Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (6.o.) Felgyorsult II. János Pál szentté avatásának folyamata címmel számol be arról, hogy tegnap XVI. Benedek pápa hat személyt avatott szentté, köztük a római katolikus egyház első ausztrál szentjét, Mary MacKillopot és a kanadai André atyát, Quebec ugyancsak első szentjét. A lap kiemeli, hogy a szentté avatási szertartáson részt vett Bronis³aw Komorowski lengyel elnök is, mivel egyrészt az oltárra emelt tiszteletre méltó személyek között volt egy XV. században élt lengyel pap is, másrészt az államfő II. János Pál pápává választásának 32. évfordulóján tett látogatást Rómában. Komorowski elmondta: a közelmúltban a Vatikán felgyorsította a 2005-ben elhunyt Karol Wojt³ya szentté avatásának folyamatát.

A Magyar Nemzet (’56-os… 8.o.) beszámolója szerint az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező programsorozat indult tegnap a lengyel fővárosban. Október 23-án emléktábla-koszorúzás lesz és a varsói Szent István-templomban szentmise keretében bemutatják a magyar Szent Korona másolatát.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Merkel… 18.o.) beszámol arról, hogy a kereszténydemokraták ifjúsági szervezetének Potsdamban lezajlott rendezvényén Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke beszédében kijelentette: Németországban megbukott az az elképzelés, hogy a különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett. Egyúttal leszögezte: elkötelezték magukat a keresztényi emberkép mellett, náluk nincs helye annak, aki ezt nem hajlandó elfogadni, ám az elmúlt harminc-negyven év hibáit nem lehet gyorsan korrigálni. A kancellár azonban arra is figyelmeztetett: Németország a képzett munkaerő hiányával küzd, nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit.

Hazai hírek

A Népszabadságnak (Párbeszéd… 3.o.) Szájer József, a Fidesz néppárti EP-képviselője elmondta: jó ötletnek tartja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felvetését, hogy az új alkotmány preambulumában szerepelnie kellene a Himnusz kezdő sorának: „Isten, áldd meg a magyart…” Az EP-képviselő emlékeztetett rá: „Ezt korábban én is felvetettem, hiszen a Himnusz szimbolikus szövegű. És a mostani alkotmánynak a legnagyobb baja, hogy nem fejezi ki az összetartozást és nem szerethető.”

A Magyar Nemzet (Ismeretlen… 5.o.) egy ferences szerzetest idéz, aki egy temetésen azt mondta: „Nemrég jöttem rá, miért takarjuk be a sírt virággal: hogy megsimogassa a halottat, ha elmegyünk, szóljon hozzá, ha fázik, őrködjön felette, társalogjon vele. Misztikus értelme van a sírra tett virágnak. A virág a megújulás, a feltámadás, az élet.” Kő András cikkíró azonban felteszi a kérdést: „De hol van Károlyi Bernát ferences szerzetes sírja, hogy virággal boríthassák be az élők? Egy legendás, jóságos ember földi maradványai után kutatnak az emlékezők.” A cikkből kiderül: Károlyi Bernát 1892-ben született. Az első világháborúban katonalelkész volt, 1929-től 1938-ig Kínában missziósként szolgált, a polgárháború idején sebesülteket gondozott, betegeket ápolt, árvaházat alapított. Itthon a II. világháborúban Pasaréten, Vácott és Kecskeméten élt, zsidókat bújtatott. 1945 nyarán perbe fogták, mivel ingyenkonyhát biztosított a menekült délvidékieknek, s felemelte szavát a kegyetlenkedések ellen. Amikor 1948 karácsonyán Mindszenty József hercegprímás bíborost letartóztatták, nyilvánosan kérte a híveket, hogy imádkozzanak a magyar katolikus egyházfőért. Károlyi Bernátot 1949 novemberében letartóztatta a politikai rendőrség, s úgy megkínozták, hogy „mindent bevallott”, amire kérték.

Államellenes összeesküvés vádjával börtönbüntetésre ítélték, a börtönben többször is szörnyen megkínozták, de így is gyóntatott. A tüdőrák elhatalmasodott rajta, végül 1954. március 2-án adta vissza lelkét a Teremtőnek, a Budapesti Országos Börtönben. A Rákoskeresztúri temetőben temették el, de nem lehet pontosan tudni a sírhelyét. Ferences szerzetesek azonban valószínűsítik, hogy a temető 301-es parcellájának hetedik sorában, a 32-es sírban fekszik. A végleges válasz két hét múlva, vagy tavasszal várható.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Elhunyt… 15.o.) P. Szabó Ernő megemlékezik arról, hogy életének 100. évében elhunyt Búza Barna szobrászművész. A cikkíró kiemeli, hogy a művész életének nehéz időszakában „… mindig sokat segítettek az egyházi megrendelések. A székesfehérvári Prohászka-bazilikában áll a Jó Pásztor főoltárszobor, 1954-ben készült a püspöki bazilika, illetve a sümegi ferences rendi kegytemplom keresztútja.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Szakrális… 15.o.) közli, hogy a magyar festészet napja rendezvényeként a Semmelweis Szalonban (Üllői út 26.) ma este hatkor Somogy György művészettörténész nyitja meg a Kortárs szakrális festészet című kiállítást. Az üveg-, zománc-, textil- és szobrászművészetnek a festészettel határos területeire is bepillantást nyújt a tárlat, a mai magyar szakrális festészetről ad átfogó képet ötven alkotó munkáin keresztül – írja a polgári napilap.

Magyar Kurír