Napi sajtószemle

A Népszavában (7. o.) Bartus László Egy érsek Aradon címmel bírálja Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érseket, mert az aradi vértanúk emléknapján mondott beszédében így fogalmazott: „… ki vagyunk szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de még attól is rosszabbnak, a személytelen pénz uralmának. Nem hadsereget küldenek ránk, hanem a karvajtőkét.” A cikkíró szerint a „jobb amerikai magyarok”, mint Lipták Béla és a volt külügyminiszter, Jeszenkszky Géza úgy köröztetik a főpásztor szövegét, „mint a véres kardot”, Jeszenszky azt is hozzáfűzte, „megrendülve” továbbítja. Bartus megjegyzi: „A náci hajlamú főpapoknak üzenjük, hogy a „karvaly” szó ly-nal írandó. Szálasi ezt még tudta. Megértük, hogy a Habsburgok oldalán álló főpapok utóda Aradon az akasztófák árnyékában zsidózik. Miközben a zsidók álltak a forradalom mellett, a püspökök meg ellene.” (A Kalocsa-kecskeméti érsek aradi beszédének megszerkesztett változatát tegnapi számunkban közöltük, lásd: Bábel Balázs érsek emlékbeszéde Aradon – a szerk.)

A Magyar Nemzet (Sorozat… 15.o.) beszámol arról, hogy Hanti Krisztina irodalomtörténész új sorozatot indított el kedden a Magyar Írószövetség Bajza utcai klubjában, 'Szín-tér' néven, 'Darabokra szedett darabok' címmel. A sorozat első vendége Jókai Anna volt. Pósa Zoltán cikkíró kiemeli, hogy az írónő 2007-ben megjelent, 'Godot megjött' című regénydrámája Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájára rímelve vall többek között arról a zűrzavarról, ami Magyarországon az őszödi beszéd, majd a 2006. október 23-ai véres események után kialakult. A mű arról szól, hogy a reményt Isten jelenti az emberiség számára. Az esten Bálint Mária színművésznő előadta Jókai Anna 'Én, szegény Sudár Anna' című monodrámáját, „ez a mű is a reményről szól, amelyet egy nagyszerű erdélyi asszony őriz, aki mindennél fontosabbnak tartja a keresztény magyar azonosság megőrzését a legreménytelenebb korokban is.”

A Magyar Narancs (10–14.o.) A színes eminenciás címmel mutatja be Balog Zoltán református lelkész, a Parlament emberi jogi és vallásügyi bizottsága elnökének eddigi életútját. A lap idéz a fideszes képviselő nyilatkozataiból is: „Számomra a liberalizmus nem szitokszó, ám én a libertas Christi talaján állok… A Krisztusban elnyert szabadság nemcsak a személyes, belső szabadságunkat jelenti, hanem a közösségét is, amelyhez tartozunk.” A református lelkész szerint a legélesebb véleménykülönbségek a határhelyzetekben mutatkoznak meg. Nagyon fontosnak tartja, hogy az egynemű párok együttélését jogilag elismerje a törvényhozás, ám ez szerinte nem vethető össze a házasság intézményével, éppen ezért ellenzi a gyereknevelési és örökbefogadási jogok kiterjesztését a homoszexuális párokra. Az abortuszt gyilkosságnak tartja, de tiltását nem venné bele a büntetőtörvénykönyvbe, mert tudja, hogy a társadalom jelentős része erről nem úgy gondolkodik, ahogy ő. Nem ellenzi a kisegyházak missziós tevékenységét, hangsúlyozva: ha egy ateista embert térítenek meg, akkor sikerült egy lelket Isten felé fordítani. Vallja: ha a kisegyházak a történelmi egyházak korábbi követőjét fogadják a soraikba, akkor a kitérésért az elbocsátó felekezet a hibás, amiért nem tudta megtartani a közösségben az illetőt. A lap arra is emlékeztet, hogy Balog Zoltán a ’90-es évek második felében nagy szerepet játszott a vatikáni szerződés többi történelmi egyházra való kiterjesztésében, komoly kapcsolati hálóra tett szert. Egy neve elhallgatását kérő, 1998 és 2002 között Orbán Viktor akkori miniszterelnök mellett dolgozó személy azt mondta: a katolikusok sokra tartották Balog Zoltánt, értékelték, hogy elkísérte Orbán Viktort a vatikáni útján. Ha a püspökök tárgyalni akartak a miniszterelnökkel, Semjén Zsolt együttműködését kérték, ha viszont kötetlenül beszélgetni, tanácskozni, Balog Zoltán közvetített.

Magyar Kurír