Külföldi hírek
A Népszava (Viterbóba repül… 2.o.) közli, hogy XVI. Benedek pápa szeptember 6-án Viterbóba, a „pápák palotájába” látogat. A Népszava emlékeztet rá: a viterbói 1268-as pápaválasztás egyedinek számít. „A főpapok háromnapos huzavona után sem tudtak dűlőre jutni a pápa személyéről, így arról a helyi polgárok döntöttek.”
A Magyar Hírlap (Bob Dylan… 16.o.) hírt ad arról, hogy karácsonyi albumot ad ki Bob Dylan s az ünnep szelleméhez méltóan jótékonysági célokra ajánlja fel az eladásokból befolyó összeget. A Christmas in the Heart című lemez október 13-án kerül a boltokba, az amerikai bevételt a zenészlegenda a Feeding America nevű segélyszervezetnek ajánlja fel. Becslések szerint a pénzből 1,4 millió amerikai család étkeztetéséhez járulhatnak hozzá az ünnepek alatt.
Hazai és határon túli, magyar vonatkozású hírek
Amint arról már korábban hírt adtunk, Tőkés László európai parlamenti képviselő részvételével nagyszabású, Kárpát-medencei ökumenikus találkozót kezdeményeztek vasárnapra a szeptember 1-jén életbe lépő szlovák nyelvtörvény ellen a szegedi dómban. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a Magyar Hírlapnak (Ökumenikus… 3. o.) elmondta: „Mivel a nagy felháborodást keltő, a felvidéki magyarokat rendkívül hátrányosan érintő jogszabályt politikusok szavazták meg, ily módon valóban politikai kérdésről beszélhetünk, ebben az esetben mégis sokkal inkább az emberi méltóságról és az alapvető szabadságjogokról van szó. Márpedig ezek igenis az egyházak kompetenciájába tartoznak. Emiatt éreztem kötelességemnek az állásfoglalást. A keresztény szellemiséghez híven azonban itt nem annyira tiltakozásról, sokkal inkább szóemelésről, a szolidaritás kifejezéséről van szó.” A főpásztor szerint egy ismerőse fogalmazta meg találóan a lényeget, amikor azt mondta: nem Szlovákiával, hanem a vezetőivel van baj. Ennek ellenére Kiss-Rigó László fontosnak érzi, hogy a határon túl élő honfitársainkat a védelmünkbe vegyük, legalább ezzel az egyértelmű kiállással.
Ugyancsak a Magyar Hírlapban (9.o.) Faggyas Sándor Hittel a munkában címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy harminc éve alakult meg Székelyudvarhelyen a szombatfalvi református gyülekezet, amelyben huszonöt éve szolgál Hegyi Sándor, aki az egyik leghíresebb erdélyi református lelkészi dinasztia leszármazottja, és csakúgy mint elődjei, az igehirdetést és népe szolgálatát tartja legfontosabb feladatának. Szavaiból kiderül: harminc éve 1300 egyháztaggal alakult a szombatfalvi gyülekezet, felnőtt egészen 1900-ra, de most 1855 a lélekszámuk. A lelkész elmondta: „Elindult egy apadási folyamat, a nyugdíjaskorú gyülekezeti tagok visszaköltöznek a falujukba, mert esetleg hasznosak tudnak lenni a családi gazdaságban. Sokan sajnos inkább a kocsmában töltik idejük nagy részét, nem tudnak mit kezdeni magukkal és egymással. Nagy gondunk, hogy ettől a zülléstől a székely népet hogyan tudjuk megmenteni, kigyógyítani. Sokan még mindig ugyanazzal a közömbös mentalitással, a hontalanság lelkületével élnek tovább, mint a diktatúrában, amikor a közösségi élet bomlásnak indult a falvakban az erőszakos kolhozosítás miatt. Az emberek megkeseredtek és elcsüggedtek, hiszen kifosztották őket. Amikor 1990 után megnyíltak a kapuk, még nagyobb lett a bizalmatlanság, elkezdődött testvér és testvér, atyafi és atyafi között az irigység és a veszekedés, amikor visszaigényelték a földet. De nemcsak az idős emberekkel van baj. Az ifjúságnak nincs jövőképe, sok fiatal azt mondja, mi már modernek vagyunk, minek nekünk templomba járni. De bízunk abban, hogy egyszer ráébred arra az erdélyi ifjúság is, amire a tékozló fiú, hogy szüksége van az apjára: Istenre és az egyházra. Csak minél messzebb jut a züllésben, annál keservesebb a visszatérés. Nem kell eljutni a disznók vályúáig, a moslékig.” Hegyi Sándor vallja: „Nekünk a feladatunk az, hogy jót cselekedjünk. A Szentírás tanítása szerint a munka az emberé, vagyis a lelkipásztoré, de az áldás az Istené. Engedjük, hogy az Isten lelke munkálkodjon. Nem én vagyok a fontos, a munka a fontos, nem én vagyok az első, hanem Isten az első… Olyan igehirdetésre van szükség, amely reménységet ébreszt, ahol a bizalom erősödik: nemcsak az Istenben való bizalom, hanem a felebarátban is.” A református lelkipásztor Pál apostol fáradhatatlan missziós munkáját tartja példaképének, és ennek szellemében ő is minden idejét és energiáját az emberekkel való találkozásra, beszélgetésre, erősítésükre, lelkesítésükre fordítja, „mert ha a lélekben nem gazdag az ember, akkor egyébben sem tud gazdag lenni.”
Magyar Kurír