Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (11.o.) Letiltották a pápát is címmel közli, hogy nem fog anyanyelvén, németül beszélni a hívőkhöz szeptemberi csehországi látogatáss során XV. Benedek pápa. Tanácsadói szerint ugyanis a német nyelvű pápai beszéd a történelmi összefüggések miatt nem kívánatos Csehországban. Az MH szerint a Vatikán szeretné elejét venni, hogy a német nyelv emlékeztesse a cseheket a múltbeli cseh-német konfliktusokra. XVI. Benedek angolul szól majd a hívekhez; a két nagy pápai szentmisén pedig olaszul hangzik el a szentbeszéd. A pápa és a cseh államfő találkozóján lesz egyedül hivatalos tárgyalási nyelv a német. Ezt Václav Klaus kérte, mert jól beszél németül.

A Népszabadság (Északi Liga… 9.o.) beszámolója szerint Olaszországban feltartóztathatatlanul tört előre az Umberto Bossi vezette Északi Liga. A lap kiemeli: az egykor „vörös” Piacenza püspöke, Gianni Ambrosio még a ligás közbiztonsági csomagot is üdvözölte, „pedig a Vatikán az eredendő bűnnél is súlyosabbnak nevezte az illegális bevándorlás bűncselekménnyé való kikiáltását.”A beszámoló megállapítja: „Az idén húszéves Liga az egyház jelentőségét is felfogta: Bossi már nem a lombard isteneknek áldoz a Pó forrásánál. A párt katolikus tagozata sátrat vert a plébániákon, könnyű szövetségest találva a muzulmánok elleni hadjáratában.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (5.o.) Nőtt a római katolikusok száma címmel ismerteti az „Ifjúság 2008” felmérés egyik adatsorát, amelyből kiderül: míg 2000-ben a megkérdezettek 28, addig tavaly már 35 százaléka mondta magáról, hogy nem vallásos. Csökkent azoknak a száma is, akik istentiszteletre, misére járnak, míg 42 százalék soha. Mindezek ellenére nem csökkent, sőt, a római katolikusok esetében néhány százalékkal nőtt is a magukat valamely felekezethez tartozónak valló válaszadók száma.

A Magyar Demokratában (Erkölcsi forradalom… 30–31.o.) Kovács Tibor nyilatkozik, aki „Ha nem lenne Isten, akkor kellene igazán aggódnunk” mottóval indított reklámkampányt Budapest tömegközlekedési járművein. Elmondta: „Három vidéki városban próbáltuk elindítani, de két város megakadályozta. Jó lenne Londonban is megcsinálni, mert azzal felhívnánk a figyelmet Magyarországra is, pozitív értelemben. Itthon is jobban felfigyelnének az emberek, és lehetne erről társadalmi vitát indítani. Ha az emberek nem változtatnak a jelenlegi erkölcsökön, akkor hiába változik a politikai elit összetétele. Jöhet egy új kormány, amelyik elkezd építkezni, rendbe teszi a gazdaságot, de az nem elég. Miért csak közgazdászok beszélnek reformról, amikor nem csak gazdasági kérdés Magyarország megújítása? Lelkiekben, erkölcsökben kell változni. Az emberek nem ismerik fel, hogy ez rajtuk is múlik. Azt gondolják, hogy ez csak a politikusok dolga. Alapjaiban kell megújítani a társadalmat. Kétszázötven évvel ezelőtt forradalmi tett volt azzal kiállni, hogy ’nincs Isten.’ De ma egyáltalán nem az. Azt hirdetni, hogy hiszünk Istenben vagy az erkölcsökben, és a társadalom csak erkölcsök útján újítható meg, ma az inkább forradalmi, mert aki ezt hirdeti, arra azt mondják, hogy aberrált, homofób, szélsőséges. Erkölcsi forradalomra van szükség.” Kovács Tibor állítja: az EU-nak akkor lenne esélye arra, hogy hosszú távon sikeres legyen, „ha bele merték volna írni az alkotmányba, hogy Európának keresztény gyökerei vannak. Vagy ha valakinek úgy tetszik, zsidó-keresztény. Hogy egyáltalán közös gyökereink vannak, hogy valami összetart bennünket. Ez nem is csak vallási kérdés, hanem kulturális, történelmi. Egy cseh joggal kérdezi, hogy miért hozzon áldozatokat egy portugálért.”

Magyar Kurír