Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Heti Válaszban (28-29.o.) Szőnyi Szilárd Hiszem, ha látom? címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy a Szentszék július végén felmentette szerzetesi fogadalma alól Tomislav Vlašiæ ferencest, a meðugorjei látnokok volt lelkivezetőjét. A cikkíró felteszi a kérdést: „A meðugorjei látnokok volt vezetőjének botránya a kegyhely hiteleségét kockáztatja, vagy független a Mária-jelenések megítélésétől? Ez foglalkoztatja a katolikusokat, miközben évente százezrek keresik fel a pápa által még el nem ismert látomások helyszínét.” A szerző emlékeztet rá: bár a kegyhely fenntartói hangsúlyozzák, hogy Vlašiæ régóta elszakadt tőlük, a ma 67 éves szerzetes „nem akárki. Mivel a kezdetektől három évig a fiatalok lelkiatyja volt, ma őt tekintik a Meðugorje-kultusz életre hívójának. A Vatikán döntése ugyanakkor igazolta azt a vádat, hogy a szerzetes eltúlozta a látomások jelentőségét, és a történtek, valamint a látnokok manipulálásával igyekezett minden idők legnagyobb természetfeletti eseményének beállítani a jelenéseket. Vlašiæ a látomások kezdetekor annyira az események hatása alá került, hogy gyökeret vert benne a meggyőződés: Szűz Mária afféle modern Szent Ferencnek tekinti őt, és azzal bízza meg, hogy alapítson új szerzetesközösséget Olaszországban. Ezt 1987-ben meg is tette egy német nővel, a betegségéből állítólag Meðugorjéban felépült, közlése szerint maga is jelenéseket látó Agnes Heupallal – úgy is, mint a Ferenc egykori társául szegődő Szent Klára ’reinkarnációjával’. És hogy a Béke Királynője, egészen a tiéd – Márián keresztül Jézushoz nevű közössége nagyobb elismerést élvezzen, ügyének megnyerte az egyik meðugorjei látnokot. Marija Pavlovic 1988-ban csatlakozott is az olaszországi közösséghez, ám kisvártatva visszavonta nyilatkozatát, mely szerint Szűz Mária ösztönzésére lépett be a társulatba, és szakított Vlašiæékkal.” Szőnyi Szilárd cikkéből kiderül: Meðugorjének számos híve van, de legalább ennyien kételkednek a hitességében. A 77 éves olasz püspök, Andrea Gemma, aki a katolikus egyház legidősebb ördögűzője, egyenesen a sátán művének tekinti a látnokok tevékenységét. „Egyvalamit viszont kevesen vitatnak: azt, hogy a zarándokok körében bőségesen teremnek az imádságból, bűnbánatból, megtérésből fakadó lelki gyümölcsök. Ezt látva pedig az egyház nyilván nincs abban a helyzetben, hogy szemfényvesztésnek nyilvánítson egy ilyen sok áldással járó jelenséget. Ez még akkor is így van, ha a Mária-kegyhelyeken esetenként a kollektív extázis fogalomkörébe utalható, a babonás hittel vagy az eretnekséggel határos jelenségek is felütik a fejüket. Az pedig, hogy a számos hiteles vallási élmény helyszínéül szolgáló Meðugorjéban 1981 óta valóban megjelenik-e nap mint nap Szűz Mária – nos, ebből a szempontból valóban elhanyagolható részletkérdés” – írja Szőnyi Szilárd.

Hazai hírek

Amint arról tegnap beszámoltunk (Lásd Húsz éve indulhatott újra az egyházi oktatás… című hírünket – a szerk.), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerdán konferenciát rendeztek abból az alkalomból, hogy negyvenéves diktatúra után 1989. szeptember 1-jén megnyitotta kapuját az első újjászervezett egyházi iskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium. A konferenciáról a Magyar Hírlap (A vallásos nevelés… Szolidárisabb… 1., 4.o.) és a Magyar Nemzet (Jubilál az újjáéledt egyházi oktatás… 4. o.) tudósít. Mindkét lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros, az egyetem nagykancellárja előadásában elmondta: az egyházi iskolákban folyó oktatás nem pusztán információátadás, hanem a tettek és a szavak egységében megvalósuló nevelés, melynek lényege az örök igazság közvetítése a fiatalok felé. Napjainkban, amikor a gazdasági természetűn túl egy másik, az értékeket, az élet értelmét érintő válságnak is tanúi lehetünk, döntő szerep juthat a vallásos szellemben zajló nevelésnek, amely képes megújítani a kultúrát. Ennek célja egy szolidárisabb, reményben gazdagabb társadalom – mondta Erdő Péter. Hozzátette: aki azt állítja, hogy a vallás magánügy, nem veszi figyelembe az emberi szabadság közösségi voltát, ugyanakkor azt sugallja, hogy Istennek semmi köze a társadalmi élethez. Fabiny Tamás evangélikus püspök párhuzamba állította a rendszerváltozást a babiloni fogságból hazatért zsidó nép helyzetével: mindenütt romokat találtak és szabadságukat sem maguknak, hanem a megváltozott történelmi helyzetnek köszönhették – mondta a püspök, hangsúlyozva: a kommunizmusnál csak az rosszabb, ami utána jön. Igaz volt ez az újjáéledő egyházi iskolák előtt tornyosuló feladatokra is, amelynek megoldását csak nehezítette a felemásra sikeredett kárpótlási törvény. Kálmán Attila, a Pápai Református Kollégium Tatai Gimnázium igazgatója – az Antall-kormány egykori államtitkára – kifejtette: a diktatúra fenntartói tudták, hogy azzal a néppel, melytől elveszik hagyományait, hitét, bármit meg lehet már csinálni. Hozzátette: ma is ez folyik, csak rafináltabb eszközökkel. Hasonlóan vélekedett Hoffmann Rózsa, a Fidesz–KDNP egyik szakpolitikusa, aki szerint a jelenlegi kormány burkolt egyházellenes politikát folytat, így például tavaly az ÁSZ megállapította: 2005-ben és 2006-ban a törvényben meghatározotthoz képest csaknem hárommilliárd forinttal kevesebbet juttatott az állam felekezeti oktatásra. Hozzátette: a tanévkezdés a bércsökkentések és iskola-összevonások miatt ismét gyötrelmesnek ígérkezik.

Magyar Kurír