Napi sajtószemle

Külföldi sajtószemle

A Hetekben (11.o.) Széchy Noémi Elhallgatott pápalátogatás címmel értékeli a Szentatya csehországi látogatását, kiemelve: „Országlátogatásai során egyre nagyobb dilemmával szembesül a katolikus egyház feje: a mind világiasabb Európában vajon mennyire szabad erőltetni az olyan katolikus témákat, amelyek ellenséges reakciókat válthatnak ki a tömegekből.” A cikkíró emlékeztet rá: a katolikus egyháznak a rendszerváltás óta sem sikerült elérnie, hogy a kommunista rezsim alatt elkobzott ingatlanjait visszaszerezze. Széchy Noémi idézi Miloslav Vlk bíboros prágai érseket, aki a pápalátogatás előestéjén a köztévében úgy elmondta: „… a rendszerváltás óta hivatalban töltött két évtized alatt sem sikerült lényegileg semmit elérnie”, sem állami kártérítést, sem egy elfogadható egyezményt, ami szabályozná az állam és a Vatikán közötti kapcsolatokat. A főpásztor leszögezte: ezért a cseh politikusokat terheli a felelősség. Mindemellett Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár figyelmeztetette Vlk bíborost, hogy a gazdasági válság idején ne erőltesse a cseh állami szerveknél a pénz kérdését.

Ugyancsak a Hetekben (12-13.o.) Ruff Tibor A jövő krónikája címmel emlékeztet rá: „A reménységet, amely szerint a történelmi idő egy pontján a Földön megjelenik a Messiás, a világ megmentője, és elhozza minden nemzetre kiterjedő uralmát, a világbéke, a prosperitás, az igazságosság, a szeretet globális, földi, evilági megvalósulását, az ószövetségi zsidó próféták hirdették meg először.” A cikkíró számára nyilvánvaló, hogy a zsidóság „nem hagyható ki a végidők menetrendjéből. Az Isten földön megvalósuló uralma, az igazi teokrácia nem választható el Izrael nemzeti helyreállításától. A zsidóság hazatérése és államalapítása atyái földjén ezért üdvtörténeti jel a biblikus eszkatológiát valló zsidók és neoprotestánsok számára, amely közvetlen előjele a Messiás el-, visszajövetelének. Új reménység jele, hogy mégis elérkezik, de immár biblikus, nem pedig ’zsidótlanított’ és még kevésbé szekularizált formájában, Isten királyi uralma a földre úgy, ahogyan azt a Szentírásban eredetileg Isten kinyilatkoztatta ó-és újszövetségi prófétái által. Újra kezd előtűnni a homály alól a keresztények milliárdnyiszor elmondott legfőbb imájának eredetei tartalma: ’Jöjjön el a Te királyi uralmad, és valósuljon meg akaratod itt a földön is ugyanúgy, ahogy a mennyben!’

Hazai hírek

Ugyancsak a Hetekben (5.o.) Szobota Zoltán Nincs párbeszéd címmel megállapítja: „A kormány egyházpolitikája két jól körülhatárolt modellt követ: az állampárti kirakatpartnerség diktátumokra alapozó viszonyulását és a Jobbik kizárólagosan tradicionális népegyházakban gondolkodó diszkriminatív hozzáállását. Ékes bizonyítéka ennek a szokásos őszi egyházfinanszírozási viták hangneme és látszateredményei.” A lapnak nyilatkozó Platthy Iván, a Horn-kormány címzetes egyházügyi államtitkára érthetetlennek tartja a kormányzati „bénázást.” Hangsúlyozta: rendszeres és érdemi párbeszéd esetén a feszültség megelőzhető. Emlékeztetett: „Az én időmben már május-júniusban megállapodtunk az egyházakkal és a pénzintézetek illetékeseivel a jövő évi költségvetés jogcímeiben és összeghatáraiban… ’96-ban írtam minden egyház, felekezet, vallási közösség képviselőjének, hogy akar-e az alábbi tizenvalahányféle témában az állammal párbeszédet folytatni. Ötvenkét egyház jelzett vissza és adta meg a szakértője elérhetőségét, akik aztán az én munkatársaimnak a holdudvarává váltak. Onnantól kezdve ágazatokra lebontva tudtam az érintett tárcával és az egyházak adott területért felelős szakértőivel kommunikálni.”

A Magyar Hírlapnak (Bölcskei Gusztáv… 2.o.) nyilatkozó püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta: Bizalom, bizonyosság, biztonság – ez a három alapgondolata a protestáns egyházak által meghirdetett, Október a reformáció hónapja című programsorozatnak. Ezeknek ma híján van a magyar társadalom, különösen a legkiszolgáltatottabb rétegek, és az a kormányzati szándék, amely a megszorításokban látja az egyedüli megoldást, nem képes javítani a helyzeten. Bölcskei Gusztáv egy felmérésre hivatkozva figyelmeztetett: minden harmadik ember reménytelennek látja a jövőt. Kifejtette: „Miközben a krízisért senki sem vállalja a felelősséget, azokra rakják a legnagyobb terhet, akik nem tehetnek semmiről. Az egyházakat is súlyosan érintik a megszorítások, ám nem magukért kiabálnak, hanem azokért, akik az általuk fenntartott iskolák, szociális intézmények, kórházak, idősotthonok szolgálatait veszik igénybe. A ’szakértői’ kommunikáció persze úgy próbálja beállítani a költségvetés kapcsán kialakult vitát, mintha ’jönnének a mohó papok’.” A püspök leszögezte: rossz üzenete van annak, hogy miközben az egyházak javára felajánlott szja egy százalékok száma évről évre nő, az állami kiegészítés folyamatosan, jövőre pedig különösen drasztikusan csökken.

A Népszabadság (Pokorni… 3.o.) beszámolva A romakérdés – társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség című konferenciáról, idézi Várszegi Asztrik pannonhalmi püspök főapátot: „Láttuk a sebeinket, keressük a megoldást. Adósai vagyunk a cigányoknak.”

Magyar Kurír