Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8. o.) Lemezt ad ki XVI. Benedek címmel közli, hogy lemezt ad ki a Szentatya: a pápa énekel és imákat recitál a Szűz Máriát dicsőítő hanghordozón. XVI. Benedek lemezén nyolc kortárs klasszikus komolyzenei szám is helyet kap. A pápát a Római Filharmonikus Akadémia kórusa kíséri majd, az énekfelvételeket a Szent Péter-székesegyházban rögzítik. A kísérőzenét a brit királyi filharmonikusok biztosítják, a zeneműveket a londoni Abbey Road híres stúdióiban veszik fel. Az eladott lemezek utáni bevételekből világszerte hátrányos helyzetű gyerekek zenei oktatását támogatják. A lemezt a Geffen/Universal Kiadó jelenteti meg.

A Népszabadságban (Jöjjön vissza… 9. o.) a világhírű énekes, karmester és két opera igazgatója, Plácido Domingo nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a tehetségkutató operaénekesek versenyét, az Operaliát az idén Magyarországon rendezik meg, s ma lesz a döntő. Szemere Katalin interjúkészítő felidézte, hogy Domingo élete egyik legfontosabb lemezének a pár éve megjelent Amore Infinitót tartja, amelyen a dalokat II. János Pál pápa versei inspirálták. Az énekes elmondta: „Nagy megtiszteltetés, hogy többször találkozhattam a pápával. Mikor a Vatikánban legutóbb fogadott, meg akarta köszönni az egyik anconai előadást, ezen ugyanis olyan darabot adtunk elő, amelyet az ő versei nyomán zenésített meg egy olasz zeneszerző, Marco Tutino. Mondtam Õszentségének, hogy nagyon szeretném megismerni és lemezre venni a többi versét is, hiszen tudtam, hogy fiatalon színész és író volt. Õ ezt engedte, és így az egyik fiammal kezdtünk hozzá a munkához, az ifjabb Plácido ugyanis zeneszerző is.”

