Napi sajtószemle

A Magyar Narancsban („Isten nem vált zsarnokká” 30–32.o.) Jan Assmann egyiptológus, vallástudós nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg magyarul „Uralom és üdvösség” című könyve. Elmondta: „Isten nem vált zsarnokká, méghozzá három okból nem. Egyrészt a törvény, amely az Isten és Izrael között megköttetett szövetség alapját képezi, nem önkényes és apodiktikus, hanem megalapozott. Másrészt nem rákényszerítik a népre, hanem előterjesztik neki. A nép pedig eldöntheti, hogy elfogadja-e, vagy sem. Harmadrészt Istent magát is kötik az ígéretek, amelyek a törvény követésével járnak. A bibliai szövetségteológia alaposan fel van rá készülve, hogy az isteni despotizmussal kapcsolatos vádakat megcáfolja.” A tudós leszögezte: „A kommunizmus vagy a nemzetiszocializmus teljes mértékben politikailag megalapozott vallásnak tekinthető, ahogy azt Erik Voegelin is megírta 1938-ban, de nem azért, mert politikából kialakult világnézeteket képviselnek, hanem mert elbitorolják az egyháztól az üdvösség ígéretét, és követőiktől azt az áhítatos tiszteletet várják el, amit más esetben az egyházak irányába szoktak nyilvánítani. Totalitáriussá akkor válnak a társadalmak, ha Isten, egy párt vagy egy vezér (’Führer’) nevében feltétlen engedelmességet várnak, és nem tűrik meg az életnek azokat az öntörvényű területeit, amilyen a művészet, a tudomány vagy a vallás.” Jan Assmann elmondta azt is: „Ha egy vallás kánonnal rendelkezik, akkor az azt jelenti, hogy a teológizálás már lezárult. A szekták általában olyankor jönnek létre, ha egyes körök monopóliumot szeretnének szerezni a valóság és annak értelmezése felett, ahogyan az csak egy kánonon belül, az annak alapjául szolgáló, jó és rossz vallás közti különbségtételnek köszönhetően alakulhat ki.” A vallástudós azt is kifejtette: „Nem azt mondom, hogy a vallási erőszak – amely elsősorban pogányok és eretnekek ellen irányul – kegyetlenebb, mint a politikai erőszak, csak annyit, hogy ez egy teljesen új formája az erőszaknak, ami korábban nem létezett. Nem is lépett a korábbi erőszak helyére, hanem pont ellenkezőleg, sokszor teljességgel összefonódott vele. A zsidók azért nem léptek fel erőszakkal a gojim, a népek ellen, mert azok számukra érdektelenek voltak. Mint kiválasztott nép, elzárkóztak másoktól, és emiatt már az antik világban gyűlölet és irigység tárgyává váltak. Persze, amennyiben hiszünk a Makkabeusok könyvének, ők is erőszakot alkalmaztak saját soraik közt a hitetlenekkel, a hellenisztikus, asszimilálódott zsidókkal szemben. De ez egy régi történet, ráadásul nincs is kifogástalanul bizonyítva, hogy valóban így történt volna. Erőszakosan később a keresztények és a muszlimok léptek fel, akik, a zsidókkal ellentétben, nem zárkóztak el, hanem az egész világot alá akarták vetni az ’igaz vallásnak’.” A vallások és az ateisták közötti párbeszéd lehetőségét illetően Jan Assmann figyelmeztetett: ez lehetséges, de csak akkor, ha az ateisták „nem fundamentalistaként lépnek fel, és nem hangoztatják Isten nemlétét abszolút igazságként, akkor megtörténhet a párbeszéd… Mindenképpen különbséget kell tennünk aközött, hogy valaki agnosztikus, és nyitva hagyja Isten létezésének kérdését, vagy ateista, aki tagadja, hogy létezne Isten. Ezt tekintetbe véve nagy valószínűséggel elmondható, hogy különböző vallásoktól más és más utak vezetnek az ateizmus felé, és az így kialakuló világnézetre hatással van a vallás, amely felől érkeztek – ha nem épp determinálja.” A vallástudós állítja: „Az összes vallás közül az iszlámot szövi át legjobban a politika. A zsidóság Isten uralmát egy későbbi messiási korba helyezte, a keresztények pedig a két királyságról szóló tanítással vették el az elképzelés élét. Csak az iszlám nem talált megoldást a kérdésre, ezért arra kényszerül, hogy a jelenkorban valósítsa meg a vallás politikai dimenzióját.”

A Magyar Nemzet (Teológiáról… 14.o.) Kun Ágnes Annát mutatja be, aki a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett református lelkészként, egy ideje azonban az operaszínpadnak él, és bejutott az Operalia elődöntőjébe. A mezzoszoprán énekesnő a Zeneakadémiát is elvégezte, Pászthy Júlia növendékeként diplomázott tavaly. Lelkész-operaénekesnőről önmagán kívül még egy finn hölgyről tud. Elmondta: azért sem izgul, mert tudja, a sikerek és a kudarcok egyaránt akkor érik az embert, amikor annak a megfelelő ideje van.

Magyar Kurír