A Népszabadság (3.o.) Törvényekben a természetes isteni parancs, a Magyar Nemzet (15.o.) Csak a kultúrára támaszkodhatunk címekkel számolnak be a XV. Polgári Gondola hajóútjáról, amelyen az előadók – Csoóri Sándor, Eperjes Károly, Granasztói György, Kodolányi Gyula – egy új magyar kulturális stratégia alapjainak megteremtéséről beszéltek. Eperjes Károly Kossuth-díjas színész hangsúlyozta az erkölcsi megújhodás és a megtérés szükségességét. Eperjes kifejtette: ha „lefordítjuk” a két európai parlamenti választást, akkor azt mondhatjuk, a Jóisten kétszer megengedte megéreznünk a kétharmados jobboldali győzelmet. A jobboldaliaknak tudniuk kell, nem lesz rend, ha a következő kormány nem szerzi meg a kétharmadot. S ha megvan, a kereszténydemokratáknak kötelező lesz szóvá tenniük, hogy a törvényekben minimum a természetes isteni parancsok jelenjenek meg, mert új alkotmányra van szükség, amely a Tízparancsolat utolsó hét parancsával (az emberi parancsokkal) összhangban van. Bár egyház és állam szétvált, a természetes lét alapjait kötelezővé kell tenni mindenki számára, hogy a közösség tényleg közösség legyen. A színművész figyelmeztetett a „Marx-magyarból” a „Koppány-magyarba” való átállás veszélyére, és leszögezte: „a fajmagyarok”, vagyis a szélsőjobboldaliak éppúgy nehezékek lesznek a kormányváltás után, mint azok, akik eddig a jobboldalt nehezítették.
A Magyar Nemzet (Pálinkaszentelésen… 10.o.) pálinkaszentelésen járt a minoritáknál. A Matheus eperfahordóban érlelt kisüsti pálinkáit áldotta meg Kalna Zsolt ferences a vasárnap délelőtti szentmisén. Varga Klára tudósító kiemeli: a szerzetes pap homíliájában hangsúlyozta a mértékletes fogyasztás fontosságát, de kiemelte az isteni gondoskodást is „a gazdag, zamatos gyümölcstermés és a sikeres munka kapcsán. A padokban ülők – helyi gyakorló hívők, a Matheus-ház vezetői, alkalmazottak, családtagok, vendégek, üzletfelek – buzgón bólogattak, mosolyogtak is. Mindenkinek kedvére volt a ferences arányérzék, amely nem vitte túlzásba a ’szenteskedést’, de profánná sem tette az ünnepet. Zsolt atya a János áldás formuláját használta a mostani alkalomhoz, s kérte, hogy amiként Szent Jánosnak sem ártott meg a mérgezett étel, aki Matheus pálinkát iszik, azt se érje ártás, baj. S hát kapott bőven a szenteltvízből is az a sok szép palack, amelyekben a régi ferences receptek alapján készült pálinkák sorakoztak.”
A Népszabadság Utazás című mellékletében (Gótikus kápolna… 2.o.) hírt ad arról, hogy gótikus kápolna maradványait tárták fel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a szekszárdi vármegyeházán. Az 1833-ban Pollack Mihály tervei alapján klasszicista stílusban átalakított épület helyén egy 1061-ben, I. Béla király által alapított bencés kolostor állt. A török idők után egy U alakú épület épült. A négyszög alaprajzú megyeháza ennek „bezárásával” készült. A padlószint alatt megtalálták az épület északi falához csatlakozó kápolna maradványait. Szakemberek szerint gótikus formát mutató szentélyű kápolnáról van szó, de feltételezték, hogy a kolostor alapításával egyidős lehet az épület. A kápolna XI. századi eredetét azonban a most végzett kutatás nem igazolta.
Magyar Kurír