Napi sajtószemle

Valamennyi politikai napilap beszámol arról, hogy tegnap a Parlament emberi jogi, vallásügyi bizottságának ülésére a felekezetek kérése ellenére sem ment el Hiller István oktatási miniszter (Népszabadság: „Az egyházak… 3., Népszava: Kedden folytatják… 2., Magyar Hírlap: Erdő bíboros 1., 4., Magyar Nemzet: „Elvágta magát…” 3. o.).

A Népszabadság szinte kedélyes hangú beszámolója szerint „A kormánypártiak és az ellenzékiek közti szópárbajt püspöki beszólások színesítették… Ülés közben olyan információk érkeztek, hogy Hiller István türelmesen várakozik a hivatalában. – Minek menjünk oda? Várható valami érdemi fejlemény? – érdeklődött Bölcskei Gusztáv. Rövid kupaktanács után az egyházak vezetői úgy döntöttek, az illendőség kedvéért mégiscsak ellátogatnak a minisztériumba. Akkor már dél felé járt az idő.”

A Magyar Nemzet beszámolója kiemeli: Balog Zoltán, a parlament emberi jogi és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke leszögezte: „Elégtelenre vizsgázott alkotmányos ismeretekből, demokratikus érzékből Hiller István oktatási miniszter.” Balognak ezt a kijelentését csak a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet idézi. Hiller István beüzent az ülésre: a jegyzőkönyvet soron kívül juttassák el neki, hogy elolvashassa, mielőtt fogadja az egyházi vezetőket. Előzőleg az MSZP-s tárcavezető úgy döntött, nem megy el a fél tízkor kezdődő bizottsági meghallgatásra, ám fél tizenegyre minisztériumába kérette a négy felekezet delegációját. „Az egyházi kapcsolatokért felelős miniszter rövidtávfutóknak nézi a vallási vezetőket” – kommentálta ezt Balog Zoltán, amit a Népszabadság is idéz. Az ülésen Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elmondta: az elégtelen adatszolgáltatás miatt lehetetlen a minisztérium és a közintézmény-fenntartó egyházak közötti finanszírozási egyeztetés. A bíboros hozzátette: erőteljes a gyanú, hogy az egyházaknak felajánlott adó egyszázalékos összesítéséről szóló adat nem valós. Erdő Péter nehezményezte: előzetes szakmai szintű egyeztetés nélkül állt elő a kormány azzal, hogy a kiegészítő normatíva állítólagos tavalyi túlfizetése miatt a felekezetek 366 millió forinttal tartoznak az államnak. Bölcskei Gusztáv református püspök kifogásolta, hogy bár a kormány csak egy éve változtatta meg a felajánlott adó-egyszázalékok kiegészítését, az új előirányzat a törvény által csökkentett mértéket sem adná meg. A kormánnyal szembeni bizalomvesztésről beszélt Ittzés János evangélikus püspök, valamint a zsidó hitközségek szövetségének elnöke, Feldmájer Péter is. Arató Gergely államtitkár viszont azt állította, hogy továbbra is a „korai, a köztes és a késői egyeztetésekre” törekednek. Nyakó István, az MSZP szóvivője azonban elismerte: a bírálatokban sok az igazság, és felszólította Aratót, mondjanak igazat tárgyalópartnereiknek. Az ülés után az egyházi vezetők átvonultak a szakminisztériumba. Bölcskei István a miniszterelnökkel történt találkozó után elmondta: nem jutottak előre. Hiller István tudatta, folyamatosan egyeztetnek az egyházakkal. Egyúttal közölte: jövőre 9 százalékkal csökken a rájuk vonatkozó költségvetés

A Magyar Hírlap (4.o.) A katolikus hit megőrzéséért főcímmel és A püspöki kar a pogányság népszerűsítése ellen alcímmel ismerteti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelének főbb gondolatait.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (3.o.) Apáti Miklós Vágyunk a tudásra címmel kiemeli: „Ezúttal a körlevél egy régóta s mind jobban menedzselt szellemi termék, az ősmagyar vallásból eredeztetett elméletek sora ellen lép fel. A magyarrá átfestett, kikiáltott Jézussal kapcsolatos génhibás, áltudományos nézetek mögött megláttatja az új pogányságot, a hagyományőrzésbe bújtatott istentelenkedést. A sátáni tervet.” A szerző figyelmeztet: „Krisztus önmagát tanítja, csak olvasni kell szavait, mondatait, tanításait. Amikor elmondja, hogy ki ő, azt is elmondja ekkor, mi az Isten terve az emberrel. És ezt a tudást csak tőle, általa tudhatjuk meg.” Apáti Miklós megállapítja: „A katolikus egyház megtanulta a leckét: igazságait nem óhajtja mindenáron ránk tukmálni, ökumenéje politikusok számára elérhetetlen szellemi magasság. Életszeretete végleges, a feltámadásban való reménysége örök. Nem hagy magára senkit, aki elfogadja a segítséget. Ha kell, a keresztény kultúra, a valódi költészet segítéségét maga is igénybe veszi. De érti Weöres Sándort is: ’Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra’.”

Szintén a Magyar Hírlap (Erősödhet… 4.o.) beszámol arról, hogy hétfő este a budapesti Háló Közösségi Központban Beer Miklós katolikus, Steinbach József református és Fabiny Tamás evangélikus püspökök kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre keresték a választ, mit tehetnének a keresztény lelkészek, értelmiségiek és politikusok azért, hogy megosztott világunkban erősödjön a közjót szolgáló párbeszéd. A lapnak Fabiny Tamás elmondta: történelmi okoknál fogva az egyházak inkább a jobboldal felé húznak ugyan, ám felmérések szerint híveik körében jelentős számú baloldali érzelmű polgár is található, az egyházaknak hozzájuk is közvetíteniük kell üzenetüket. Az evangélikus püspök szerint a baloldaliság nem jelent egyet az MSZMP-s múlttal, annak máig ható materialista felfogásával, sokkal inkább a közteherviselés, az elesettek iránti szolidaritás felvállalását hordozza magában. Márpedig ezek az eszmék a vallásos felfogással is összeegyeztethetők, csak „nem pártokban kell gondolkodni.” Fabiny Tamás kifejtette: a mostani, a felekezetek számára nem éppen kedvező közegben különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az összefogásra. Szólt arról is, hogy a jövő évi költségvetésben az egyházak állami finanszírozását is érintő megszorítások lesznek, amelyek talán még határozottabb kiállásra sarkallhatják a híveket. „Napjaink trendjével szemben erősödhet a másik emberrel való törődés készsége. Máig ható példa Sztehlo Gábor evangélikus lelkész élete, akinek az idén ünnepeljük születése századik évfordulóját. A huszadik században a hatalommal szemben mindig az üldözöttek oldalára állt: mentette a zsidókat, majd a B-listázottakat, amikor pedig ezt sem engedték meg neki, a fogyatékosokon segített” – mondta az evangélikus püspök. A lap hozzáteszi: Sztehlo Gábor szobrát pénteken délután avatják fel a fővárosi Deák téren.

Magyar Kurír