Napi sajtószemle

– 2009. július 27., hétfő | 9:18

Külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (7.o.) Pápaesélyesnek tartják Erdő Pétert, a Magyar Nemzet (5.o.) A pápaesélyesek között Erdő Péter?, a Magyar Hírlap (3.o.) Erdő Péter pápa lehet címekkel számolnak be arról, hogy XVI. Benedek közelmúltbeli csuklótörése kapcsán az amerikai Newsweek találgatni kezdte, kik lehetnek a pápa utódai. A vezető amerikai hírmagazin a hat kiemelt papabile, azaz „pápaképes” méltóság között említi Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket, ő a névsorban az egyetlen nem nyugat-európai vagy észak-amerikai. A lap hangsúlyozza, hogy Magyarország prímása 57 évesen a Bíborosi Kollégium legfiatalabb tagja. Egyben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, számos vatikáni testület tanácsadója, kánonjogász, több száz tudományos cikk és több tucatnyi kötet szerzője. Hátrányaként említik, hogy nem beszél folyékonyan angolul.

A Népszabadság kiemeli: „Az angol nyelvismeret (illetve hiánya) említése annál is feltűnőbb – különösen a Newsweekben –, hogy a 67 millió bejegyzett észak-amerikai katolikus hívő dacára az egész kontinensről az egyetlen név, Marc Outlet érsek a francia ajkú Québec-et képviseli. Az ő nyelvtudását viszont éppenséggel hangsúlyozzák, mint ahogy a nemzetközileg talán legismertebb papabile, Christoph Schönborn bécsi érsekét is.” A rövid névsor felét olaszok teszik ki: Angelo Scola velencei pátriárka, Angelo Bagnasco, Genova, illetve Carlo Caffara, Bologna bíboros érseke. A Newsweek Erdő Pétert ötödikként említi a névsorban.

A Népszavában (16.o.) Kepecs Ferenc A nap embere címmel úgy véli: „Csökkentheti Erdő Péter esélyeit, hogy a Magyar Katolikus Egyház külföldi tekintélye már nem a régi. Sok püspöke-papja ugyanis nem fogadta meg XVI. Benedek azon intelmét, hogy ne ártsák bele magukat a pártpolitizálásba. Ami nem feltétlenül vonatkozik Erdő Péterre – ő mértéktartó személyiség, és a pápa által is kifogásolt nyilatkozatok nem tőle származnak. (Azt persze botorság lenne elvárni tőle, hogy baloldali politikai szimpátiáról tegyen tanúbizonyságot.) De a hátrány, az hátrány marad. Ahogy az sem segíti, hogy bár sok nyelven beszél, az angol nincs ezek között. Ez különösen a harmadik világ bíborosaival való szót értést akadályozhatja. Előnye viszont, hogy kitűnő egyházjogász és e szakma művelői mindig is előnyben voltak a pápaválasztásnál.” A cikkíró felteszi a kérdést: „Hogy mit jelentene a dolog nekünk, magyaroknak? Azt, hogy országunk végre felkerülne a térképre, és Budapestet talán nem tévesztenék össze többé Bukaresttel. Vagyis reménykedjünk.”

