béla szobrászművész alkotása. A szobor leleplezése előtt Erdő Péter bíboros prímás szentmisét mutatott be a zsúfolásig megtelt rákosszentmihályi plébániatemplomban. Mindhárom lap idéz Kovács Péter fideszes polgármester ünnepi beszédéből, a legrészletesebben a Magyar Hírlap. Rákosszentmihály első embere elmondta: a bolsevizmus hazugsága és az ateizmus istentelensége ma is köztünk kísért, és amíg ez így lesz, nem mondhatjuk, hogy befejeztük a Mindszenty József által megkezdett küldetést. A mártírsorsú hercegprímás szobra arra figyelmeztet bennünket, hogy „tegyük a dolgunkat megalkuvás nélkül”, erősíti bennünk „a hitet és a nemzeti összefogás gondolatát, hogy ne csak ebben a kerületben, hanem az egész országra kiterjedően megvalósulhasson az összmagyar összefogás a bolsevista ateizmussal szemben.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (4.o.) Magyarságért mindhalálig címmel számol be arról, hogy a felvidéli magyarság mártír politikusának, az 1957-ben börtönben elhunyt gróf Esterházy Jánosnak állítottak tegnap szobrot Lakitelken. A szobrot Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek szentelte fel. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke elmondta: Esterházynak nemcsak hite volt, de hitből fakadó cselekvőképessége is.

Szintén a Magyar Hírlap (4.o.) Magyarellenességéről híres püspök kap szobrot Gyulán? címmel ír arról, hogy a közeljövőben eldől, lesz-e szobra Gyulán a több mint kétszáz évvel ezelőtt született, magyarellenességéről hírhedtté vált román püspöknek, Andrej Sagunának. A szobor felállításáról még 2007 novemberében a nagyszebeni román-magyar kormányülésen született döntés, ám az egy évvel későbbre tervezett alapkőletétel a tiltakozások miatt meghiúsult. A román patriárkátus azonban a közelmúltban ismét benyújtotta a szoborállításra vonatkozó kérelmét a gyulai építési hatósághoz. Perjési Klára, a város szocialista polgármestere múlt keddre egyeztető tárgyalást hívott össze az érintettek részvételével, ám a megbeszélés elmaradt. Erdmann Gyula alpolgármester közölte: provokációnak tartják a tervet, és kérni fogják a helyi román kisebbség képviselőit, hogy álljanak el szándékuktól. A helyi testület zöme nem támogatja, hogy olyan személy kapjon szobrot a gyulai ortodox katedrális előtt, aki az 1848-as forradalom idején Ferenc József szekértolójaként biztatta az erdélyi román felkelőket az ártatlan magyarok legyilkolására, és az orosz cárnak könyörgött, hogy verjék le szabadságharcunkat.

A Magyar Nemzetben (Rehabilitált… 15.o.) Bánffy György Kossuth-díjas színművész nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy az Evangélium Színházban november 6-án lesz Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének a bemutatója, és ő játssza az Urat, meg is jelenik a színen. Bánffy elmondta: „Abban bízunk, hogy a közönséget, ugyanúgy, ahogy engem a próbák során, elkápráztatja Madách szellemiségének nagysága. Õk is megérzik, hogy ez az előadás arról szól, hogy Madách Imre hogyan játszotta végig önmagában az emberi lehetőségeket, Istenhez fűződő kapcsolatunkat, az Istentől való elrugaszkodás kísérleteit és kísértéseit. Ezeket mindnyájan megéltük legalább egyszer az életünkben. Még a leghívőbb embernél is előfordulnak olyan létszakaszok, amikor elfordul Isten parancsainak hűséges szolgálatától. S milyen megrendítő, amikor egy ellenkezéshullámnak vége lévén, az ember újra vissza tud térni. Ez az örökös küzdelem, amely az emberség fennállása óta létezik, a tragédiában képről képre nyomon követhető, Lucifer örökös kétkedésétől az Úr fenséges nyugalmáig minden bele van sűrítve… a tragédiát rehabilitáló koncepciónk egyik markáns jele, hogy én nem az Úr hangját szólaltatom meg a színfalak mögül, mint ahogy modern felfogásoknál megszokta a közönség, hanem Madách akaratának megfelelően az Úrként megjelenek a színen. Ez számomra rendkívül izgalmas küldetést jelent. Kétezer év történelmében több alkalommal voltak nagy kísérletek az egyház szétrombolására, a Krisztus-követők szétzilálására, az Istennel való kapcsolat lealacsonyítására. Ma is érzékelhetjük ezt a saját bőrünkön. Épp ezért én nem a dörgő hangú, hatalmas erejű, villámokat szóró, büntető Istent próbálom megteremteni, hanem egy olyan Isten-arcot mutatok fel, amely a XXI. századi ember számára közel hozhatja a szeretettel teli, élő, valóságos Isten képét.”

A Népszava (Nem… 11.o.), a Magyar Nemzet (Panelháztűz… 17.o.) és a Népszabadság (Tűz… 11.o.) is beszámolnak arról, hogy október 23-án, éjfél előtt tűz pusztított abban a jászberényi templomban, ahol egy bulvárlap információi szerint egy helyi pap szexuális kapcsolatot létesített egy 29 éves fiatalemberrel. A lelkipásztort az eset után az Egri Főegyházmegye felmentette a papi szolgálat alól. Fózer Tibor tűzoltóparancsnok közölte: szakértői vélemények szerint kizárható, hogy bármiféle műszaki meghibásodás előzte volna meg a tüzet.

Magyar Kurír