Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa csehországi apostoli látogatásáról

A Népszabadság (7.o.) XVI. Benedek: A szabadság visszatért, de a múlt még kísért főcímmel és A Vatikán nem sürgeti a cseh katolikus egyház kárpótlását alcímmel részletesen, a Magyar Nemzet (9.o.) Pápai út a cseh hívekért címmel rövidebben, a Népszava (2.o.) Brünnben misézett a pápa, a Magyar Hírlap (11.o.) Európa minden részéről érkeztek hívek a pápa miséjére címekkel néhány sorban számolnak be a Szentatya csehországi útjának tegnapi programjáról.

A Népszabadság figyelemre méltónak tartja, hogy a szertartás végén a pápa az anyanyelvükön köszöntötte a szlovák, lengyel, német és osztrák zarándokokat. „Nyilvánosan csak itt beszélt németül, máshol angolul vagy olaszul, néhány mondatban pedig csehül szólt a jelenlévőkhöz. A magyar és az ukrajnai hívőknek nem tett ilyen gesztust, pedig a brnói színhelyen ezt a két nemzeti zászlót is többen lengették.” A lap azt is megemlíti, hogy két kisebb kellemetlenség zavarta meg a pápai látogatást: „Szombaton a Hradzsinban a tévéközvetítésen is látszott, hogy a pápa kezén és a nyakán pók mászkált, de a Szentatya nem zavartatta magát, végigmondta a beszédét. Nem úgy, mint áprilisban Barack Obama, akire viszont légy szállt, ugyancsak a beszéde közben. Az amerikai elnök élő adásban agyoncsapta a rovart. Vasárnap reggel a mise színhelyére érkezők között felháborodást váltott ki, sokan viszont megértően bólogattak, amikor a Condom Positive mozgalom leánytagjai a pápa arcképével ellátott óvszercsomagokat kínáltak nekik. Így tiltakoztak amiatt, hogy a pápa ellenzi az óvszer használatát.”

A Magyar Nemzet azt emeli ki, hogy a tízmilliós Csehországban a katolikus egyház társadalmi befolyása jóval kisebb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon. A vallásos csehek száma folyamatosan csökken. A legutóbbi, 2001-es népszámláláskor a csehek majdnem kétharmada hivatalosan is ateistának mondta magát. Országos felmérések szerint a cseheknek csak 5–7 százaléka jár többé-kevésbé rendszeresen templomba. Csehország vallástól való elfordulásához csak Észtország és a skandináv államok helyzete hasonlítható.

A polgári napilap a fenti beszámoló alatt Kedélyes találkozó címmel közli, hogy tavasszal kirobbant szexbotránya óta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök először találkozott a pápával. A találkozóra az egyik római repülőtéren került sor szombaton, mivel XVI. Benedek Prágába indult hivatalos látogatásra, Berlusconi pedig éppen a pittsburghi G20-as csúcsról tért haza repülőgépével. Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerint a pápa két-három percig beszélgetett a kormányfővel, és néhány vicces megjegyzést tettek.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (10.o.) Velkei Tamás Templomról templomra Grazban című útibeszámolójában mesésnek nevezi a stájer főváros belvárosát, amely része a világörökség részének, és felhívja a figyelmet, hogy érdemes betérni a város templomaiba is. A cikkíró kiemeli, hogy a Jézus Szent Vére-templom magja gótikus stílusban épült, barokk tornyát és főhomlokzatát csak később kapta. Nevét pedig onnan, hogy a Mátyás királlyal is sokat hadakozó III. Frigyes német-római császár 1440-ben építtetett egy kápolnát Krisztus testének ajánlva, amit pár évtizeddel később a domonkosok Szent Vér néven háromhajós templommá bővítettek. A templom féltett kincse Tintoretto festménye, a Mária mennybevétele. A II. világháború során az épületet több bombatalálat érte, ezért üvegablakait Albert Birke készítette el, 1953-ban. A cikkíró megjegyzi, hogy a keltezés alapján nem csoda, ha a szentély baloldali jelenetei között „Hitlert és Mussolinit is fölfedezi a fürkész szem a Jézust kigúnyoló alakok között. Nehezen feledhető a kereszten függő Krisztus-szobor: az ablakok elé a mennyezetről lógatják le az alkotást.” Velkei Tamás Graz ékességének nevezi a Bürgergassén álló székesegyházat, amely mellett áll II. Ferdinánd mauzóleuma.

Magyar Kurír