Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Pápai intelem, a Magyar Hírlap (10.o.) pedig Afrika veszélyeiről címekkel számolnak be arról, hogy az újabb kori kolonializmus veszélyeire figyelmeztetett vasárnap XVI. Benedek pápa az afrikai püspökök vatikáni szinódusának megnyitóján, óva intve a fekete földrészt a materializmus és a vallási szélsőségesség jelentette veszélytől.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlap (Felújítás… 19.o.) beszámolója szerint hetvenmillió forintos beruházással újul meg a máriapócsi bazilika. A balkáni eredetű ikonosztáz, a kegyoltár és valamennyi faberendezés, valamint a képek restaurálása csaknem másfél évig tart. A lap emlékeztet rá: hazánk legjelentősebb és legmagasabb bazilikájának és környezetének a műemléki restaurálása február 13-án kezdődött, és a jövő év június 15-éig tart.

Nyilatkozik a Magyar Hírlapban (A golfozók… 15.o.) Filep Sándor festőművész-zenész, aki elmondta: „Csütörtökön lesz Székesfehérváron egy szentmisével egybekötött felszentelés az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban. A hét szentséget festettem meg oda. Adva volt a templom karzati részén hét barokkos nyílás, így nemcsak a téma, a forma is kötött volt. Utánajártam, és kiderült, hogy eddig csak Rogier van der Weyden ábrázolta a hét szentséget egy oltárképen.”

Szintén az MH-ban (16.o.) Metz Katalin Haydn-emlékidézés Kismartonban címmel készített összeállítást a kétszáz évvel ezelőtt elhunyt nagy osztrák zeneszerzőről, Joseph Haydnról, a tiszteletére megrendezett emlékév alkalmából. A cikkíró kiemeli, hogy az idén először történt meg, hogy A Megváltó hét szava a keresztfán című Haydn-mű zenekarra és vonósnégyesre írt változatát is eljátszották, két egymás utáni napon. Ismeretes, hogy a megrendítő kompozíció hét tétele Krisztus hét utolsó mondatára, felkiáltására épül, amelyet kereszthalála előtt mondott. Metz Katalin felidézi, hogy Haydn maga írja le a már életében is rendkívül népszerű mű megírásának különös történetét. „A spanyolországi Cádiz főtemplomának rendelték meg a művet, és pontosan leírták a nagyheti ceremóniát, amelyhez a zenét kérték. A szertartás alatt fekete lepellel borított barlangtemplomban a püspök a szószékre lépett, felolvasta a keresztre feszített Krisztus első felkiáltását: ’Atyám, Atyám, bocsáss meg nékik, mert nem tudják, mit cselekszenek.’ Ezután a püspök elmondta a szövegről való tűnődését, majd pedig lelépett a szószékről, és térdre borult az oltár előtt. Újra és újra fölment, elmondta a soron következő krisztusi mondást, és mindannyiszor térdre borult. Ezeket a szüneteket kellett lassú zenével kitöltenie Haydn-nak. A hetedik mondás, illetve lassú tétel után, az Il Terremoto, az immár hirtelen fölgyorsult, presto tempo jelzésű, viharos ’földrengészene’ zárta a gyászos ceremóniát.” Joseph Haydn az eredeti templomi zene után készítette el a zenekari, majd a vonósnégyes-változatot, tíz évre rá pedig az oratóriumot. A cikk szerzője közli azt is, hogy Haydn tizenkét miséjét a kismartoni templomokban az év során időrendben elosztva adják elő, így még hátravan három kompozíció: a Szent Miklós-mise november 11-én 9 órakor a dómban, a Harmoniemesse december 8-án 10 órakor a Hegyi templomban, végül a Missa brevis (F-dúr) december 25-én 9 órakor a dóm karácsonyi szentmiséjén.

Magyar Kurír