Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Kemény tárgyalás… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Egyházi iskolák… 4.o.) is hírt adnak arról, hogy ma találkozik Hiller István oktatási miniszter az egyházi vezetőkkel; a megbeszélések témája a tavalyi zárszámadás és a jövő évi egyházi költségvetési támogatás lesz. A Magyar Nemzet szerint az egyházaknak résen kell lenniük, hiszen korábban már akadt példa a minisztériumok hiányos adatszolgáltatására. A lap úgy tudja, hogy a kormány az egyházi költségvetés megkurtítására készül. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: több hiányosságot is megállapít az ÁSZ jelentése a parlamentnek már benyújtott zárszámadási törvénytervezet egyházi oktatást érintő részei kapcsán. Az orgánum úgy tudja: bár a kormány péntekig benyújtja a jövő évi költségvetés tervezetét, annak az egyházi oktatást érintő fejezeteiről az illetékes oktatási minisztérium mostanáig nem kezdeményezett egyeztetést a felekezetekkel. Ráadásul – ahogy azt Papp Kornél, a református zsinat oktatási irodájának vezetője elmondta –, bár az eddigi években már a nyár folyamán megtörtént, az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény kapcsán mindmáig nem kezdeményeztek találkozót a szaktárca részéről, noha a jogszabály tervezetét már augusztus végén benyújtották a parlamentnek. A dokumentum „szépséghibája”, hogy az egyházi kiegészítő támogatások rubrikáját üresen hagyták.

A Magyar Nemzet (Imával… 2.o.) közli, hogy imaórát tartanak a szécsényi ferencesek ősi templomában szeptember 10-én 15 és 16 óra között, azaz egy időben a feszültségenyhítőnek szánt, szintén Szécsényben tervezett, aznapi csúcstalálkozóval, amelynek résztvevői Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök. A különleges imaórát a magyarság számára elfogadhatatlan szlovák államnyelvtörvény botrányával összefüggésben Beer Miklós váci püspök kezdeményezte.

A Magyar Hírlap (Az egyháznak… 4.o.) beszámol arról, hogy az önálló jezsuita magyar rendtartomány megalakulásának 100. évfordulója alkalmából hazánkba látogatott Adolfo Nicolás, a jezsuiták általános elöljárója, aki először jár Kelet-Közép-Európában. A Párbeszédek Házában tartott tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a nyugati világ szekularizált társadalma mély kulturális válságban van, elvesztette a kapcsolatot a gyökereivel és a történelmével. Adolfo Nicolás lelki szempontból sivataghoz hasonlította Európát, ahol egyre több fiatal érzi magát eleve elveszettnek, és emiatt támpontot keres a világban. A jezsuiták rendi elöljárója elmondta azt is: rendje olyan kihívások elé néz, mint a szegénység, az éhezés és a kiszolgáltatottság. Felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ legutóbbi jelentése szerint a Földön 1,2 milliárd ember él a szegénységi küszöb alatt. Adolfo Nicolás leszögezte: az állampolgároknak kötelességük hangot adni a véleményüknek helyi és globális kérdésekben. A szegénységet és a munkanélküliséget politikai kérdésnek nevezte, amelyekben állást kell foglalnia az egyháznak, ugyanakkor a pártpolitikától távol kell magát tartania. Az általános elöljáró kijelentette: jövetelének célja, hogy megismerje az itteni szerzetesek munkásságát, mert ők a világban csaknem húszezer tagot számláló jezsuita rend tagjai. Megemlítette, hogy 1956 óta szívében hordja Magyarországot. Az évforduló kapcsán a Párbeszéd Háza Jezsuita Café elnevezéssel szeptember 13. és 19. között a fővárosban jubileumi kulturális és lelkiségi hetet szervez, a részletekről tematikus honlapon adnak tájékoztatást.

Ugyancsak a Magyar Hírlapnak (Ötszáz éve született Kálvin János… 4.o.) Fekete Károly, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezetője nyilatkozik, aki a genfi reformátor születésének 500. évfordulója alkalmából megkezdődött emlékévek során szervezett egyik konferencia előadója volt. Elmondta: mivel Isten az egyházat a világba helyezte, az egyház rosszul tenné, ha nem venné észre annak a problémáit, és az evangélium, a Szentírás közvetítésével nem próbálna eligazítást adni az embereknek. Természetes ugyanakkor, hogy ez nem egy esetben sérti némelyek érdekeit, s a prédikáció, amely akár ezrekhez is eljuthat, mindenképpen politikumnak tekinthető. A professzor kifejtette: „Kálvinnal a teológiának volt egy olyan funkciója, hogy leleplezze az emberek hátsó gondolatait, a gonosz struktúrákat. Azoknak, akik ma az egyházat a közéletbe való beleszólása miatt támadják, ez érthető módon nem tetszik. De le kell szögezni, az egyháznak küldetéséből adódóan igenis kötelessége az emberi méltóság fontosságának hangsúlyozása, a szellemi értékek védelmezése. Ez azonban semmiképpen nem tekinthető politizálásnak, pláne nem pártpolitizálásnak, még ha sokan olykor annak is vélik hallani.”

Magyar Kurír