Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (15.o.) Nem ismerik a Bibliát a brit fiatalok címmel ismerteti a National Biblical Literacy Survey 2009-ben végzett kutatásának az eredményét, amely szerint irrevelánsnak és idejétmúltnak tekintik a Biblia tanításait a brit fiatalok, akik azonban úgy alkotnak véleményt a Szentírásról, hogy bevallottan nem ismerik a bibliai történéseket, nem tudják például, ki volt Dávid és Góliát, vagy honnan ered a karácsonyi ajándékozás szokása. A 900 megkérdezett személy alig öt százaléka tudta elmondani a Tízparancsolatot, 16 százalékuk pedig egyet sem ismert. A válaszadók 60 százaléka egyáltalán nem ismeri az irgalmas szamaritánus történetét. Bár Nagy-Britanniában is rendkívül nagy sikere volt Andrew Lloyd Webber „József és a színes szélesvásznú álomkabát” című musicaljének, a kérdezettek 57 százaléka semmit sem tudott Józsefről és testvéreiről. A vizsgálat készítői érdekességként megemlítették, hogy akadt olyan válaszadó, aki szerint Dávid és Góliát egy hajó neve, és olyan is, aki azt mondta: Dániel – aki túlélte, hogy vádlói oroszlánverembe dobták – az Oroszlánkirály című mese egyik főhőse volt.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (2.o.) Katolikus ifjúsági találkozó címmel tudósít arról, hogy tegnap megkezdődött a Kárpát-medencei magyar katolikusság legnagyobb évenkénti ifjúsági találkozója és lelkigyakorlata Egerszalókon. Idézi a lap Ternyák Csaba egri érseket, aki elmondta: az ötnapos rendezvény egyik fő témája az, miként ismerhetjük fel életünk értelmét, hivatását. A lelkigyakorlatot vezető Kerényi Lajos piarista atya pedig így fogalmazott köszöntőjében: „Ahhoz, hogy ez az ország megújuljon, ránk, kiválasztott keresztényekre is igen nagy szükség van.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Tiltakoznak Újbudán az iszlám központ ellen címmel ad hírt arról, hogy csaknem valamennyi érintett lakó tiltakozik a Sas-hegy lábánál tervezett iszlám központ építése ellen Újbudán. A nagy forgalmú Budaörsi út melletti, több mint kétezer négyzetméternyi területen egy közelmúltban elfogadott önkormányzati szabályozási terv alapján az itt élő közel 300 ember attól tart, hogy megszokott életkörülményeik egy csapásra megváltoznak, ha egy iszlám negyed jön majd létre.

Szintén a Magyar Nemzetben (15.o.) Kiss Eszter Veronika Évszázados kapcsok találnak egymásra címmel ismerteti Kiss Ferenc „Magyar kancionálé” című CD-jét, kiemelve, hogy a szerző úgy emeli ki „a magyar ajkakon született gyülekezeti énekekben rejlő magyar hatásokat, vonásokat…, hogy azokat a hazai népzenei kincs egyházi vonatkozású népdalaival párosítja… Az egyik legjobb ötlet, amit kevesen használnak ki, a Parasztbiblia mesélése a zenével kísért pakulárnóták mintájára, miközben a háttérben a menasági Elment a madárka szól. Ezzel indul és zárul a lemez, de ugyanilyen találó, amikor a Krisztus feltámadott kezdetű katolikus húsvéti ének bukovinai és ’eredeti’ ’nemzetközi’ verziója kerül egymás mellé, vagy amikor az ismert leszpedi archaikus imádság, az ’Én felkelék jó regvel hajnalba’ egymás mellé, majd egymás alá kerül a Vas megyei Bögötén gyűjtött Jeruzsálem utcával. Meglepő, ahogy ráeszmélünk, mennyire egységes a magyar néphagyomány, és ugyanerre példa lehet a számtalan különböző táncrendből vett dallamidézet, amely a lehető legtermészetesebb módon illik a századok során ’magyarított’ gyülekezeti zsoltárénekhez. Ugyanígy a református és a katolikus vidékek közt sincs jelentős különbség, erre számtalan példát kapunk a különböző moldvai és csíki szövegek és dallamok kapcsán.”

Magyar Kurír