Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1.o.) Botticellitől Tizianóig címmel közli, hogy még soha nem rendeztek a budapesti Szépművészeti Múzeumban olyan nagyszabású kiállítást az itáliai reneszánsz festészetéből, mint amilyennek az október 28-án megnyíló, 2010. február 14-éig nyitva tartó kiállítás ígérkezik. A Botticellitől Tizinaóig – Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlaton a világ több mint ötven múzeumából mintegy százharminc festményt állítanak ki nyolcvan művésztől, a címben kiemelt két zseniális festőn kívül olyan alkotóktól, mint Leonardo, Giorgione, Raffaello, Veronese és Tintoretto. A művek biztosítási értéke kétszázmilliárd forint. A lap kiemeli, hogy a kiállítás egyik csúcsműve, Tiziano Vecellio Krisztus és Cirenei Simon című, 8 milliárd forint értékű festménye a madridi Pradóból. A mű több szempontból is páratlan alkotás, például azért, mert Cirenei Simon alakjában önarcképét festette meg az idős művész.

A Népszabadságban (10.o.) Daniss Győző Az eltakart kis Jézus címmel mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria Gótikus festészet és szobrászat Magyarországon című tárlatot, kiemelve a tárlaton bemutatott szárnyas oltárokat, amelyek szerinte bepillantást engednek a középkori élet mindennapjaiba is. A cikkíró számára az egyik legszebb példa a Németújvárról való, 1400 tájékán készült, a várandós Máriát ábrázoló táblakép. „Az ábrázoláson szalmakalapot, vizesedényeket, Mária kezében orsóra tekert fonalat, mellette guzsalyfélét, valamint motringokat látunk. Egy angyalnál kézi, Mária lábánál pedig kerekes motollát, s persze ’kész’ gombolyagot is találunk. A kép érdekessége – ahogyan az infrafelvétel kimutatta –, hogy a művész a Szűz Mária hasát borító köntös alatt a kis Jézust a kereszttel is megörökítette” – írja Daniss Győző.

A Magyar Nemzetben (15.o.) Pósa Zoltán Modern húrokra hangolt himnuszok címmel méltatja Tóth Sándor Csillagárnyék című, a Szent István Társulatnál megjelent verseskötetét és műfordításait. A cikkíró szerint Tóth Sándor költészetében a legkülönlegesebb „… a modern húrokra hangolt, mégis tradicionális himnuszköltészet. Spirituális emelkedettséggel, a szónak nemes értelmében vett vallásos pátosszal fejezi ki a költő elkötelezett hitét. Krisztus, az Isteni Bárány, a Szent Jobb, Szent Margit és a magyar szentek iránti hiteles rajongás mellett a beérkezett költő magas szintű intellektusáról és érzelmeiről árulkodik, amit legnagyobb költőink, Kölcsey, Ady, József Attila is csak az ihlet felső fokán tesznek meg: közvetlenül fordul a Teremető Atyához és a Szentháromsághoz.” Pósa idéz Tóth Sándortól: „Fogadd hálánkat, Istenünk, / Múló időkben légy velünk. / Jeled: a Krisztus jöjjön el, / Kiről a Lélek énekel.”

Magyar Kurír