Napi sajtószemle

A Népszavában (10.o.) Takács Imre Kereszténység és szociáldemokrácia címmel hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen szoros a kapcsolat a keresztény etika és a szociáldemokrácia között. A cikkíró rámutat: a megnövekedett társadalmi igazságtalanságok gátolják a gazdasági fejlődést. Az államnak ezért lépnie kell a növekvő elszegényedés ellen. Takács idéz XIII. Leó pápa 1891-ben kiadott Rerum novarum kezdetű enciklikájából: „A gazdagabbak amúgy is körül vannak véve védőbástyáikkal, s így kevésbé szorulnak rá az állam védelmére, míg a szegények tömegei, akik semmilyen saját eszközzel nem rendelkeznek érdekeik megvédésére, kizárólag az államra támaszkodhatnak.” A cikkíró emlékeztet rá: II. János Pál pápa is többször hangsúlyozta a szociáldemokrata eszmék értékeit, figyelemre méltó az a gondolata, amely szerint Marx az ultraliberális kapitalizmusnak ugyanazokat a negatív következményeit hangsúlyozta, mint XIII. Leó említett enciklikája, Takács sajnálattal teszi hozzá, hogy ezt az állapotot „sok család ma is megéri a világgazdaságban és hazánkban is. Minden olyan lépést pártolni kell, amelyekkel a kormány igyekszik mérsékelni a nélkülözés mértékét. Természetesen sok még a tennivaló azért, hogy a kereszténység lényegét is kifejező szociáldemokrata értékek megvalósuljanak Magyarországon is.”

A szombati Magyar Hírlap után ma a Népszava (Dráma… 6.o.) foglalkozik azzal, hogy augusztus 22-én mutatják be a pécsi bazilikában T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című drámáját, amely II. Henrik angol király és Thomas Becket canterburyi érsek konfliktusát dolgozza fel, amely végül a főpásztor vértanúhalálával végződik. Vidnyánszky Attila rendező a lapnak elmondta: Eliot darabja a XX. század legjelentősebb versben írt drámája. A beregszászi színház művészeti vezetője, egyben a debreceni színház igazgatója másodszor rendezi a darabot, s a mostaninál szerényebb költségvetésű beregszászi előadással is számos országot megjártak, több díjat kaptak. A darab alapgondolatai és főszereplője, Trill Zsolt is megmaradt, ennek ellenére most, tíz év múltán egy sokkal árnyaltabb színészi alakítás jön Pécsre.

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel A katonai értékrendet kutatják címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy a közeljövőben kutatócsoporttá alakul az a testület, amely a katonai etika fogalomrendszerét vizsgálja. Nyilatkozik a lapnak Bíró László, a Katolikus Tábori Püspökség vezetője, aki állítja: a honvédség ma is értékhordozó testület. Kifejtette: sokakban kérdésként vetődik fel, hogy egyáltalán létezik-e még katonaság, a családi nevelésből és a médiából ugyanis szinte teljesen kihullott a honvédek iránti tisztelet és megbecsülés gondolatköre, más szóval annak tudata, hogy vannak honfitársaink, akik akár életük kockázata árán is védik hazájukat. Ezen ugyan ma már „túlléptünk”, hiszen a hadviselés a nemzetek kollektív feladata lett, amelynek Magyarország esetében leginkább a NATO ad keretet, ám nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a honvédség erősíti a nemzeti identitást és a társadalmi felelősségvállalást is. Arra kell csupán választ adni, hogy ezt a modern kor által támasztott új körülmények mellett milyen keretek között teheti. A püspök úgy véli: a valódi honvéd nemcsak arról ismerszik meg, hogy fegyvert fog, hanem arról is, hogy integrált személyiségként az életet védi. Túlzásnak tűnhet, de ilyen értelemben a katasztrófahelyzetekben való helytállás, vagy a környezet óvása is a honvédelemhez sorolható. Egy biztos: az úgynevezett „várszemlélet” ma már nem érvényes, hiszen a katonák nem a határ menti erődítményekben védelmezik a hátországot, hanem adott esetben egy másik kontinens békefenntartó feladatokat ellátó nemzetközi misszió tagjaként idegen államok területén viselnek hadat. Nyilatkozik a lapnak a kutatócsoport ötletét felvető Birher Nándor, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára is, aki elmondta: az önvédelem képességének meg kell maradnia, ez alkotmányos kötelessége is az országnak.

A Magyar Nemzet (Művészek… 14.o.) közli, hogy Súron a hétvégén háromnapos komolyzenei-művészeti fesztivált rendeznek, amelynek bevételét a helyi templom helyreállítására fordítják. A bakonyaljai faluban tavaly tartották az első Művészetek Dombja nevű jótékonysági fesztivált, azonban kiderült, hogy a tornyot és a padlózatot is ki kell cserélni, és a falak is vizesednek. Ezekre a tavaly összegyűlt pénz, illetve a régiós támogatás sem volt elegendő, így újra megszervezték a jótékonysági eseményt. A rendezvény egyik életre hívója, Déri András, a Magyar Állami Operaház karnagya olyan művészeket kért fel, mint Bogányi Gergely zongoraművész, Kovács Ágnes, Bándi Irisz Réka és Godán Sándor, a Magyar Állami Operaház tagjai. Pénteken a Kokas tanyán felállított oltárnál Márfi Gyula veszprémi érsek szabadtéri szentmiséjével nyitják meg a rendezvényt, ezt követően a Musculus Vocalis és az Õskeresztyén Egyház nyári zenei tábora ad koncertet. Szombaton zarándoklatot terveznek Csatkára, majd ott szentmisét tartanak a templomért. Súron ezen a napon nyílik kiállítás Simon M. Veronika festőművész munkáiból, majd zenei koncertek váltják egymást, Bach a-moll hegedűversenye, Pergolesi Stabat Matere, Pál apostol leveleinek megzenésítése. Vasárnap a helyi közösség muzsikáló családjai lépnek fel, majd az Ifjú Muzsikás együttes ad gálakoncertet.

Magyar Kurír