Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6. o.) Fábry Szabolcs Újabb rúgás a falvak, kistelepülések világába címmel megdöbbentőnek minősíti azt a kormánytervezetet, amely a kistelepülésen szolgáló lelkészek jövedelem-kiegészítését vonná meg, és amely a hitoktatók finanszírozását is nullára csökkentené. A szerző – Nagyvázsony polgármestere, hittanoktató – emlékeztet rá: Szlovákiában, Romániában a lelkészek állami fizetést kapnak, és nemcsak a szlovák, román, hanem a magyar egyházak, felekezetek lelkészei is, mert ezek a nemzetek tudják, hogy „milyen fontos az a szolgálat, amelyet papjaink, lelkészeink ellátnak az egész társadalom javára. A mi kormányunk pedig a jövedelem-kiegészítést is el akarja venni.” A cikkíró rámutat: „Lelkészeink, hitoktatóink családgondozók, kríziskezelő szociális munkások is. Számos lelkész, számos hitoktató van jelen és ad erőt a legnehezebb pillanatokban. Ilyen napok, amikor a család vagy a család valamelyik kereső tagja elveszti munkáját és a feleslegesség érzése tölti be lelkét, ami aztán kihat az egész családra, az egész család életére, a gyermekek mindennapjaira. Az egyház hivatalos szolgái ott vannak akkor is, amikor valamelyik család bűncselekmény áldozata lesz, amikor tragédia történik egy mikroközösség életében, és próbálnak segíteni, újrakezdeni, feldolgozni, talpra állni. Nem tudjuk felbecsülni, hány család és hány gyermek menekült meg öngyilkosságtól, szenvedélybetegségektől, válástól, egyéb következményektől azért, mert volt egy lelkész vagy hitoktató, aki a megfelelő pillanatban volt jelen, egy egyházi közösség, intézmény, amelyik segített megmaradni, újrakezdeni, feldolgozni, talpra állni. Annak a nemzetnek, amelynek tagjai élen járnak az öngyilkosságban, a válásban, a szenvedélybetegségekben, nem lehet egyetlen olyan forint sem kidobott pénz, amelyet lelkigondozói, hittanoktatói erkölcsi munkára fordít… A lelkészektől és hitoktatóiktól elvenni a jövedelem-kiegészítést nem állami takarékosság, hanem pazarlás: erkölcsi, de anyagi pazarlás is! Joggal érezzük tehát sokan úgy, hogy mindez újabb rúgás a falvak, kistelepülések világába.”

A Magyar Hírlapban (Kemény munkával… 15.o.) Makovecz Imre Kossuth-díjas építész nyilatkozik, aki a közelmúltban főépítészeti életműdíjat kapott. A templomépítészetről kifejtette: „A modern építészet elfelejtette azt, hogy évezredeken és évszázadokon keresztül mi volt az a kánon, amely szerint egy templomot el kell helyezni. A templomnak az a funkciója, hogy az eget és a földet összekösse, és amit mi mérhetőnek hiszünk, azt az állandóság szférájába emelje át. A teret mi végtelennek hisszük, holott a tér az egy hely, ahol egzisztálunk. Az időt is mérhetőnek és ugyancsak végtelennek hisszük, holott mi mindig csak a jelent éljük át, és csak Isten kegyelméből tudunk emlékezni a múltra és gondolni a jövőre. De nem tudjuk sem a múltat, sem a jövőt megváltoztatni. Tehát a jelenben egzisztálunk. A templomnak a jelen szubsztanciáját kell hordozni, és ebben a jelenben kell megjelenni az Ég és a Föld egységének. Különben funkcióját veszti a templom. Ezt az úgynevezett modern, vagy a Bauhaus emlőin nevelkedett építészet nem hajlandó tudomásul venni. Ezek a templomok az én kegyetlen megítélésem szerint rosszul, vagy sehogy sem funkcionálnak.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (A Budapesti Zenei Hetekre… 16.o.) előzetes beharangozójában kiemeli, hogy az idei Magyarok Nagyasszonya Nemzetközi Egyházzenei Fesztivál vendége lesz a világ egyik legrangosabb, legrégibb katedráliskórusa, a 800 esztendős Notre-Dame de Paris. A Bubnó Tamás énekművész irányította rendezvény és az általa igazgatott Budapesti Énekes Iskola immár 11. alkalommal fogadja a nagyvilág legjobb egyházi kórusait, Londontól Moszkváig. Az idén a kárpátaljai Munkácsi Fiúkórust hívták meg az október 4. és 11. között zajló fesztiválra.

Magyar Kurír