Napi sajtószemle

A Népszabadság (5.o.) Öt Templom Fesztivál Győrött címmel ad előzetest a szeptember 17-én kezdődő programról, amelynek során öt európai vallás egy-egy temploma ad otthont a hívőknek Győr egyik városrészében, Újvárosban. (Lásd szeptember 13-ai számunkban az Öt Templom Fesztivál Győrben című hírünket – a szerk.) A lap kiemeli, hogy az idén újdonság lesz az úgynevezett magyarázó istentisztelet-sorozat: minden felekezet tart egy ünnepi istentiszteletetet, amelyen az érdeklődők magyarázatok segítségével ismerkedhetnek a katolikus, az evangélikus, a református, a görög katolikus és a zsidó vallás liturgiájának sajátosságaival. A vallástörténet nagy prédikátorainak és hitszónokainak, köztük Bornemissza Péter, Pázmány Péter és Proklosz konstantinápolyi pátriárka híres beszédeit színművészek szólaltatják meg. A csütörtöki fesztiválnyitón adják át a toronypályázat díjait. Ezt egyetemisták számára írták ki torony tervezésére az evangélikus Öregtemplomhoz, amelynek építését annak idején csak torony nélkül engedélyezték.

A Magyar Nemzet (3.o.) Évadkezdő imaóra címmel számol be arról, hogy a Parlament őszi ülésszakának tegnapi megnyitása alkalmából imaórát tartottak a Németajkú Református Egyházközség Hold utcai templomában, amelyen félszáz képviselő, köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP első embere is részt vett. Sípos Ete Álmos lelkész, a Bibliaszövetség főtitkára igehirdetésében így fogalmazott: „Kívánom, hogy Isten adjon istenfélő politikusokat Magyarországnak.” Egyúttal figyelmeztetett: az istenfélelem nem rettegést jelent, hanem azt, hogy féljünk megbántani Istent, aki minket szeret.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (hol a határ…) címmel leszögezi: egyetlen olyan „rendszer” létezik, amely nem ismeri az emberi képesség határait. A cikkíró idéz Szent Pál apostol Korintusiakhoz írt első leveléből: „Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje. Mert meg van írva: elveszem a bölcseknek bölcsességét és az értelmeseknek értelmét elvetem… mert minekután az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ, bölcsesség által Istent, tetszik az Istennek, hogy az igehirdetők bolondsága által tartsa meg a hívőket: mert egyfelől a zsidók jelt kívánnak, másfelől a görögök bölcsességet keresnek. Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszített, a zsidóknak ugyan botránkozást, a görögöknek pedig bolondságot… Isten bolondsága bölcsebb az embereknél. A világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket…” (1,17) Kristóf Attila hozzáteszi: „Annak a tanításnak, amit Pál hirdet, Krisztus ’filozófiai rendszere’, roppant egyszerű, a szeretet. Hogy bármely filozófiával, szellemi teljesítménnyel ennek a rendszernek a határát át lehet-e lépni, felül lehet-e múlni, én nem tudom…”

Magyar Kurír