Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Miklós Gábor Tiltja a lengyel egyház a meddőség gyógyítását címmel számol be arról, hogy Lengyelországban nem kerül börtönbe három évre, aki meddőségét lombikbébi-eljárással (IVF) akarná gyógyíttatni, miután a varsói szejm csütörtökön leszavazta az IVF betiltását szorgalmazó törvényt. A lap varsói tudósítója kiemeli: Lengyelországban évente legalább ötezer gyerek születik IVF-eljárással. Az országban minden harmadik pár meddőségi problémákkal küszködik, az eljárást azonban semmi sem szabályozza. A korábbi gyermekbőséget a katolikus Lengyelországban is demográfiai apály váltotta fel. Egy csoport viszont azzal állt elő, hogy a Btk. módosításával tiltsák be az IVF-eljárást. A társadalmi kezdeményezést 160 ezren írták alá, ez 60-ezerrel több a törvényes minimumnál. A kezdeményezés mögé állt a lengyel katolikus egyház is. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Vatikán nyáron kiadott egy dokumentumot, amelyben fellépett a testen kívüli megtermékenyítés ellen, azt az abortusszal és az embriókísérletekkel együtt említve. A lengyel püspökök pedig a közelmúltban levelet küldtek valamennyi képviselőnek, amelyben leszögezték: az IVF az abortusz rafinált változata, s a gyerek megszületésének ára testvéreinek halála. Az eljárás megengedhetetlen beavatkozás a természet jogaiba. Miklós Gábor állítja: a lengyel püspökök fellépése „szinte elképzelhetetlen az EU-tagállamok többségében. A lengyelországi helyzet – már, ami a katolicizmusnak az államügyekbe és a polgárok legintimebb ügyeibe való hatalmi beavatkozását jelenti – csak Írországgal vagy Máltával vethető egybe. A lengyel abortusztörvény az egyik legszigorúbb Európában, az iskolai vallásoktatás gyakorlatilag általános, s az egyház az élet sok más területén is beavatkozik az állami, társadalmi, magánéleti szektorba. Mindennek alapja a tradicionális vallásosság, a katolikus egyház szerepe a nemzeti tudat fenntartásában, kiállása az államszocializmus ellen. A vallásoktatásban a tanulók legalább kilencven százaléka részt vesz, de eddig az osztályzat nem számított be az átlagba. A püspökök ebben is változást akarnak. Az IVF-ügy egy azon jelenségek közül, amelyekben kiderül, hogy a hívők gyakorlata és a hierarchia által hirdetett doktrína messze áll egymástól” – írja a Népszabadság varsói tudósítója.

Hazai hírek

A Népszabadság (4.o.) Keserű pirula az egyházaknak, a Népszava (3.o.) Csökkenhet az egyházi finanszírozás, a Magyar Nemzet (2.o.) Erdő Péter bíboros elégedetlen, a Magyar Hírlap (2.o.) Nem támogatnák a hitoktatást címekkel idézik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, aki a finanszírozási anomáliákkal kapcsolatban elmondta: a jövő évi megszorítások súlyosan érintik a katolikus egyház lényeges feladatainak teljesítését. A bíboros prímás szeretné tudni: mi igaz a hitoktatói óradíjak és a kistelepülési lelkészek, lelkipásztori kisegítők támogatásának a híresztelt megszüntetése ügyében. Erdő Péter felemelte szavát egyháza kétezer hitoktatójáért, akik közül a legrosszabbul a főfoglalkozásúak járnának. A magyar katolikus egyházfő kifejtette: félő, hogy az egyházak által végzett, a társadalom szempontjából lényeges feladatok ellátását is súlyosan érintik majd a jövő évi megszorítások. A pontos sarokszámok azonban még mindig nem ismertek. „Az adatok gazdája a kormányoldal, a kiinduló helyzet tehát nem egyenlő” – fogalmazott Erdő Péter. Hozzátette: a különböző közszolgáltatásokat is ellátó felekezeteknek minél előbb szükségük lenne konkrétumokra, hogy tervezni tudjanak. Egyúttal emlékeztetett: az egyházakhoz érkező állami támogatás legnagyobb része meghatározott célra fordítható, s azt nem ajándékként adja az állam.

Szintén a Magyar Hírlapban (9.o.) Kacsoh Dániel Krisztushoz hűséges volt, megölték címmel emlékszik az október 31-én boldoggá avatandó, az ötvenes években vértanúhalált halált Meszlényi Zoltánra, akinek „bűne” mindössze annyi volt, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás letartóztatás elfoglalta az érseki helynöki posztot. A cikkíró kiemeli: Meszlényi Zoltán a vértanúságot tiszta szívvel, erős, bátor férfihoz méltó módon vállalta, szilárd hite segítette a gyilkos kistarcsai megpróbáltatásokban.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Mindszenty… 2.o.) közli, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás elítélésének hatvanadik évfordulója alkalmából ma tizenegy órától szentmisét mutatnak be a körmend-horvátnadaljai templomban. Az eseményen Mindszenty-emlékérmet adnak át Juhász Juditnak, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettesének. Laudációt mond Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke.