A Magyar Nemzetben (28.o.) Sobieski Tamás A megafráter árnyékában címmel feltűnőnek tartja, hogy a dél-amerikai polgárháborúk lezárásában aktív katolikus egyház ezúttal kimarad a Hondurasszal szemben álló felek közötti közvetítésből. A cikkíró úgy véli: ez egyrészt Oscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros érsek nyilatkozatának következménye, másrészt rámutat egy általánosabb problémára: a katolikus egyház térvesztésére a legkatolikusabb földrészen. A cikkíró szerint a Vatikánban nagyon megnehezteltek Maradiagára, aki megdöbbentette a pápa környezetének több befolyásos személyiségét azzal, hogy nyíltan állást foglalt a vértelen hondurasi puccs után. „Bár az állásfoglalás csupán arról szólt, hogy a puccsal eltávolított elnök ne térjen vissza egyelőre, mert erre nem érett meg a helyzet, a nyilatkozat kéretlenül érkezett, így meghiúsította, hogy az egyház közvetítsen a szemben álló felek között. Ezért Maradiaga, akit II. János Pál halála után, 2005-ben esélyesként is emlegettek, a jelek szerint végleg kikerülhet a következő pápajelöltek közül” – véli Sobieski Tamás. A cikkíró emlékeztet rá: Maradiaga bíboros egy interjúban felidézte, hogy a Costa Ricába száműzött hondurasi elnököt, Manuel „Mel” Zelayát középiskolás korában tanította. Úgy emlékszik vissza rá, hogy tiszta szívű kamasz volt, s bizonyos benne, hogy ha nem szólította volna külföldre a hivatása, akkor most Zelaya is pap lenne. A főpásztor szerint az váltotta ki a hondurasi és a nemzetközi közvélemény rosszallását, hogy júliusi közleményében egyáltalán nem nevezte puccsnak a történteket, bár elítélte, hogy a hadsereg egy másik országba szállította az elnököt. „A hondurasi katolikusok tekintélye tehát csorbult, hiszen nem vesznek részt a békéltető tárgyalásokban: egyik fél sem hívná őket a tárgyalóasztalhoz, akárcsak a térség többi katolikus egyházát, pedig figyelmeztetett valamennyi a vérontás elkerülésére, és sürgette a békés megoldást” – írja Sobieski Tamás. A cikk írója egyúttal figyelmeztet, hogy a katolikus egyháznak igencsak szüksége lenne a tekintélyre, mivel naponta tízezer hívet veszítenek Latin-Amerikában az újprotestáns egyházak miatt. Így például a földrész legnépesebb államának, a 190 milliós Brazíliának a lakossága már csaknem 20 százaléka, 40 millió fő valamelyik új egyház követője, és a politikai pártok a potenciális szavazatszerzés miatt egyre gyakrabban udvarolják körül őket. Ezt bizonyítja, hogy az 513 fős képviselőház több mint 60 tagja 2007-ben valamelyik új egyházhoz tartozott. Ha pedig önálló pártba tömörülnének, a kongresszus harmadik legerősebb pártját alkotnák. A cikkíró szerint XVI. Benedek pápa szintén érzékelte a katolikus tábor megcsappanását Latin-Amerikában, ezért is látogatott el 2007 májusában az első brazil szenttéavatás helyszínére, Aparecidába, „… de a vártnál jóval kevesebben voltak rá kíváncsiak többnapos brazíliai útján. Igaz, Joseph Ratzinger nem olyan karizmatikus személyiség, mint lengyel elődje, II. János Pál” – írja a cikk szerzője, de azt elismeri: az aligha írható a pápa számlájára, hogy Latin-Amerikában egyre többen lépnek ki a katolikus egyházból, és csatlakoznak az új egyházakhoz.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzetben (28-29.o.) Fáy Zoltán Petrus Romulus címmel reagál arra, hogy az amerikai Newsweek című hírmagazin a közelmúltban hat egyházi méltóság között ötödikként említette Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek nevét, mint aki esélyes lehet a pápai trónra. Fáy emlékeztet rá, hogy magyar főpap neve a történelem során csupán egyetlen alkalommal merült fel lehetséges pápaként, a XVI. században, Bakócz Tamás esztergomi érseké, „… csak éppen a korabeli érdekcsoportok küzdelmeként és a gondviselés jóvoltából végül Medici bíboros lett az új pápa, X. Leó néven…” A cikkíró kitér a Népszava július 27-én megjelent – és általunk szemlézett írására –, amelynek szerzője a Newsweek latolgatása kapcsán elismeri, hogy nagyobb lenne a hírünk a világban, ha Erdő Pétert majd egyszer pápává választanák, de azt állította, a magyar katolikus egyház tekintélye már nem a régi a világban, mert egyes főpapok politizálnak. Fáy Zoltán hozzáteszi: „Gondolom, az érdemdús szerző igen sokat tudhat mondjuk a lengyel, szlovák vagy horvát katolikus egyház helyzetéről és közéleti tevékenységéről…, s ezekkel összevetve érzi úgy, hogy a magyar egyház politizál. Talán az sem tett jót a hazai katolicizmusnak, hogy megszűnt az ÁEH, akkor volt ugyanis töretlen a magyar egyház tekintélye Rómában, amikor a hivatal emberei ’vigyáztak’ a magyar főpapokra. Sajnos ez már a múlté, bizonyára ezért is tartunk ott, ahol tartunk. ’Az egyház ne politizáljon!’ szlogent egyébként fél évszázadon át sokszor olvashattuk a Népszava hasábjain különböző formákban. Az utóbbi évtizedben egy időközben felmorzsolódott párt hirdette nagy előszeretettel, majd a nemrég lemondásra kényszerített miniszterelnök szajkózta még Rómában is, a nagybeteg pápát zaklatva feltűnési viszketegségével. De ez a világ talán elmúlt, vagy legalábbis elmúlófélben van.”

