Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Ma háromnapos apostoli látogatásra Csehországba érkezik XVI. Benedek pápa. A Népszabadság (Ma… 6.o.) összeállításában több véleményt idéz. Miloslav Vlk cseh bíboros érsek prímás az Aktualne.cz internetes portálnak adott interjújában elmondta: a pápa látogatására a rendszerváltás huszadik évfordulóján kerül sor, méghozzá olyan időszakban, amikor a gazdasági és a morális válság miatt a cseh polgárok is szellemi és lelki fogódzókat keresnek. „XVI. Benedek a hit, a remény és a szeretet erejét mutatja fel, s ezekkel az örök értékekkel kíván lelket önteni a csüggedőkbe és a kételkedőkbe.” A főpásztor cáfolta, hogy a cseh polgárok hatvan százaléka ateista lenne, ahogy a legutóbbi népszámlálás adataiból kiderült. Kijelentette: a tévelygők és az önző emberek száma aggasztóan magas, közülük a pápai útmutatás hatására sokan megtalálhatják az üdvözítő értékrendjüket. Csehországban egyébként az idei könyvsláger az új fordításban kiadott Biblia, amelyből január óta már több mint hetvenezret adtak el. A prágai televízió vatikáni tudósítója, Josef Kaspar a Népszabadságnak elmondta: „Azon európai országba látogat a pápa, amely legkevésbé vallja magát vallásosnak, és a mai napig nem rendezte az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését. A konkordátumot a cseh egyház követelése akadályozta meg: nemcsak az 1948 után államosított és már átadott ingatlanjait, hanem az 1918-at követően elvesztett földbirtokait is visszakéri. A prágai rádiónak dolgozó Vedunka Kuzelova szerint „ez a látogatás a konkordátum előszobája.” Federico Lombardi atya, a Szentszék szóvivője az „Európa szívében” zajló útról beszélt, „az európai keresztény gyökerek újbóli felfedezéséről.” A nyelvhasználatot illetően ismert, hogy Csehországban a Szentatya Václav Klaus államfővel esedékes mai találkozója kivételével a nyilvánosság előtt nem fog megszólalni németül, a szentmiséket latinul és olaszul pontifikálja, a csehekhez és a zarándokokhoz pedig angolul beszél majd. A prágai Mlada Fronta Dnes felhívja a figyelmet, hogy a cseh-német ellenségeskedésnek régóta vége, ezt erősítené meg, ha a német pápa az anyanyelvét használná.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (Történetek… 9.o.) Kacsoh Dániel készített összeállítást az október végén Esztergomban boldoggá avatandó Meszlényi Zoltán püspökről, aki a magyarországi kommunizmus áldozatai közül az első, aki a boldogok sorába kerül. Meszlényi Zoltánról a közelmúltban előkerült egy háromperces film, amelyen a püspök 1941. december 14-én megáldja a zuglói Páduai Szent Antal-templom alapkövét. Bárány Béla, a templom plébánosa a lapnak elmondta: Meszlényi Zoltán példája nemcsak a hívő embereknek, hanem az egész Kárpát-medencei magyarságnak sokat jelent. „Megmutatta, hogy az ember az élete árán is kitarthat a hite mellett. Vértanúságát egyébként előre látta, ez kiviláglik több szentbeszédéből is. 1948 májusában, Sarlós Boldogasszony ünnepén Siófokon például azt mondta, hogy míg a római birodalomban a pogány istenek megsértésével vádolták a keresztényeket, s azért végezték ki őket, mert nem voltak hajlandók hódolni előttük, addig a kommunista diktatúra ideológusai azt állítják, hogy a hívő emberek a haladás, a nép ellenségei, és ezért üldözik őket. Ennek lett vértanúja százmillió áldozat között Meszlényi Zoltán is, akinek csupán annyi volt a bűne, hogy hű volt egyházához. Püspöki méltóságként is vállalta a megaláztatást.” Bárány Béla meggyőződése, hogy e határozott kiállás fontosságát a ma embere is felismeri. A plébános kifejtette: „Talán nem múlt el a negyven év nyomtalanul az emberi lelkekből, talán a Nyugatról érkező, szabadosságot hirdető liberalizmus tehet róla, de az újabb generációk ritkábban találkozhatnak az egyéni érdekekkel szemben a közösségért áldozatot vállaló fellépéssel. Meszlényi Zoltán vértanúsága nekik is üzen, hiszen boldoggáavatása mindannyiunkat emlékeztet rá, mi is a fontos valójában. A hit ereje, nagysága üldöztetés idején mutatkozik meg igazán, ahogyan erre Jézus Krisztus is felhívta tanítványai figyelmét, és manapság is meg lehet találni a lehetőséget az embertársak iránti cselekvő szeretet gyakorlására, az egyház melletti tanúságtételre. A Megváltó azt mondta, gyümölcseiről ismerszik meg a valódi érték. Meg kell tehát néznünk, hogy mik a szabadosság, és mik a hit szerinti áldozatos élet gyümölcsei. Ehhez elég csak körülnéznünk a világban.” Béla atya elmondta azt is: neki szerencséje van, a zuglói hívek vasárnap öt misén töltik meg a templomot, és szívügyüknek tekintik óvását, gondozását. Ennek hagyománya van a XIV. kerületben, hiszen az épület, melynek a boldogok sorába lépő püspök tette le az alapkövét, és amelyet Mindszenty József hercegprímás szentelt fel 1946 augusztusában, a közösség adakozásából épülhetett fel több mint öt évtizeddel ezelőtt.

A Magyar Hírlap (Sztehlo Gábor… 21.o.) és a Népszabadság (Szobrot állítottak… 15.o.) beszámolnak arról, hogy tegnap születésének 100. évfordulóján a budapesti Deák téri evangélikus templom előtt állították föl Sztehlo Gábor emlékművét, a Kossuth-díjas Vígh Tamás alkotását. Az evangélikus lelkész 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Tevékenységéért 1972-ben magkapta a Világ igaza címet. Sztehlo Gábor 1500 gyerek életét mentette meg, a túlélők egyike volt Oláh György, későbbi Nobel-díjas kémikus.

Magyar Kurír