Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (11.o.) Uzoni Eszter Obama négy napja címmel értékeli Barack Obama amerikai elnök közelmúltbeli, mozgalmas körútját – Moszkvában találkozott az orosz állam vezetőivel, majd részt vett az olaszországi L’ Aquilában megrendezett G8-as csúcson, ahonnan útja a Vatikánba vezetett, ahol fogadta őt XVI. Benedek pápa. A cikkíró emlékeztet rá: „A katolikus egyházfő a G8-as csúcs előtt felszólította a világ vezetőit, hogy gondolják át újra a világgazdaság irányításának módszereit. Barack Obama és XVI. Benedek beszélgetése 35 percig tartott, egy perccel sem tovább, mint amit a pápa általában az államfőknek szentel. A Vatikán korábban már többször bírálta az elnököt, és fenntartásait fejezte ki a demokraták abortusz-, eutanázia- és őssejtpolitikájával szemben. A vezetők a bevándorlástól a közel-keleti helyzeten át a szegénység elleni küzdelemig sok mindenről beszéltek, de az abortusz és az őssejtkutatás kérdésében nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A pápa az elnöknek adott ajándékával is igyekezett diplomatikusan aláhúzni üzenetét. XVI. Benedek a Vatikán bioetikáról szóló tanulmányának egy példányát adta Obamának. A dokumentum a Vatikán embriófelhasználást ellenző nézeteit támasztja alá, míg Obama köztudottan támogatja az őssejtkutatásokat és az abortusz legalizálását. Az elnök azonban megígérte: a Vatikánból következő állomásáig, Ghánáig tartó repülőúton átolvassa a tanulmányt.”

Ugyancsak a Hetek (12-13.o.) Ha a mahdi megengedi? című összeállítása szerint azóta, hogy Kr.u. 70-ben a római csapatok lerombolták a zsidók legszentebb vallási központját, a jeruzsálemi Templomot, az újjáépítés vágya soha nem szűnt meg a zsidókban. „De vajon ki építheti fel az Örökkévaló egyetlen kiválasztott földi lakóhelyét? És egyáltalán, hol kell annak állnia? Ezek a kérdések úgy tűnik, nemcsak a judaizmus híveit, hanem a muszlimokat is egyre élénkebben foglalkoztatják” – írja a hetilap. Az orgánum emlékeztet rá: az iszlám hatóságok korábban a Templom újjáépítésére vonatkozó mindenfajta kezdeményezést mereven visszautasítottak, sőt hivatalosan is azt a véleményt képviselték, hogy az általuk al-Haram al-Sarifnak (Nem Szentély) nevezett Templom-hegyhez a zsidóknak a múltban semmi közük sem volt. Elképzelhető azonban, hogy most a helyzet megváltozik. Abdullah Nimar Darvis sejk, az Izraelben működő Iszlám Mozgalom alapítója kijelentette: értelmetlen dolog arról beszélni, hogy mi történne akkor, ha a mahdi (a zsidó messiás muszlim megfelelője) felfedné magát. „Miért vennénk magunkra annak a felelősségét, hogy ilyesféle dolgokat eldöntsünk?” – tette fel a kérdést. Egy interjúban pedig azt mondta: „Még a zsidók is abban hisznek, hogy a Templomot tilos addig felépíteni, ameddig a messiás el nem jön. Erről van szó. A mahdi majd eldönti, hogy fel kell-e építeni a Templomot, vagy sem. H ő úgy dönt, hogy fel kell épülnie, én magam fogok kimenni a Templom-hegyre, és segítek a köveket hordani.” Ám a sejk óva intette a zsidókat attól, hogy „a mahdi eljövetele előtt” megkíséreljék a Templom felépítését. Leszögezte: „Ameddig egyetlen muszlim is él, nem fog zsidó templom épülni a Haram al-Sarifon. A status quót fenn kell tartani, máskülönben vérontás lesz.” A Hetek felhívja a figyelmet arra is: fontos tudnunk, hogy nemcsak a zsidó, hanem a bibliai alapú keresztény hagyomány is számol a harmadik Templom felépítésével. Az Újszövetségben számos olyan kijelentés található, amely az „utolsó időknek” is nevezett apokaliptikus korban konkrétan beszél a működő jeruzsálemi Templomról. A lap szerint azonban nagy kérdés, hogy az Örökkévaló Háza valamely prófétai kinyilatkoztatást követően fog felépülni, vagy egy olyan „felekezetközi” összefogás révén, amelyről Yoav Frankel, az „Isten Szent Hegyének Látomása” nevű projekt kezdeményezője beszélt a közelmúltban: „A békés közelségben álló vallási szentélyek látomása a Templom-hegyet a vallási rivalizálás helyéből az imádás eredeti szent szerepére alakíthatja át, amelyet közösen gyakorolnak a zsidók, a muszlimok és keresztények.”

Hazai hírek
A Magyar Nemzet (15.o.) Balaton bencés fellegvára című beszámolója szerint több ezer nyaraló keresi fel naponta a tihanyi bencés apátságot, a nagy meleg ellenére is, ahol a szent hely állandó, barokk templom és román kori altemplomi kiállítása mellett a IV. Károly-emlékszobában rendezett és október végéig nyitva tartó, A monostor és népei című tárlatot tekinthetik meg. Az apátsági galériában július 19-éig látható Diener Tamás fotóművész kiállítása, majd ugyanott július 21-től szeptember 13-áig Kecskés Ágnes textilművész munkái. Az apátság Rege kávézójában ezen a héten, kedden nyílt meg Hoffer Ildikó keramikus augusztus közepéig nyitva tartó kiállítása. A templomban most vasárnap este Bednarik Anasztázia tart orgonakoncertet.

Magyar Kurír