Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Az abortusz ellen tüntettek… 7.o.) és a Magyar Nemzet (Madridi tömegtüntetés… 9.o.) is közlik, hogy szombaton a spanyol fővárosban a szervezők szerint legalább másfél milliónyian, a helyi rendőrök szerint viszont legfeljebb 250 ezren tiltakoztak a legfiatalabb szocialista kormánytag, Bibiana Aído legújabb abortusztörvény tervezete ellen. A spanyol kormány egyik alelnökének keresztlánya, az egyenlőségi miniszter tovább könnyítené a művi vetélést. A novemberben elfogadandó törvényben a 16 és 17 éves lányoknak többek között még azt is biztosítanák, hogy szüleik tudta és engedélye nélkül szabaduljanak meg nem kívánt magzatuktól. A Magyar Nemzet megemlíti, hogy a szocialista kormányfő, José Luis Rodríguez Zapatero „jobbkeze, José Blanco némi joggal odapörkölt a tüntetésen nagyágyúival megjelenő néppártnak: José María Aznar nyolcéves kormányzása alatt egyszer sem emelt szót az abortusz ellen.” A főszervező Benigno Blanco, a Család Spanyol Fórumának elnöke közölte: a tüntetéssel még nem ért véget a tiltakozás. Leszögezte: az egészséges és emberi életet védelmező társadalom nem élhet együtt sem a hatályos, sem az elfogadandó törvénnyel együtt, de egyikkel sem, amelyik engedélyezi a művi vetélést, ezért kérte a politikusokat, hallják meg az utca hangját.

A Vasárnapi Reggel (1.o.) Albánia magának követeli Teréz anyát címmel idézi Kalkuttai Boldog Terézt, aki egyszer kijelentette: „Vér szerint albán vagyok, az állampolgárságom indiai, katolikus apáca vagyok, és az egész világhoz tartozom.” A lap megjegyzi, hogy halálában több ország is magának akarja a II. János Pál pápa által 2003-ban boldoggá avatott nővért. Az albán kormányfő, Sali Berisha kijelentette: Teréz anyának az anyja és a nővére mellett van a helye a tiranai temetőben. „Életében is sokat imádkozott családja leli üdvéért” – mondta az albán kormányfő. Vagyis Albánia szeretné Indiából „hazahozatni” és újratemetni a holttestet, hozzá pedig múzeumot nyitni. Erre az ad alkalmat, hogy jövőre lesz Teréz anya századik születésnapja, és a VR szerint elképzelhető, hogy erre az alkalomra szentté is avatják. Az orgánum arra is emlékeztet, hogy Teréz anya Szkopjéban született, tehát akár még Macedónia is igényt tarthatna a szellemi örökségéről. India azonban hallani sem akar erről. Az indiai külügyi szóvivő közölte: „Teréz anyai indiai állampolgár volt, és megtalálta végső nyughelyét Kolkotában” (korábban: Kalkutta).

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (Százötven éves… 4.o.) Joó István tudósít arról a hétvégi konferenciáról, amelyet abból az alkalomból rendeztek a Hold utcai református templomban, hogy százötven éves a Budapesti Német Ajkú Református Gyülekezet. A gyülekezet lelkipásztora 2006-ig Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi bizottságának jelenlegi fideszes elnöke volt, aki emiatt szünetelteti lelkészi tevékenységét. A tudósító a rendezvény üdítő mozzanatának nevezi, hogy pontban 12 órakor a Kossuth rádió Déli harangszó című adása hangzott fel az erősítőkből, benne éppen a Hold utcai harang bongásával. A jelenlegi – a visszakapott templommal együtt 2002 márciusában fölszentelt – harangot az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor öntette két rangos kitüntetésének díjából. A szombati rendezvényen Balog Zoltán föltette a kérdést: „Mi tart életben egy országot, ha nem azoknak az embereknek a hite, akik a közjóért és Isten dicsőségére akarnak dolgozni?” Szabó István Duna-melléki református püspök előadásában emlékeztetett rá: a gyülekezetet német nemzetiségű vagy kitért zsidó pesti polgárok, illetve külföldről érkező vállalkozók, szakmunkások alkották. Részben idegenek és vándorok voltak. A püspök párhuzamot vont minden keresztény hívő önként vállalt sorsával: „hazátlanokként” tekint rájuk a világ, mert Isten ígéreteinek beteljesülésére várnak, és aszerint élnek.

Magyar Kurír