Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) A pápa a koncentrációs táborokról címmel számol be arról, hogy a Szentatya tegnap Castelgandolfóban, zarándokok előtt elmondott Úrangyala-imádságában méltatta az auschwitzi megsemmisítő táborban mártírhalált halt két szentet, Edith Steint és Maximilian Kolbét. A lap kiemeli: „A német származású XVI. Benedek pápa szerint a náci koncentrációs táborokat az ördögi gonoszság, a pokol szélsőséges jelképének lehet tekinteni.”

Hazai hírek

A Népszavában (7.o.) Andrassew Iván Irgalom címmel bírálja a történelmi egyházakat, amiért eddig nem szólaltak meg az augusztus 3-ai, kislétai gyilkosság ügyében. Ismeretes, hogy a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka ismeretlen tettesek meggyilkolták a 45 éves, cigány származású Balogh Máriát, 13 éves kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

A Magyar Nemzet (15.o.) Cseh Tamásra emlékezett az ország címmel számol be arról, hogy a hétvégén imával, gyertyagyújtással országszerte megemlékeztek a péntekről szombatra virradó éjszaka elhunyt dalszerzőről. Bakonybélen – ahol Cseh Tamás háza van – a templomban Zakar Ferenc zirci főapát mutatott be gyászmisét a művész lelkiüdvéért, Kővágóörsön pedig Korzenszky Richárd tihanyi perjel. A lapnak Eperjes Károly színművész gyémánt keménységű embernek nevezte Cseh Tamást, s elmondta: „… érzem, hogy itt van velünk, szerettei elmondták, hogy Istenben való hitében megerősödve távozott. Látom, ahogy csóválja a fejét, s hallja ezt a riportunkat is, és azt mondja: minek ez? Ne sírjatok. Istenben megbékélve, jó helyen vagyok.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Pusztul a lébényi templom címmel ír arról, hogy Lébényben a jáki templomhoz hasonló, román stílusú Árpád-kori plébániatemplom áll. A Soproni-hegység mészkövéből épített XII. századi, Szent Jakabnak szentelt templom állapota az utóbbi évtizedekben vészesen leromlott, és az átmenő teherautó-forgalom is súlyos károkat okozott benne, a főhajó déli oldalán és a tornyoknál megrepedtek a falak. Emellett a főhajó homlokzatán lévő relief egy darabja a földre zuhant, csak a szerencsén múlt, hogy akkor nem járt arra látogató. A műemléki épület felújításának költsége a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal szerint elérheti az 500 millió forintot is, azonban az állagmegóvásra fordítandó és rekonstrukciós munkálatokat fedező összeg előteremtése egyelőre kilátástalannak látszik. A lap emlékeztet rá, hogy az elmúlt százötven évben nem költöttek a templom rekonstrukciójára.

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel „Szeressük egymást, gyerekek” címmel mutatja be a 83 éves Kertész Tivadar Mária atyát, akinek a közelmúltban ellopták a maradék nyugdíját. Erről így fogalmazott: „Még így is gazdagabb vagyok, mint Jézus Krisztus. Neki semmije sem volt.” Tivadar atya második neve azért Mária, mert Sarlósboldogasszony ünnepén született. Vallja: ez az áldás végigkísérte egész életén. A Rákosszentmihályon lakó atya idős kora ellenére rendkívül aktív. Eljutott hozzá a hír, hogy a közeli szociális otthonok túlterheltek, ezért egy efféle intézményt szeretne működtetni, „házi szanatóriumot”, ahol szakmailag képzett szociális munkások gondoskodhatnának mindennap a környékbeli idős, beteg emberek ellátásáról. Az érdeklődőket a 06-1-405-6143-as telefonszámon várja. Az ötvenes években börtönt megjárt Tivadar atya 1956 után nem gyakorolhatta papi hivatását, ezért segédmunkás lett a Chinoin Gyógyszergyárban. Ma sem érti, hogy a bolsevista diktatúra ennyire félt egy paptól. A riportból azonban kiderül: a polgári élet igen gazdagon telt: az általa szervezett irodalmi kör olyan nagy érdeklődésre tarthatott számot, hogy egyszer Szabó Magda is tiszteletét tette náluk. „Vezettem filmklubot, újságíróskodtam, de az egyik legnagyobb büszkeségem, hogy a pesterzsébeti művelődési házban problémás fiatalok részvételével összehoztam az úgynevezett Huligánok Színpadát. Még az Esti Hírlap is írt rólam ennek kapcsán” – mondta Tivadar atya, aki a rendszerváltozás után visszatért a papi pályára, és emellett a KDNP-s Surján László népjóléti minisztersége alatt munkát vállalt a tárca társadalompolitikai főosztályán. Kertész Tivadar Mária ma is missziós munkát végez, és idős kora ellenére rendkívül aktív. Sűrűn járja az országot, látogatja azokat a csoportokat, amelyek lelki vezetőjükként tekintenek rá. Hitvallásának egyik sarokköve az ún. La Salette-i szabályzat, amelyre 33 társával együtt 1944-ben tett fogadalmat. Ennek lényege az evangélium középpontját jelentő üzenet: szeretni kell Istent minden dolog fölött, felebarátunkat pedig mint önmagunkat. Szerinte ez a szemlélet hiányzik ma legjobban a világból, és Magyarországról. Tivadar atya hazánk legsúlyosabb problémájának mégis azt tartja, hogy „Fogy a magyar, nincsenek anyák. A tatárjárást, a török elnyomást túléltük, most mégis eltűnhetünk a föld színéről. A recept azonban végtelenül egyszerű: Szeressük egymást, gyerekek!”

Magyar Kurír