Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (A pénzimádók bűne… 30-31. o.) Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik: „A politizálásnak van egy szűkebb ága is, a pártpolitika. Nem szerencsés, ha ebben az egyház részt vesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a pártok között ne tudnék különbséget tenni, és ne lenne olyan párt, amelyik szimpatikusabb. De az egyháznak főleg etikai és erkölcsi szempontok alapján foglalkoznia kell a közélettel. Nem hagyhat szó nélkül olyan eseményeket, nyilatkozatokat, amelyek hátrányosan érintik az életet, a családot, mint például a határon túli magyarság megtagadása. Kopp Mária társadalomlélektan-kutató szerint a nemzeti összetartozás hiánya pszichoszomatikus betegségeket, halált okozhat. Magyarország évente egy Gödöllő nagyságú város lakosságával lesz kevesebb. Eddig mindig azért tudtunk fölemelkedni, mert többen születtek, mint ahányan meghaltak. Mára megfordult ez a trend. Fel kell ébrednünk, mert kihaló nemzetté leszünk.” A főpásztor arról is szólt, hogy a modern kor emberének „sokkal nagyobbak a lehetőségei, fejlettebbek a technikai eszközei ahhoz, hogy bűnt kövessen el. Egy másik lényeges különbség, hogy a régi kor embere a rosszat rossznak mondta. Ma a jóra azt mondják, hogy rossz és a rosszra, hogy jó. Nézzük meg, mint mondtak az amerikaiak Irak megszállásáról. A legtöbbje azt mondta, hogy ez az egyetlen jó megoldás. Zárójelben jegyzem meg, hogy tudomásom szerint a magyar püspöki kar volt az egyetlen, amely fél évvel a háború kirobbanása előtt figyelmeztetett arra, hogy semmi közünk ehhez a háborúhoz. Amikor lebombázták Gázát, volt olyan vallási vezető, aki azt mondta, hogy ez jogos és helyénvaló.” A korunk emberére jellemző pénzimádatról Bábel Balázs kifejtette: „A pénzért sok mindenre képesek az emberek: rablásra, csalásra, árulásra, prostitúcióra, emberölésre. Egy örökségen az édestestvérek képesek egy életre összeveszni. A mai világ mindent pénzzel mér, ez az egyedüli mérce. Ma ott tartunk, hogy az áldozatos munkakörökben dolgozó emberek, a tanító, az ápoló vagy egy pláza dolgozója egy hónap alatt nem szerez annyi jövedelmet, mint a világ gazdagjai egy óra alatt, akik jókor vannak jó helyen.” A kalocsa-kecskeméti érsek figyelmeztet: „Mára a magyar nép kisemmizetté vált, közvagyonát eltékozolták, az országot eladósították. Magyarországon sújtják a legnagyobb adók az egyre öregebb és betegebb társadalmat. A politikusok felelőssége, hogy a lehetetlen adótörvényeket megváltoztassák.” Bábel Balázs azt is elmondta: „Az istenhit, a Jézus Krisztus egyházához való hit természetfeletti hit. Ez magasabb szint. Ha már nyitottak vagyunk arra, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyek Isten felé vezetnek, akkor már megszólítottak vagyunk. A hit ad erőt a keresztény élethez, a reményhez, a szeretethez, az újrakezdéshez és a hűséghez. Kopp Mária és kutatócsoportja megállapította: az elkötelezetten hívő, vallásos emberek jobb testi-lelki állapotban vannak, nagyobb náluk a gyermekvállalási kedv és még várható földi élettartamuk is hosszabb lesz. Magyar népünk a népszámlálás alkalmával több mint 75 százalékban valamely keresztény felekezethez tartozónak vallotta magát, s biztosan sokan vannak olyanok is, akik ezt nem merték megvallani, de nem istentagadók. Ez a hit csak akkor igazán értékes, ha életformálóvá válik és az áldozatokat is vállalja.”

A Magyar Nemzet (Gidon Kremer… 14.o.) beszámolója szerint a világhírű lett hegedűművész, Gidon Kremer, továbbá Perényi Miklós gordonkaművész is fellép a pannonhalmi főapátságban az Arcus Temporum összművészeti fesztiválon, amelyet augusztus 21. és 23. között rendeznek meg, immár hatodik alkalommal. A polgári napilap arra is kitér, hogy a fesztivál hagyományosan olyan kortárs zeneszerzőket mutat be, akik Magyarországon kevésbé ismertek. Idén a grúz komponista, Giya Kancheli lesz az Arcus Temporum vendége, akit az ellentétek – az éteri szépség és a realitás – zeneszerzőjeként tavaly tüntettek ki Művészeti Wolf-díjjal. Kancheli műveit Johann Sebastian Bach kompozícióival állítják párhuzamba, a két zeneszerző műveit Gidon Kremer és Perényi Miklós mellett Andrej Pushkarev, Keller András, Ránki Dezső, Klukon Edit, Fassang László fogják tolmácsolni.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Al Di Meola… 14.o.) közli, hogy augusztus 16-án vasárnap 21 órától az esztergomi bazilika előtt ad koncertet a világ egyik leghíresebb gitárvirtuóza, az olasz származású Al Di Meola.

A Népszabadságnak (Cirill és Metód… 11.o.) Szőke Béla Miklós régész, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta: a szláv kultúra számára mondhatni kegytárgy értéke lehet annak a néhány hete Zalaváron talált cseréptöredéknek, amelyen egy glagolita írással készült feliratrészlet olvasható. Jelenleg ugyanis ez látszik a legrégebbi szövegnek, amelyet a glagolita ábécé betűivel írtak le. Mindössze négy jel: két és fél betű és egy kereszt. Még az is elképzelhető, hogy Cirill vagy Metód keze vonását őrzik. A régész emlékeztet rá: a glagolita írást a görög kurzív írás betűi alapján, de új jeleket is alkalmazva, a morvák megtérítésére rendelt két bizánci szerzetes, Konstantin (Cirill) és testvére, Metód alkotta meg a 860-as években. Ez időben jártak az egykori Pannónia területén is, 886-867-ben éppen Mosaburgban, a mai Zalavár helyén állt erősségben. A mocsarak által jól védett település a Karoling-birodalom legkeletibb grófságának székhelye volt. Itt épült fel az akkori Kelet-Közép-Európa legnagyobb temploma, a Hadrianus mártír tiszteletére szentelt, s egyben a vértanú holttestét őrző zarándoktemplom. Alapjait az 1980-as években Cs. Sós Ágnes vezetésével tárták fel. A városka 872-ben érseki székhely lett, s itt élt a pápa által kinevezett pannóniai érsek, Metód, aki testvérével együtt az ószlávot a liturgia nyelvévé tette. A most talált glagolita felirattöredék tehát valószínűleg Cirill és Metód itteni tevékenységének, vagy Metód érsekségének idejéből való lehet – mondta Szőke Béla Miklós.

Magyar Kurír