Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (47–49.o.) László Dóra Cigány Csíksomlyó címmel készített riportot arról, hogy szeptember első hétvégéjén Szűz Mária születésnapjának tiszteletére rendezték meg a hagyományos cigánybúcsút Csatkán, a cigány Csíksomlyón. A riportban több véleményt is olvashatunk. Hofher József jezsuita szerzetes a romagyilkosságok után a következőket üzente a világhálón: „Gyászoló testvéreim! Hiszem, hogy a szeretet kultúrája iránti vágy erősebb a szívünkben, mint a környezetünkben minket kísértő megosztás szelleme.” Kamarás István, az Európai Integrációs Cigány Szövetség és a Roma Szakkollégium elnöke leszögezte: „Cigányok vagyunk, ugyanakkor magyarok. Kettős identitásunk kettős aranypántként ékesít bennünket. A cigányság nem áll rosszul a keresztény-konzervatív értékek tekintetében, hiszen ha valakinek fontos a család, hát akkor a cigányoknak az, és ha valaki nyitott a hitre, hát a cigányok azok.” Székely János katolikus püspök elmondta: „Az egyház óriásit nyerne hitelességben, ha jobban be tudnánk fogadni cigány testvéreinket.” Szabó János református püspök szerint aki segíteni akar a cigányoknak, az olyan műveltséget gyökereztet, ami nem áll rendelkezésére. A cikk szerzője rámutat: a reformátusok cigánymissziója a dunántúli egyházkerületben a legeredményesebb, a görög katolikus misszió központja Hodász. Kuklay Antal körömi plébános északon, Kiscsécsén fejt ki nagy hatású munkát, a ferences nővérek az Ózd közeli Arlón végzik missziójukat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Monoron erős, a jezsuita rend pedig Tápiószecső után Budapesten működtet különleges iskolát. A Szeretet Iskolájának egyik célja a keresztény erkölcsi magatartás erősítése, ami tartós élethelyzet-változást eredményezhet, a másik, hogy felkészítsen a munkaerőpiacra. Szemes Zsuzsanna programigazgató a VIII. kerületi közösségi házban működő, egytantermes iskolában. Elmondta: „Itt olyanok lehetnek, amilyenek: szépek, jók, tiszták. A bizalmat, amit nyújtok, visszakapom, és csodák születnek.” A programigazgató bizonyítványokat mutat, köztük a hetedikes Tiborét, aki korábban két iskola réme volt, majd a segítségükkel minden átmenet nélkül jelesre vizsgázott az összes közismereti tárgyból. A háromgyermekes Róza azért jelentkezett a Szeretet Iskolájába, hogy varrónő lehessen. „Hofi atya” (Hofher József) varrógépet ígért neki, ha elvégzi a nyolc osztályt, és Róza 4,5-ös átlaggal tette le a záróvizsgáit, így teljesül a vágya. A Szeretet Iskolája a közismereti tárgyakon kívül romológiát, magatartás-kultúrát és állampolgári ismereteket is tanít. A legidősebb elsős ebben a tanévben 53 éves. Szemes Zsuzsanna húsz évre tervez, és karavániskoláról is álmodik, ami Európán át kísérné a vándorlókat. Gergely Dezső lelkipásztori kisegítő igazolványában az áll: rashaj, azaz lelki vezető. Kinevezése a cigányok kezdeményezésére történt. Gergely Dezső szerint a cigányok egy szóban: a lélekben foglalják össze a Biblia üzenetét, márpedig a lélek a keletiek szerint az ember feje búbjától a lábujjáig ér, nem úgy, mint a hit, ami kizárólag a fejet uralja. „Ezért a szívükön keresztül lehet megszólítani őket” – állítja a kisegítő lelkipásztor. Emlékeztet rá: az Indiából elvándorolt cigányok szívükben az anyaisten tiszteletével keltek útra, évezredes vándorlásuk során először Örményországban találkoztak a Mária-tisztelettel, és az Istenanyában az anyaistenre ismertek. Máriát olykor Istenkének is becézik. Ezt az erős tiszteletet jelzi, hogy még a börtönviselt és börtönbe tartó cigány férfiak pénztárcájában is ott lapul egy Mária-kép.

Magyar Kurír