Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (18–22.o.) Ablonczy Bálint A táltosok már a spájzban vannak címmel ír arról, hogy bár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevélben óvja híveit az újpogányságtól, az eszme megállíthatatlanul terjed. „Mára a politika is beszállt az ezoterikus nézetekkel párban járó alternatív őstörténet népszerűsítésébe: a Jobbik a szkíta-hun-avar folytonosság iskolai oktatásától várja a magyarság öntudatra ébredését.” A lapnak nyilatkozó Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök elmondta: „Nem egy konkrét esemény miatt adtuk ki a körlevelet, ám azt tapasztaljuk, hogy egyre többeket érint meg egyfajta újpogányság.” A főpásztor példaként említette: a Székesfehérvárott eltemetett Árva Vince pálos atya temetésén szóltak a sámándobok, a szerzetest ugyanis némelyek pálos táltosnak nevezik. Spányi Antal szerint a körlevélben vázolt jelenség egyik oka, hogy a magyar társadalomnak szegényesek a hittani ismeretei. Maga is óvja híveit, hogy minden könyvet megvegyenek, melynek címében Jézus szerepel. A jelenség terjedésének másik oka az, hogy az emberek menekülnek a valóságtól. Igénylik a hétköznapi gondokat feledtető, egyszerre hősinek, misztikusnak és érthetőnek látszó elméleteket, szertartásokat. „Eme újpogány mozgalom tragédiája, hogy résztvevői jó magyarok akarnak lenni. De a Szent István óta eltelt ezer év kereszténységét senki sem kerülheti meg” – mondta a székesfehérvári püspök.

A Magyar Fórumban (Magyar katolikus… 10.o.) Balogh Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgató-helyettese nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a püspöki konferencia szeptemberben először rendezte meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. Sajnálattal szólt arról, hogy manapság is téma az egyház állítólagos gazdagsága. „Jellemző korunkra, hogy mindent pénzben akarunk kifejezni. Régen a vagyonhoz és a kincsekhez az embereknek teljesen más hozzáállása volt, ha az egyházról esett szó. Ugyanis a templomok, s az azokban található kincsek is mind azt próbálták kifejezni, hogy az Istennek semmi nem drága. Isten dicsőségét akarták szolgálni ezekkel. Nem a papok vették el a szegényektől a kincseket, hanem társadalmi különbségektől függetlenül önként adták oda az emberek azokat az egyháznak. Manapság pedig ezek a kincsek az egyetemes kultúra részei, melyeket védeni és ápolni kell. Úgy vélem, hogy pont azok vádolják a klérust hatalmas gazdagsággal, akik a politika szintjén nem támogatják az egyházi kezdeményezéseket, legyen szó oktatási, szociális vagy közgyűjteményi tevékenységről, s akik direkt elhallgatják, hogy mit is köszönhet a világ a katolikus egyháznak. Pontosan ezeknek a csúsztatásoknak, rejtett egyházüldözési szándékoknak a kiküszöbölésére vagy megszüntetésére is alkalmas a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozat. A kultúra terjesztése régebben teljesen az egyházhoz volt köthető, hiszen a történelemből ismerhetjük, hogy nem is nagyon volt sem anyagi, sem – mai kifejezéssel élve – humán erőforrása másnak ehhez. Persze ezt sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a papok kisajátították maguknak ezeket a kulturális javakat. Ezzel szemben pont az volt a helyzet, hogy az egyház tette nyilvánossá, hozzáférhetővé az írott forrásokat az emberek számára. Gondoljunk csak bele: az oktatás és a gyógyítás alapjai, valamint az épített örökségünk nagy része ma egyszerűen nem léteznének az egyház nélkül. Intelligens embernek nem kell bizonygatni, hogy ha például Egerből vagy egy hozzá hasonló városból kiemelnénk az ’egyházi részt’, akkor nem sok maradna…” Balogh Ferenc arra is figyelmeztet: „A katolikus szó eleve egyetemest jelent. A kereszténységben pontosan az az egyedülálló, hogy kezdetektől fogva egyszerre vannak jelen benne a nemzeti és az egyetemes elemek. A manapság gyakran emlegetett globalizmusnak is az egyház volt tehát a kitalálója. Csakhogy mindent, a liberalizmus ezt is kiforgatta eredeti értelméből. A globalizmus ugyanis olyan, mint ahogyan a katolikus egyház működik: egyszerre jeleníti és érzi sajátjának a nemzeti kultúrát, ami sajátosan csak az adott népre jellemző, és az egyetemes, mindenki számára érthető és elfogadható értékeket is. Ráadásul ezeket a jézusi értelemben vett szeretet integrálja egészbe. Ezzel szemben a mai globalizmus arra törekszik, hogy egy jól körülhatárolható, állítólagos elit vezényszavára egységesen, kockafejjel kéne bólogatnunk és élni a mindennapjainkat. Ennek az eszmerendszernek a követői és maga a rendszer is éppen azért vannak bukásra ítélve – amit mára szerencsére látunk is –, mert mind az egyetemesből, mind a nemzetiből csak a saját önigazolására alkalmas elemeket hajlandó átvenni. Ez így életképtelen. Az csak úgy működik, ha organikusan van egyszerre jelen a nemzeti és az egyetemes. Tehát nemcsak hogy lehet nemzeti is, ami egyetemes, hanem ez törvényszerűség is.”

A Magyar Nemzet (Tiltakozik… 2.o.) közli, hogy a Hit Gyülekezet nyilatkozatában tiltakozik a kormány egyházakat és a hívő embereket semmibe vevő, a társadalmi párbeszédet durván elutasító egyházpolitikai lépései ellen. A gyülekezet szerint nehezen érthető, hogy a kormány a gazdasági visszaesés miatt miért az egyházakat és a hívő embereket sújtja azzal, hogy az egyszázalékos felajánlások alapján juttatott költségvetési támogatást a felére csökkentik.

Magyar Kurír