Napi sajtószemle

Külföldi hírek 

A Népszava (2.o.) Templom ostroma Koppenhágában címmel számol be arról, hogy templomot ostromolt meg csütörtökön virradó hajnalban a dán rendőrség Koppenhágában, és tucatnyi iraki menekültet vettek őrizetbe, akik május óta rejtőzködtek a templomban, hogy elkerüljék a kitoloncolást. A templom előtt összecsapásokra került sor a rendőrség és több száz tüntető között. Többeket őrizetbe vettek.

A Hetekben (10-11.o.) Németh Csillag Népességbomba címmel ismerteti a brit Telegraph című napilap egyik tanulmányát, amely azt állítja: Európa népességének egyötöde muszlim lesz 2050-re. Az európai integráció óriási változás előtt áll: az őslakosok születési rátája folyamatosan csökken, ezzel egyidejűleg pedig rohamosan nő a muszlim bevándorlók aránya. A tavalyi adatok szerint a 27 tagú Európai Unió összlakosságának 5 százalékát tették ki a muszlimok. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt harminc évben Európa muszlim népessége több mint duplájára nőtt. Ennek következményeiről azonban kevesen mernek beszélni. Egyes vélemények szerint Európa fennállásának legsúlyosabb válságát éli át, „és amennyiben nem sikerül az elsősorban muszlim bevándorlók keltette kulturális, vallási és társadalmi feszültségeket, valamint saját őslakosságának demográfiai problémáit megoldani, úgy a jelenlegi formájában ismert Európa eltűnhet a történelem színpadáról.” Nyilatkozik a lapnak Peter Berger szociológus: „Ha nem akarjuk, hogy Európa Eurábiává váljon…, akkor két dolog közül az egyiknek be kell következnie: a nem muzulmán európaiaknak több gyermeket kell vállalniuk, vagy erősebb asszimilációra van szükség a muszlim bevándorlók között. Ha tippelni kellene, számomra a második változat tűnik valószínűbbnek.” Berger szerint ha a globális válság tovább erősödik, az a radikálisokat fogja erősíteni. A szociológus a globális kultúra négy fő formálója közé sorolja az evangéliumi protestantizmust. Kifejtette: „Az evangéliumi protestantizmus a világ egyre több és több részén növekszik erőteljesen… A Pew Kutatóközpont nemrég közzétett jelentése csak a leginkább robbanásszerű szegmensével, az úgynevezett karizmatikus protestantizmussal foglalkozik. Ennek a létszámát világméretekben 600 millióra teszi. A déli földrészeken élő evangéliumiak közül azonban sokan nem karizmatikusak, és szinte minden protestáns egyházban nagymértékben növekszik az evangéliumiak aránya. Így szinte biztos, hogy az összlétszám magasabb, mint amennyit a Pew becsült… Ennek nincs köze az amerikai politikához, még kevésbé az Egyesült Államokban lezajlott kormányváltáshoz.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (14.o.) Harrach Péter Megérett idő címmel Magyarország alapvető problémájának nevezi, hogy „nem tudott rendezett világot teremteni magának. Ha nincs rend a fejekben és a viszonyokban, akkor nincs valódi szabadság sem. A két fogalom ugyanis nem ellentétes, hanem kiegészíti, sőt feltételezi egymást. Csak akkor tudunk rendet tenni a konkrét ügyekben, ha helyes fogalmunk van a szabadságról és az igazságról, ha úgy tetszik, a világ rendjéről. Erről szól XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű szociális enciklikája, amelyet a pénzügyi-gazdasági válság okán adott ki.” Az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke felteszi a kérdést: „Mi a jó? Ami megfelel a világ rendjének. Aquinói Szent Tamás azt mondja az örök törvényről, hogy az a Teremtőben van, e szerint alkotta meg a világot. A tomista filozófia tehát természettörvényről beszél: az értelmes teremtmény, az ember ebből részesedik, hogy berendezze a világot. Az egyén és a társadalom normái tehát az ember lelkiismeretébe írva adottak, és ezt nem kitalálni, hanem alkalmazni kell. Az új enciklika… az alapvető értékek újrafelfedezésére, kulturális megújulására biztat. Értelmezése szerint az igazság nem más, mint a világ és benne az egyes ember rendeltetése, vagyis a teremtett világ rendje. Ez a helyes emberi cselekvés kerete, ez teljesíti ki szabadságunkat.” Harrach Péter szerint így talán jobban megértjük, hogy mit jelentenek Jézus szavai: „Az igazság szabaddá tesz titeket.” A cikkíró figyelmeztet: hazánkban szinte az élet minden területére jellemző, hogy hiányzik a rend, és ez „meglátszik a gazdaság világában is. Amíg egyes cégek túlzott kedvezményeket kapnak, a többséget súlyos adóterhek nyomorítják. Mindennaposak a foglalkoztatási visszaélések, a körbetartozások, az adóelkerülések. Az oktatási rendszer hagyományai sokáig megvédték az iskolákat a liberális kártevéstől. A tönkretett tanári tekintély, a nevelési cél hiánya, az ostoba kormányzati intézkedések zavaros helyzetet teremtettek itt is. De az egészségügyről is vannak tapasztalataink, s félő, hogy a kártevés folytatódik. A média és a szórakoztatóipar hazug világot mutat, értékvesztett világot tár elénk. Mindhárom színtéren rendet kell tenni. Azonban a legszembetűnőbb a politika világának rendezetlensége. A lenyúlások miatt minden kétszer annyiba kerül, mint kellene. A hatalomvágy gátlástalansággal társul, a társadalmat manipulálják, szűk csoportérdekek szolgálatába állítják a közigazgatást és a szolgáltatásokat. Mindezt a szégyenkezés legkisebb jele nélkül. Megérett az idő tehát a változásra, egy olyan világ megteremtésére, amelyben minden a helyén van, ahol rendezettségben és szabadon élhetünk.”

Magyar Kurír