Napi sajtószemle

Beszámolnak a napilapok arról, hogy tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök fogadta a történelmi egyházak vezetőit (Népszabadság: Egyházi pénzek… 3., Népszava: Szolidaritásból elfogadták… 4., Magyar Hírlap: Az egyházak… 1., 4., Magyar Nemzet: Milliárdos elvonás… 1., 4. o.). Valamennyi orgánum kiemeli, hogy az egyházak számára hátrányosan változik az egyszázalékos adófelajánlások után járó állami kiegészítés számítási módja. Szollár Domokos kormányszóvivő a találkozó után elismerte: az utóbbi hetekben, hónapokban voltak kommunikációs zavarok az egyeztetésben. Egyúttal beszámolt arról, hogy jövőre 2,7 milliárd forinttal lesz kevesebb az egyházak költségvetése. Az elvonás nagy része abból keletkezik, hogy a kormány a jövőben nem rak hozzá minden egyes, az egyházaknak felajánlott adóforinthoz további 1 forintot, hanem csak a személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig egészíti ki az adófizetők átirányított pénzadományát. Szollár Domokos közölte: mivel az egyházak a magyar társadalom integráns részei, ezért „az állam és az egyházak együtt sírnak és nevetnek, a hét szűk esztendőben együtt húzzák össze a nadrágszíjat.” Idézik az újságok Ittzés Jánost, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspökét, aki az MTI-nek elmondta: az egyházak az ország, illetve a nemzet iránti szolidaritásból elfogadták, hogy jövőre kevesebb költségvetési támogatást kapnak. A püspök ugyanakkor aggályosnak nevezte, hogy nem tudják pontosan, a kormány mennyi pénzt ad az egyházaknak, hiszen ez továbbra is a felajánlások mértékétől függ majd, amelyekkel kapcsolatban kritikus észrevételeik vannak. Azt is elmondta: vélhetően rendszerhiba miatt, érthetetlenül megnőtt az érvénytelennek minősített felajánlások száma, ígéretet kaptak arra, hogy ennek utánanéznek.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyházak számára hátrányosan változik az egyszázalékos adófelajánlások után járó állami kiegészítés számítási módja, a Népszabadság megjegyzi: a tervek szerint ideiglenes, csak a jövő évben érvényes intézkedésről van szó.
A Magyar Nemzet azt emeli ki, hogy bebizonyosodott, amit Hiller István oktatási miniszter egy hete még nem ismert el: Bajnai Gordon miniszterelnök Kiss Péter társadalompolitikai miniszterre ruházta át az egyházakkal való egyeztetés irányítását. A polgári napilap megjegyzi, hogy katolikus részről nem Erdő Péter bíboros volt jelen a tárgyaláson, hanem Ternyák Csaba egri érsek. A lap idézi Bölcskei Gusztáv református püspököt, aki a találkozót követően a többi felekezet nevében közölte: „Felkértük a miniszterelnök urat, nevezze meg azt a felelős kormánytagot, akivel végre érdemi szinten folytathatjuk a finanszírozási egyeztetéseket. Bajnai Gordon ezt megtette: ezentúl minden összetett kérdésben Kiss Péterrel kell tárgyalnunk.” A találkozón megerősítést nyert, hogy a tavalyi év zárszámadásából következően nem az egyházak tartoznak 366 millió forinttal az egyházi kiegészítő támogatás úgymond túlfizetése miatt. A valóságban a kormány adósa az iskolafenntartó felekezeteknek 899 millióval. Bölcskei Gusztáv ezt így kommentálta: „Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy ugyanazok a kormányszakértők pár héten belül homlokegyenest az ellenkező eredményre jutottak.”

A Magyar Hírlap felteszi a kérdést: „Épülőben az új Állami Egyházügyi Hivatal? A botrányos tegnapi egyeztetés után joggal gondolhatjuk, hogy a Bajnai-kormány nem partnernek, hanem fejőstehénnek tekinti a történelmi egyházakat. Úgy tudni, két és félmilliárd forintos megszorítással sújtja a kormányzat jövőre a felekezeteket. Az egyházi vezetők a kormányfővel folytatott megbeszélés után nem tudták elmondani a véleményüket. Miközben Szollár Domokos kormányszóvivő a sajtó munkatársainak nyilatkozott, az egyházi vezetőket ’kikísérték’, bár állítólag ők is szívesen tájékoztatták volna a közvéleményt.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Nem vizsgálják… 4.o.) közli, hogy elutasította a parlamenti képviselők többsége hétfőn a fideszes Balog Zoltán arra vonatkozó módosító indítványát, hogy a 2011-es népszámlálás kérdései között szerepeljen a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés is. A kormány szerint ennek azért nem lenne értelme, mert a válaszadás amúgy sem kötelező. A lap emlékeztet rá: az eddigi népszámlálásokon egyébként – leszámítva az 1960 és 1990 közötti időszakot – mindig volt ilyen jellegű kérdés, a legutóbbi, 2001-es népszámláláson pedig 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak: több mint 5,2 millióan római katolikusnak, 1,6 millió reformátusnak, 304 ezer evangélikusnak, 269 ezer pedig görög katolikusnak.

A Népszabadság (A reformáció… 4.o.) közli, hogy száznál is több rendezvényt, köztük istentiszteleteket, tudományos üléseket, megemlékezéseket, koncerteket és előadásokat foglal magában az október a reformáció hónapja idei programja. A csütörtökön kezdődő és a reformáció emléknapján, október 21-én záruló rendezvénysorozat mottója: Biztonság – bizalom – bizonyosság.

Magyar Kurír