Napi sajtószemle

A Heti Válasz Budai látkép című mellékletében (8-9.o.) V. Nagy Viktória László atya üzenete címmel emlékszik a közelmúltban elhunyt Lipp László római katolikus papra, idézve a híveket, akik elmondták: „László atya nem tudta ugyan befejezni a gazdagréti Szent Angyalok templomának építését, de ami számára fontosabb volt, hogy közösséget teremtsen, az sikerült neki. Vagyis a lelkekben maradéktalanul fölépítette a templomot… Lipp László az építkezés első pillanatától az utána következő nemzedékekben gondolkodott, és olyan épületet akart, ahol a közösségnek és a papi utódoknak nem kell az állandó tatarozással bíbelődniük…, És bár a templom még csak kétharmad részben készült el, így is Isten mindenek feletti uralmát, a belé vetett töretlen hit és az emberi szorgalom győzelmét hirdeti.” A cikkíró megemlíti: a gigantikus templom építése hatalmas költségekkel járt, fedezetét részben a Gazdagréti Katolikus Templom Alapítvány biztosította, de jelentős összeggel (310 millió forint) járult hozzá az Orbán-kormány idején a kulturális tárca, 64 millió forinttal az egyházmegye és 15 millió forinttal a XI. kerületi önkormányzat is. Utóbbival László atya élete végéig jó kapcsolatot ápolt. A templom befejezéséhez 500 millió forint még hiányzik. V. Nagy Viktória emlékeztet rá: László atya mindig azt mondta: „Örülök, hogy a pénz fele megvan a mindenkori kormánynál, a másik fele pedig nálatok, hívőknél.”

A Magyar Fórumban (9.o.) Hit, kultúra, közélet címmel Petrovics Sándor, a Kovász Egyesület elnöke nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a rákosszentmihályi egyesület az idén már hatodik alkalommal látott vendégül moldvai csángó gyerekeket. Petrovics Sándor idézi Wittner Mária ’56-os halálraítéltet, a Fidesz országgyűlési képviselőnőjét, aki Erdély ’56-osainak nevezte a csángókat. A Kovász Egyesület elnöke emlékeztet rá, hogy a moldvai csángók több mint 300 éve igénylik a magyar nyelvű liturgiát, de a mai napig nem kapták meg. A mise szövege sincs lefordítva a mai napig a számukra. Petrovics Sándor arra is kitért, hogy a csángóknál megvannak azok az értékek, amelyek Magyarországon sajnos nem sokat számítanak: „A vallásosság és a hagyományok tisztelete. Gyakorolják vallásukat annak ellenére, hogy a liturgia szövege román. Énekeikből ki lehet érezni, hogy mélyen gondolkodnak a szerelemről, családról és a munkáról. Míg nálunk szinte elképzelhetetlen, hogy a fiatalok egy csoportja utazás közben népdalokat énekeljen, úgy ez náluk teljesen természetes. Utazásaink során sokszor zengett a busz dalaik hangjától.” A Kovász Egyesület elnöke megemlékezik néhai Fülöp Dezső atyáról, akinek álma volt, hogy Rákosszentmihályon létrejöjjön egy római katolikus iskola. E cél érdekében alakult meg a Kovász Egyesület is, amely családokat keresett fel, aláírásokat gyűjtött, önkormányzati képviselőket látogatott meg – kettesével, mint az apostolok –, hogy megnyerjék támogatásukat. Nagy örömmel élték meg, hogy egyetlen önkormányzati képviselő sem mondta, hogy nincs szükség katolikus intézményre. A Néri Szent Fülöpről elnevezett általános iskola immáron 12 éve működik, jelenleg több mint 400 diák jár az intézménybe. Az interjúból az is kiderül, hogy a Kovász Egyesület régóta szeretné, ha Mindszenty József bíboros hercegprímásnak szobra lenne a kerületben, s ez hamarosan megvalósul. Irodalmi csoportjuk egyik tagja egy szép Mindszenty-életrajzi előadást szerkesztett, amelyet országszerte bemutattak, sőt, a müncheni magyar házba is meghívást kaptak. Petrovics Sándor elmondta: „Az így összegyűjtött adományokból készülhetett el a szobor. Természetesen vannak kiemelt támogatóink is, akiknek áldozatai nélkül ez a jelentős októberi esemény nem jöhetne létre. Egyházunk érsekei és püspökei közül többen anyagilag is segítettek. A kerületi vezetés például megszavazta, hogy egy jelentős összeggel támogatja az emlékmű felállítását. Legközelebb – immár 27. alkalommal – szeptember 20-án vasárnap fél ötkor mutatjuk be emlékműsorunkat az Újpalotai Boldog Salkaházi Sára Templomban. A szoborállítás gyakorlati megvalósítását az egyesületünk által létrehozott Mindszenty Bizottság végzi a ’Hittel a Nemzetért Alapítvány’ segítségével. Ma már örömmel mondhatjuk, hogy az egész alakos bronzszobor leleplezése reményeink szerint 2009. október 25-én meg is valósul. Az ünnepség előtt a szentmisét Erdő Péter bíboros úr fogja celebrálni, majd utána ő fogja Domonkos Béla alkotását is megáldani.”

Magyar Kurír