A Magyar Hírlapban (Fellépni a szeretet szintjére 9.o.) Baritz Sarolta Laura közgazdász, Domonkos-rendi szerzetes nyilatkozik XVI. Benedek pápa Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikájától. Elmondta: a dokumentumban a Szentatya az egyház eddigi társadalmi tanításába illeszkedő gondolatokat fogalmaz meg, ám meg is haladja őket: „Mára eluralkodott az a nézet, hogy az ember önző, kapzsi, csak magára gondol. A keresztény felfogás szerint azonban igenis képes jót tenni, sőt, akkor lehet csak igazán boldog, ha a másikért munkálkodik. Kétségtelen, a gazdasági válság eredője az előbbi emberkép eluralkodása, ám a pápa most rámutatott, hogy ennek nem kellene így lennie. Ami az újdonságot jelenti, hogy az enciklikában az erkölcsiről fellép a szeret szintjére… A Szentatya a probléma gyökerét ragadja meg, amikor rámutat: a szeretet nem pusztán érzelmi kérdés, hanem az emberi akarat függvénye. Döntés, amely a másik ember felé irányul. Mint ahogy Krisztus szerette az ellenségeit. Ez a magatartás nemcsak mikro-, de makroszinten is értelmezhető. A lényeg, hogy a fejlődést ne az anyagiak gyarapodásaként, hanem az értékekben való gazdagodásként értelmezzük. Mindez pedig nem választható el az Istennel való kapcsolattól, mint vezérlő elvtől. Anélkül – mint ahogy a pápa is rámutat – minden céltalan.” Laura nővér figyelmeztet: a világnak rá kell döbbennie, hogy a piacgazdaság főszereplője maga az ember. Az egyház szociális tanítása már régóta hirdeti, hogy ezért a gazdaság célja nem lehet a profitmaximálás, hanem csak a közjó. A haszon csupán eszköz, nem pedig végső cél. Hogy ez a pápa által is hangsúlyozott szemlélet mennyire igaz, arra a pénzügyi rendszer mostani összeomlása is rámutat. A közgazdász végzettségű szerzetesnővér emlékeztet rá: leginkább a felvilágosodás korára vezethető vissza az a téves felfogás, mely a haszonelvűséget állítja a középpontba a hétköznapi élet és a gazdaság területén. Ehhez az kellett, hogy a morális szempontokat az évszázadok során kilúgozzák a közgondolkodásból. Ha nincsenek általánosan elfogadott, igazodási pontot adó értékek, ha nincsen Isten, akkor csak az Adam Smith által megfogalmazott szubjektív önérdek érvényes. Vagyis az, hogy az a legjobb, ha az ember csak a saját boldogulására, a saját gyarapodására ügyel. Ezt a gondolatot ’fejlesztették tovább’ a hetvenes években a neoliberalizmus szóvivői, s ez a materialista rendszer mutatta most be a bukását. Laura nővér úgy látja: ennek az emberközpontúságot hirdető, ám végső soron emberellenes gondolkodásnak a tarthatatlanságára ma már egyre többen jönnek rá. „XVI. Benedek pápa pedig azt tanítja: ahhoz, hogy a világ változzon, az embernek magának kell változnia. Modern korunkban óriási szerep jut a médiának és az oktatásnak abban, hogy a következő generáció ne az egyéni haszonban, hanem a másikért való életben, a cselekvő szeretetben találja meg az igazságot – és a boldogságot.”

A Magyar Hírlap (Ökumenikus… 3.o.) közli, hogy tegnapi közös sajtótájékoztatójukon Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök és Tőkés László néppárti európai parlamenti képviselő bejelentették: Pünkösdváró Európa címmel a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót szerveznek a magyar nyelvért augusztus 30-án Szegeden. Kiss-Rigó László hangsúlyozta: „Az esemény célja elsősorban nem a politikai jellegű tiltakozás, hanem a keresztény szolidaritásról tanúságot tevő szóemelés.” Tőkés László szerint az egyházaknak híveik védelmében, testvéreik érdekében erkölcsi kötelességük felemelni szavukat az igazságtalanság, a jogfosztás ellen. A történelmi egyházak Kárpát-medencei vezetői mellett Szegedre várják a magyar néppárti, európai parlamenti képviselőket is.

A Magyar Nemzetben (21.,24-25.o.) Balavány György Kis harang címmel bemutatja a nógrádi Galgaguta települést, ahol példaértékű az összetartás cigányok és magyarok között, minden roma dolgozik. A közelmúltban a villámcsapásban meghalt egy 16 éves fiú, Krisztián, és temetésére az alig 800 lakosú faluban százezer forint gyűlt össze a temetésére, s a gyászszertartáson a cikkíró megfogalmazása szerint „Sír a falu. Nincsenek cigányok. Magyarok sincsenek. Csak mi vagyunk.” A riportból kiderül: Galgagután igen élénk a hitélet: tekintélyes létszámú evangélikus egyházközség működik, valamint egy baptista gyülekezet és egy szabadkeresztény közösség. Rendkívül aktívak a katolikusok is, a közelmúltban építettek új templomot. Czombor József plébános a három kilométerre fekvő Bercelen él, ahol sokkal rosszabb a helyzet, mint Galgagután. A plébános elmondta: „A gutaiak nemcsak dolgosabbak, de a vallási életben is aktívabban vesznek részt. A gyermekeiket megkeresztelik, elhozzák elsőáldozásra, bérmálásra. Olykor szolgálatba is állnak, ministrálnak, van cigány asszony a templomban a felolvasók közt is. Nemsokára indulunk gyerektáborba, oda két cigány kislányt viszünk Gutáról. Egyikük szülei kicsit szégyenkeznek az anyagiak miatt, de mondtuk nekik, hogy megoldjuk, csak engedjék el a gyereket.” Czombor József szavaiból kiderül az is, hogy Bercelen előfordul: míg az emberek elmennek a templomba, kirabolják őket, de a falubeliek nem mernek szót emelni ez ellen, mert félnek, hogy összefog ellenük a cigányság. „Láttam, mikor az intézkedő rendőr köré gyűltek, és mutogattak, pimaszkodtak; a rendőr nem tudta, mitévő legyen. Ha köszönök cigány fiataloknak az utcán, megesik, hogy kiröhögnek vagy rondaságokat mutogatnak” – mondta a plébános atya.

Magyar Kurír