Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokratában (46-47.o.) Hankó Ildikó elemzi XVI. Benedek pápa közelmúltban megjelent, Caritas in veritate című enciklikáját, amely kapcsolódik VI. Pál pápa 1967-ben kiadott, Populorum progressio című dokumentumához. A cikkíró úgy látja: „A Caritas in veritate radikálisan veti fel VI. Pál gondolatát és választ is ad rá. A kérdés az, hogy túlél-e az emberi civilizáció az alapvető vonatkozási pontok megtalálása nélkül, az örökkévalóság megválaszolása nélkül? Lehet-e igazi fejlődés Isten nélkül? A fejlődést a pápa nemcsak anyagi dolgokra érti, hanem az erkölcsi, lelki, transzcendens síkon való fejlődést is mind az egyes ember, mind a közösség szintjén.” Hankó Ildikó arra is felhívja a figyelmet, hogy a szeretet és az igazság XVI. Benedek pápa üzeneteinek visszatérő fogalmai, „mert csak az igazságban létrejövő szeretet képes megváltoztatni az emberiséget. Az igazság pedig nem más, mint a világ és benne az ember rendeltetésére vonatkozó isteni terv. A szeretet mint fogalom a pápai értelmezésben nem csak egy szentimentális érzelem kifejezője, amit azzal is leértékeltek, hogy minden, arra nem méltó érzelemre használják. A szeretet mint fogalom valódi értelme a másik ember vagy közösség javának akarása, mások érdekében való cselekvés. A közjóért tevő ember a szeretetet gyakorolja, amikor embertársaiért tesz valamit. Ez hiányzik napjainkból, ezért van annyi szenvedés és igazságtalanság a földön. A szeretet magában foglalja az igazságosságot, de túlmutat rajta.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a Szentatya már a Deus caritas est kezdetű enciklikában leírta: „Az a fölfogás, mely szerint az igazságos struktúrák fölöslegessé tennék a szeretet gyakorlását, valójában materialista emberképet rejt: azt a babonát, hogy az ember ’csak kenyérrel’ él”. Hankó Ildikó reméli, hogy lesz „füle” az emberiség vezetőinek, és meghallják XVI. Benedek pápa szavait.

Hazai hírek

Több lap megemlékezik a tegnap elhunyt Lipp László atyáról.

A Magyar Nemzet (Elhunyt… 2.o.) kiemeli, hogy László atya híres volt kreativitásáról, „munkálkodott a Szent Angyalok-templom felépítésén, rendhagyó eszközöket igénybe véve, többek között emelt díjas telefonüzeneteket rögzített, amelyek az építkezés anyagi hátterét erősítették. Két éve a Fradi megsegítésére mozgalmat indított.”

A Népszabadság (Elhunyt… 15.o.) Szendrei Lőrinc egyik korábbi írásából idéz: „A telepen beszélik, ha kellett, László atya csákányozott, talicskázott, földet lapátolt, fűrészelt, gyalult, festett, szögelt, csavarozott, követ tört, és villanyt szerelt. ’Nem szakadt le a megszentelt kezem’ – nevet, amikor visszaidézem, miket hallottam róla.”

A Magyar Hírlap (Elhunyt… 16.o.) emlékeztet rá: „A papi szolgálat, a templomépítés és a közösségszervezés mellett László atya lelkes sportrajongóként a magyar futball, azon belül is a Fradi elkötelezett híve volt… Gazdagréten a templom közelében sportcentrumot építtetett. A Zemplénben rendszeresen táboroztatott gyerekeket és felnőtteket, buszt és repülőgépet vezetett, de freskókat, zászlókat is festett.”

Magyar Kurír