Szintén az MH (Hazánk… 9.o.) beszámol arról is, hogy hazánk legkisebb faluja a mindössze hét lelket számláló Szanticska. Augusztus 20-án azonban csaknem négyszázan látogattak el a településre a felújított római katolikus templom szentelésére és az ahhoz kapcsolódó búcsúra. Ternyák Csaba egri érsek celebrált szentmisét, valamint bemutatkoztak a térség művészeti csoportjai. Az aprócska épület valódi különlegesség, ablakait színes, üvegfestett motívumok díszítik, amelyek javarészt Szent István király életéhez kapcsolódnak – derül ki a lap beszámolójából.

A Magyar Nemzetben (Damaszkuszi út 23., 24.o.) Hack Péter büntetőjogász, az SZDSZ egykori parlamenti képviselője, a Hit Gyülekezet lelkésze nyilatkozik, aki elmondta: „Az értékrendünk és társadalomképünk közel áll a neokonzervatív gondolkodáshoz, de mi nagyobb hangsúlyt helyezünk a társadalmi szolidaritásra. Nem vagyunk annyira kapitalisták, sőt inkább a dél-amerikai pünkösdi-karizmatikus közösségek a lelki rokonaink. Nagyon aktív a gyülekezeten belül az adakozók hálózata, a közösséghez tartozó szegények támogatása is régóta működik, és ez a gazdasági válság hatására erősödött. Nemrégiben termelői piacok létesítésén kezdtünk fáradozni, hogy a kistermelők és a fogyasztók egymásra találjanak… Hiszünk abban, hogy Izrael népének az idők végén történő egybegyűjtése, ami a bibliai próféciákban szerepel, megfelel annak, ami az 1900-as évektől történt, vagyis a modern Izrael megalakulásának. De ez nem jelenti azt, hogy az izraeli politika minden elemével egyetértenénk. Mindazonáltal valóban hisszük, hogy Izraelnek van teológiai küldetése. Ez természetesen politikai téren jelenik meg. E tény nagy konfliktust jelent a világban, ám ez valójában a világ konfliktusa Istennel. Erről mind ószövetségi, mind újszövetségi próféciák szólnak. A Jelenések könyvében nyilvánvaló, hogy a világ végének eseményei jórészt Jeruzsálemben zajlanak, ott, ahol Jézus Krisztust megfeszítették. Az Izrael melletti kiállás nem politikai kérdés, hanem egy nagyon fontos teológiai kérdés, más szóval hitkérdés a számunkra.” Hack Péter elmondta azt is: „Magyarországon a büntetőjog százötven éve még sok tekintetben bibliai alapokon állt: büntetendő volt a házasságtörés, korábban a varázslás is. De a kereszténységben azért lépett a törvény helyére a kegyelem, mert a törvény kívül van rajtunk, Jézus pedig a Biblia szavaival élve a szívünkbe írja a szeretet törvényét. Külső törvények az embereket nem teszik erkölcsösebbé: amikor engedelmeskednek a törvénynek, az ítélettől való félelem vezérli őket. Aki azonban belső parancsolatnak engedelmeskedik, Isten iránti szeretet vezeti. Az én fejemben ezért két mérce van. Hívő ember nem válhat el, nem élhet házasságon kívüli szexuális életet, nem folytathat homoszexuális kapcsolatot, nem hazudhat, nem rágalmazhat, nem csalhat adót. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy amikor az állam akarta ezeket érvényesíteni, nem volt sikeres; viszont aki hisz, felhagy a bűnnel. A Hit Gyülekezetében vannak emberek, akik bűnöző életmódot folytattak. A közösségben, melyet pásztorlok, van egykori kábítószer-kereskedő, s olyan is, aki huszonöt éves koráig nyolc évet töltött börtönben, ám a megtérése óta megváltozott, családot alapított, munkahelye van. Ezek az emberek elvesztek volna hit nélkül. Ezt az állam nem tudja megoldani… Vannak olyan bűnök, mint az emberölés, a lopás, a csalás, amelyeket az állam is büntetni rendel, és ebben konszenzus van hívők és nem hívők között. Ugyanakkor vannak bibliai normák, amelyeket az állam nem kényszeríthet rá az emberekre… Mindazonáltal az államnak az erkölcsös életet támogatnia kellene, az erkölcstelent pedig nem szabadna elősegítenie. Jónak tartom, ha a három- vagy annál több gyermekes családokat, amelyek a nemzet túlélését biztosítják, támogatja az állam. Örülnék, ha nem jutalmazná azokat az életformákat, amelyek önpusztítóak, vagy a család, illetve a nemzet jövőjét veszélyeztetik. Például nem elleneznék olyan törvényt, amelyik vasárnap zárva tartja a boltokat.”

Magyar Kurír