Napi sajtószemle

Külföldi hírek
A Népszava (13.o.) Lengyel pap a pápa ellen? című beszámolója szerint új megvilágításba kerülhet a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án a Szent Péter téren elkövetett merénylet az egyik amerikai titkosszolgálati tiszt, John Koehler közlése alapján. Ronald Reagan akkori amerikai elnök egykori tanácsadója azt állítja, hogy egy lengyel pap is részt vett a török Ali Agca által elkövetett merénylet végrehajtásában. Nevet ugyan nem tudott mondani, de közölte: több lengyel dolgozott akkoriban az orosz titkosszolgálatnak, a KGB-nek és a keletnémet Stasinak. „Ezek a papok ma békében, feltűnés nélkül élhetnek szülőhazájukban, vagy Olaszországban úgy, hogy múltjukról senki semmit sem sejt” – mondta John Koehler.

Hazai hírek
A Magyar Nemzet (4.o.) Sólyom László kritizált címmel számol be arról, hogy Sólyom László államfő az Értékőrző tájak és emberek Magyarországon elnevezésű országjárásának utolsó előtti állomásán, Tarnabódon, örömét fejezte ki, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezései (hajléktalanokat befogadó községek, középületek élettel való megtöltése) révén „lehet még életet lehelni a falvakba.” Ugyanakkor sajnálkozott amiatt, hogy manapság meglehetősen kevés helyen lehet találkozni hasonló példákkal. A Bükki Nemzeti Park illetékességi területén fekvő, nyolcvan százalékban cigányok által lakott Tarnabodon Sólyom László annak kapcsán bírálta a pályázatok struktúráját, hogy a községben szembesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a falu közös nehézségeivel. A köztársasági elnök kijelentette: a pályázati rendszer nem jól működik, és megvannak a vámszedői is. Az ezer lakos alatti településeknek hatékonyabb és gyorsabb módszerre van szükségük, hogy a fejlesztésekre szánt forrásokhoz hozzájussanak.

A Népszabadságban (9.o.) Csordás Lajos Pálosoktól a táltosokig című beszámolója szerint a közelmúltban szakrális tereket keresett a Pilisben, „Magyarország talán legszakrálisabb vidékén, ahol a táltoshívők szerint a Föld szíve is dobog.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy 2007-ben elkészült a csillagösvény, amely „tulajdonképpen nem más, mint egy magyar kálvária. A stációk helyén nem Jézus keresztútjának állomásaival, hanem szépen faragott, csúcsos hegyű bálványoszlopokkal, amelyek múltunk nagy hőseit jelenítik meg, Nimródtól Mátyás királyig. Mindazokat, akikben tovább öröklődött a szent erő… A csillagösvény végén elérjük a Boldogasszony-kápolnát, amely hangulatában egy kőből rakott, kéttornyos kemencéhez hasonlít… Boldogasszony hófehér szobra szinte Buddha-testtartásban, merev Buddha-szemmel néz a látogatóra. Ha a tetőt nem törné át a kereszt alakú üvegbetét, nem lehetne tudni, hogy milyen templomban járunk. Torgyán József megkérdezhetné: hogyan jutottak el önök a pálosoktól a táltosokig?”

Magyar Kurír