Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (5.o.) Évezredes pécsi püspökség főcímmel és „A magyarság vesztese a rendszerváltásnak” alcímmel számol be arról, hogy szentmisével ünnepelték a Pécsi Egyházmegye ezredik évfordulóját tegnap Baranya megye székhelyén. A Dóm téren tartott megemlékezésen több ezer hívő és meghívott vendég – többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Mádl Ferenc volt államfő, Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, Páva Zsolt pécsi polgármester – vett részt. Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek, pápai legátus tolmácsolta XVI. Benedek pápa üdvözletét Erdő Péter bíboros prímásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, Mayer Mihály pécsi megyéspüspöknek és a püspöki karnak. A polgári napilap beszámolója szerint Schönborn bíboros elmondta: a magyarság egyáltalán nem érezheti, nem is érzi biztosnak, hogy számára győzelem volt az 1989-es rendszerváltás. (Ugyanakkor az alcímben jelzett, idézőjelbe tett kijelentés nem szerepel a beszámolóban – a szerk.) A bécsi érsek leszögezte: az „új szabadság” csalódás és teher lett, ám a szekularizáció folyamatában Isten talán valami újra akarja felkészíteni a Krisztus-hívőket. Christoph Schönborn méltatta a múltat, azt, hogy a Pécsi Egyházmegye a 150 évi diktatúrát is túlélte, ugyanakkor azt ajánlotta a magyar katolikusoknak, hogy ne a múltra összpontosítsanak, hanem vigyék el az evangéliumot azoknak, akik – még vagy már – nem ismerik azt. „Vessük ki a hálót akkor is, ha eredménytelennek látszik” – buzdított a bécsi bíboros érsek.

A Magyar Hírlap (3.o.) Újra együtt volt a királyi család címmel számol be arról, hogy a szentkirályi Szent István-, a lakiteleki Szent Imre- és a nyárlőrinci Boldog Gizella ereklyéi előtt mutatott be ünnepi szentmisét szombaton Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek a Lakiteleki Népfőiskolán. Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: „Államalapító királyunk családja példaként áll előttünk ma is, amikor a család és a házasság nagy válságát éli, ráadásul törvényi szinten is bomlasztják őket. Olyan élettársi formát emelnek a házasság rangjára, melyben nem az isteni rendelés szentesíti a férfi és nő közötti kapcsolatot.” Bábel érsek leszögezte: ahogy ezer éve István király és felesége, Gizella vállalták a keresztény utat, úgy a hívő embereknek napjaink szekularizált világában is ezt kell tenniük. A főpásztor szerint napjainkban nagyon hiányoznak az olyan értékek a családokból, mint az önvizsgálat, a bűnbánat vagy az Istenről való közös elmélkedés, és a szülői szeretet, valamint az egymásért hozott áldozatvállalás sem szerepel a társadalom elé állított példák sorában. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a lapnak elmondta: „A három ereklye segítségével testi valójában is együtt volt a szent család, ami kifejezi, mi volt és mi napjainkban is a család feladata, hivatása. A Passauból érkező Gizella hűséges és segítő társa volt Istvánnak, és az első hét esztendőben nevelte gyermeküket, Imre herceget. A királyfi testi, lelki és szellemi fejlődését a következő hét évben Gellért püspök felügyelte, a harmadik hét esztendőt édesapja, István mellett töltötte. Imre herceg huszonegy évesen lélekben, hitben és fizikailag is érett ember volt, neveltetése alkalmassá tette arra, hogy a keresztény állam vezetőjeként István méltó utódja legyen.” A fideszes képviselő szerint Imre herceg azokat a fiatalokat és gyermekeket jelképezi, akiknek fel kell készülniük, hogy az újjászülető nemzet feltörekvő csillagai legyenek. Ezek az ifjak jelen vannak a közösségben, segíteni kell a megerősödésüket, mert általuk olyan korszak kezdődhet, amely a nemzeti reneszánsz elindítója lehet. Lezsák Sándor Szent Istvánról megállapította: rendszerváltó király volt, aki sok nehézség közepette sem vált idegen országok szolgai utánzójává, helytartójává, mint sok magyarul beszélő politikus, aki rendszerváltás címén tönkretette az országot. A parlament alelnöke elmondta azt is: a szombati szertartás hagyományteremtő volt, a jövőben minden évben Szent István ünnepe táján a három település egyikén lesz együtt ilyen módon a szent család.

A Népszabadság Utazás című mellékletében (3.o.) Farkas József György Csatka, a „cigány Mekka” címmel mutatja be a csatkai búcsújáróhelyet, hangsúlyozva, hogy hosszú évtizedek óta, talán évszázada is, de napjainkban különösképpen a magyarországi cigányság legkedveltebb zarándokhelye, ahol az ő nyelvükön is prédikálnak. A régi kápolna mellett a közelmúltban egy újat is építettek, ebben felállították azt a fakeresztet, amelyet – az Országos Cigány Önkormányzat által szervezett 2003-as vatikáni látogatásuk során – II. János Pál pápa megáldott. A cikkíró megjegyzi: a szeptemberi Mária-napi búcsúkra a határokon túlról is tömegesen érkeznek roma zarándokok, sokan a vallásgyakorlás mellett azért, hogy régi ismerősökkel, rokonokkal találkozzanak, a fiatalok párt találjanak, hogy vegyenek és vigyenek a forrás vizéből az otthon maradottaknak. A cikk szerzője felidézi, hogy néhány éve az akkori fővajda a misén elmondott beszédében így fogalmazott: „Nekünk, cigányoknak olyan ez a hely, mint az iszlamistáknak Mekka.” Hozzátette: a Csatkán összegyűlők ősei Indiából elindulva, hétszáz éves vándorlás után Magyarországot választották hazájuknak, ahol szeretettel és barátsággal fogadták őket. „Itt álmodtuk meg jövőnket, itt neveljük fel gyermekeinket, itt szeretnénk boldogulni és érvényesülni” – mondta az egykori fővajda.

Magyar Kurír