Külföldi hírek
A Magyar Hírlap (10.o.) Varsó hőseire emlékezett a pápa címmel számol be arról, hogy a 65 évvel ezelőtti varsói felkelés résztvevőiről emlékezett meg XVI. Benedek pápa vasárnapi Úrangyala-imádságában. Így fogalmazott: „A felkelők hősiessége és a nemzet ereje teremtette meg a szabad Lengyelországot.” Hozzátette: imáival csatlakozik a lengyel fővárosban tartott megemlékezés résztvevőihez.
A Népszabadság (8.o.) Csak németül ne szóljon a pápa! címmel számol be a Szentatya szeptember végi csehországi látogatásának előkészületeiről, kiemelve, hogy a cseh kormány és az önkormányzatok költségvetéséből gyűjtik össze a vizit költségeit. A Népszabadság hangsúlyozza: a cseh lapok azt írják, hogy XVI. Benedek sehol sem fog anyanyelvén, vagyis németül beszélni a hívőknek. A Vatikán szeretné elejét venni, hogy a német nyelvű beszéd irritálja a cseheket, emlékeztetve a közelmúltbeli cseh-német konfliktusokra is. Nem kívánják azt sem, hogy bármi okot adjon a pápa gyerekkorának és fiatalságának – amely a náci Németország idejére esett – boncolgatására. Így XVI. Benedek többnyire angolul szól majd a hívőkhöz, a két szabadtéri misét pedig olaszul celebrálja. Ugyanakkor Václav Klaus államfő kérésére, kettőjük négyszemközti eszmecseréjén németül beszélgetnek. A Népszabadság megemlíti azt is, hogy Csehországban a legutóbbi adatok szerint a több mint tízmillió lakos csaknem hatvan százaléka felekezeten kívüli, illetve ateista. Római katolikusnak hárommillió polgár vallotta magát.
A Népszava (13.o.) Rendőr lesz a pápa sofőrje címmel számol be arról, hogy Csehországban bemutatták azt a férfit, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a Szentatya prágai látogatása alkalmával a pápamobilt vezetheti. A lap megjegyzi: Lubomír Kvicala persze nem hétköznapi sofőr, a rendőrség embervédelmi osztályának illusztris tagja. Õ maga közölte újságírókkal, hogy XVI. Benedeket szeptember 26. és 28. között kétszáz rendőr vigyázza majd a cseh fővárosban.
A Hetekben (Előbb a Templom… 11.o.) Gerson Salomon, a jeruzsálemi Templom-hegy Hívei szervezet vezetője nyilatkozik, aki elmondta: „A zsidó hagyomány szerint mivel a Templomot idegenek rombolták le és idegenek tartják megszállás alatt, ezért nekik is részt kell venniük a felépítésében. Ahogy Salamon király idejében is dolgoztak a Templom építésén a türoszi király emberei. Először felépül a Templom, majd abban meg lehet tisztítani az embereket – a lévita papokat –, akik ott majd Istent tisztelik és dicsérik. Fontosabb az építkezés, mint a várakozás. Az első templom lerombolása után a fogságból visszatérőknek a Templom felépítése volt az első feladatuk.” Gerson Salomon emlékeztet rá: „Zakariás próféta azt írta, hogy az utolsó időkben, amikor felépül a Templom, a gyász és a szomorúság napjai örömmé és szent nappá lesznek. Ez meg fog történni, mégpedig úgy hiszem, hogy hamarosan. Isten szavát senki nem írhatja felül, még ha az egész emberiség összefog, akkor sem. Izrael győztesként megáll a sokmillió ellenségével szemben, megáll Obama elnök és az Európai Unió szándékaival szemben is. Hiába állítja Irán őrült vezetője, hogy atomfegyverekkel újabb holokausztot indít a zsidók ellen, ez nem fog megtörténni. Most zajlik Izraelnek a helyreállítása, és ennek a folyamatnak a tetőpontja lesz a Templom felépítése… Remélem, hogy a megváltás nem érkezik túl későn a nemzeteknek ahhoz, hogy feladják az Izraellel szembeni programjukat… Isten megítéli azokat, akik Izrael ellenségei mellett állnak. Amint Joel próféta mondja: ’Perbe szállok ott velük, az én népemért, és örökségemért, az Izráelért, amelyet szétszórtak a pogányok közé, és megosztoztak az én földemen’. Több mint hatvan évvel Izrael megalapítása után a világ azért tartja nyomás alatt az országot, hogy újra felossza a földet és Jeruzsálemet. Azonban ahogy eddig, ezután sem fog létrejönni a palesztin állam, egy iszlám és terrorizmust támogató állam azon a földön, amelyet Isten örökségül adott Izraelnek. Az utolsó napokban az Úr házának a hegye fel fog emeltetni, és ide jönnek majd a nemzetek. Ekkor fog megvalósulni az igazi, tartós béke, nemcsak Izrael, hanem az egész világ számára.”
A Népszabadságban (Ûrhajósok helyett… 6.o.) Steven Weinberg, Nobel-díjas fizikus nyilatkozik, akit néhány éve egy befolyásos amerikai magazin beválasztott a világ száz legbefolyásosabb értelmiségije közé. Palugyai István interjúkészítő felidézte: „Egy ízben kijelentette, hogy a vallásos csodák bizonyítékai gyengébb lábakon állnak, mint a hidegfúzióé. Ön pedig abban sem hisz. Jó néhány fizikusnak azonban merőben más az Istenhez való hozzáállása.” Steven Weinberg válasza: A fizikusok egy része Istent, mint metaforát használta, például Einstein, amikor azt mondta, Isten nem kockajátékos. Einstein soha nem gondolkodott olyan emberi ábrázolású lényben, mint a kereszténység vagy a zsidóság Istene, ő egyfajta kozmikus értelem és harmónia erejét értette Isten alatt és valójában azt hiszem, ez nagyon közel áll a természet törvényeihez. Minden, amit Einsteinről tudok, számomra azt mondja, hogy legalábbis agnosztikus volt, mindenféle komoly vallásos hit nélkül. Amikor felfedezték, hogy a világegyetemben mindenütt jelenlévő mikrohullámú kozmikus háttérsugárzásnak, akárhol is nézik, nagyon kicsi az ingadozása, volt fizikus, aki úgy vélekedett, hogy ez Isten akaratának látszik, de ez is csak metafora. A leghagyományosabb módon nagyon kevés a vallásos fizikus, közülük egyet ismerek, Charles Townest, aki a lézertechnológia kifejlesztéséért kapott megosztott Nobel-díjat.”
Hazai hírek
A Népszabadság (Az Esztergomi mise… 11.o.) közli, hogy augusztus 6-án csütörtökön a budapesti Szent István-bazilikában először szólal meg hangversenyszerű előadásban Liszt Ferenc Esztergomi miséje. A nagyzenekarra írt kompozícióból 1865-ben IX. Piusz pápa utasítására készítettek egy kisebb apparátusra írott változatot – ezt nevezik vatikáni verziónak, mely a közelmúltig szűk körben, kéziratban volt csak ismert. Ezt adják elő a bazilikában, a művet Virágh András vezényli.
Magyar Kurír