A Népszava (2.o.) Átrendezik a szlovák plébániákat, a Magyar Nemzet pedig (9.o.) Egyházi átrendezés a magyarok kárára? címmel ismerteti az Új Szó című szlovákiai magyar napilap cikkét, amely közli, hogy Robert Bezák közelmúltban kinevezett nagyszombati érsek alaposan átrendezte a szlovákiai egyházmegyék plébániáit, s az augusztus elsején életbe lépő személyi változások több esetben a magyar hívők rovására történnek. Kisebb átrendezés lesz a Nyitrai és a Besztercebányai Egyházmegyékben is. A lap az áthelyezésekről és azok okairól érdeklődött a nagyszombati érsekségen, ám a Katolikus Egyház belügyeire való hivatkozással elutasították a válaszadást.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (A papság éve… 5.o.) Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, szóvivője nyilatkozik: „A papság számunkra élethivatás. A papnak nyugdíjba menni annyit jelent, hogy egy egész plébániaközösség vezetésének súlya már nem az ő vállát nyomja. De továbbra is végzi szolgálatát, vagyis misézik, gyóntat, keresztel.” A Püspöki Konferencia titkára szerint a papi utánpótlás gondját elsősorban az okozza, hogy „ez a pálya a fiatalok túlnyomó többségének nem vonzó, sokan nem is ismerik, milyen a pap élete. Még azok sem, akik vallásos közegben nőttek fel. Kétségtelen, hogy a papi nőtlenség is szerepet játszik az utánpótlás nehézségében. Ma az önmegtartóztatás a többség számára nem pozitív érték, pedig a családos emberek sem mentesülnek ettől. A házastársi hűség és a gyermekek nevelése is sok önmegtartóztatással jár. De ezek mindig egy nagyobb érték érdekében történnek. Itt jegyezném meg: a cölibátus, vagyis a nőtlenség, mint a természetfeletti értékekre irányuló életforma, kezdettől jelen van az egyházban. A hagyomány szerint Szent János evangélista vagy Szent Pál is nőtlen volt. Ahogyan maga Jézus is, egyes – minden történelmi alapot nélkülöző – filmek és könyvek által terjesztett fantazmagóriáktól függetlenül. A keleti keresztény egyházban szintén jelen van, igaz, ott csak a püspökökre vonatkozóan kötelező, egyébként választható.” Mohos Gábor elmondta azt is: „Minden ember lelke mélyén ott van a jobbra, a szebbre, a minőségre irányuló igény. Gondoljunk csak arra, hogy egy klasszikus szépművészeti alkotás ma sem hatástalan, hiszen mondjuk egy ötszáz éve élt olasz festő időszaki kiállítását akár százezrek is megnézik a Szépművészeti Múzeumban. Szilárd meggyőződésem éppen ezért, hogy nem engedhetünk az igényességből. Mi a minőséggel érünk célba, nemcsak esztétikai, hanem mindenekelőtt spirituális értelemben. Egyébként nem ismeretlen szerep az egyház számára, hogy kultúraőrző is legyen: hasonló kihívásokban a Római Birodalom hanyatlásakor már helytálltak elődeink. Ennek értelmében tervezzük megrendezni a magyar katolikus kultúra napjait idén szeptemberben.” XVI. Benedek pápa közelmúltban közzétett, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikájáról a püspökkari titkár kifejtette: „Egyházunknak van egy több mint száz éve létező, úgynevezett szociális tanítása. Amikor a pápák időnként kiadnak egy-egy szociális enciklikát, akkor ezt a tanítást alkalmazzák a kor aktuális kihívásaira, társadalmi helyzetére. Az új pásztorlevél minden bizonnyal a lelkiismeretünkhöz szól, és ezen keresztül a társadalom számára nélkülözhetetlen szolidaritás felélesztését szolgálja. A mai társadalom sajnos nagyon kevéssé veszi figyelembe a gyengék, a hátrányban lévők problémáját. Mintha arra épülne a társadalom működése, hogy a jobb helyzetben levők érvényesüljenek – akár minden erkölcsi értéket semmibe véve – az érdekeiket érvényesíteni nem tudók, vagyis a gyengébbek kárára. Mi ennek ellenére remélünk, mert reményünk alapja, hogy hiszünk Istenben, és nap mint nap tapasztaljuk segítő szeretetét.”

A Magyar Hírlapban (16.o.) Sáfár Angéla Zene, tábortűz, reformáció című beszámolója szerint rekordlétszámú regisztrált jelentkezővel zárta be kapuit a Csillagpont Országos Református Ifjúsági Találkozó szombaton Fadd-Domboriban. A július 21. és 25. között megrendezett találkozón több mint 2500 református fiatal vett részt.

Magyar Kurír