Napi sajtószemle - 4.

A Népszabadság (Balog szerint… 2.o.), a Magyar Hírlap (Balog Zoltán… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Kiáll a kormány… 2.o.) idézik Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, aki tegnap Nyíregyházán közölte: nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi cigányiskolában. A kormány és a minisztérium kiáll a romák által lakott telepen lévő, a görög katolikus egyház által működtetett általános iskola mellett. A Hajdúdorogi Egyházmegyét szegregáció vádjával beperlő alapítványra utalva a miniszter hangsúlyozta: nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék. „Innen üzenem azoknak, akik a bíróságon és más fórumokon próbálják szétverni azt, amit mások építenek, hogy ne tegyék” – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: ma Magyarországon sok helyen van szegregáció, de a nyíregyházi iskola esetében nem megkülönböztetésről, hanem felzárkóztatásról kell beszélni.

A Magyar Nemzet (21.o.) A zalalövői plébános és a mindennapi evangélium címmel emlékeztet rá: Nyolc és fél éve először indított Magyarországon internetes napi evangéliumsorozatot Horváth István Sándor, Zalalövő plébánosa. Ezzel évekkel megelőzte XVI. Benedek pápa üzenetét, amelyben arra kérte a híveket, legyenek az evangélium hirdetői a virtuális közegben is. Ma már 33 ezernél is több ember kap tőle e-mailt naponta, sőt okostelefon-alkalmazás formájában is elérhető a napi evangélium, és a közelmúltban könyvben is megjelentek a 2013-as napi igék és elmélkedések. A lap rámutat: Horváth István Sándornak nem ez az evangéliumi kalauz az egyetlen kiadványa, eddig két mesekönyve jelent meg, a legutóbbi, A hit ajándékai címmel nem is olyan régen, a Szívem első gondolatával egy időben látott napvilágot. Ezekben olyan egyszerű, a hitről szóló történeteket oszt meg a gyerekekkel, amelyekkel papi szolgálata során találkozott, vagy amelyeket ő maga élt meg gyermekként. Mivel majdnem önköltséges áron kínálja a köteteket, az egyházközség ebből bevételre nemigen számíthat, de nem is ez a cél. A kötetek árán felül kapott esetleges adományokból a plébános kárpátaljai magyar gyerekeknek ajándékoz a könyveiből.

A Népszabadság (1.,13.o.) Kilátástalanság és siker, szegénység és bizalom – A mélyszegénység mélyén címekkel mutatja be a tarnabodi Biztos Kezdet Gyerekházat, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működtet. A máltaiak 2004 óta tartják védőszárnyaik alatt Tarnabódot: ekkor indult el befogadóprogramjuk, amely ismertté tette a Heves megyei kisközség nevét. Önálló életvitelre képes, de valamilyen okból a perifériára szorult, hajléktalan családok költözhettek be előbb ide, majd a később a programhoz csatlakozó Erkre. Házakat vettek nekik, segítették gazdálkodásukat, odafigyeltek a munkahelyteremtésre, a gyerekek számára is biztosították az ingyenes óvodai, iskolai ellátást. Emellett a településeket is fejlesztették: óvodát bővítettek, a kocsmából játszóházat hoztak létre. Nemcsak a hajléktalanoknak volt szükségük a falura, hanem Tarnabodnak is rájuk, illetve arra a megkülönböztetett állami és civil figyelemre, amely a programot kísérte. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvoscsoportja hamarosan rendszeresen tart majd konzultációkat a kistérség egyik településén, Boconádon, ez némiképp kárpótolja majd az itt élőket az állandó gyermekorvos hiányáért is.

A Magyar Hírlapban (12.o.) Sinkovics Ferenc Emberek, Krisztus hatalma alatt címmel számol egy közelmúltban megrendezett református konferenciáról, melye bemutatta azokat a személyeket, akik nemhogy közömbösek lettek volna a zsidókkal szemben a vészkorszak idején, de a súlyos kockázatokkal nem törődve mentették az életveszélybe került izraelitákat. A cikkíró idézi többek között Fabinyi Tamás evangélikus püspököt, aki három lelkészre, Keken Adrásra, Sztehlo Gáborra és Járosi Andorra emlékezett, akik mindhárman élen jártak a zsidó emberek védelmében, bújtatásában. Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja szerint általában is igaz, hogy sok református és evangélikus hitvalló vett részt a hazai zsidóság mentésében. Zsngellér József, a Hittudományi Kar dékánja Krisztus hatalma alá vetett embereknek nevezte őket.

Magyar Kurír

(bd)