Napi sajtószemle

– 2009. július 10., péntek | 9:31

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) A pápa menesztette vétkes bíborosát című beszámolója szerint XVI. Benedek „… lényegében felmentette tisztségéből” azt a bíborost, „akit felelősnek tartanak azért, hogy az egyház nem értesült időben Richard Williamson tradicionalista püspök holokauszttagadó nézeteiről. A Vatikánban azt állítják, XVI. Benedek nem tudott a nyilatkozatokról, amikor a püspököt feloldotta a kiközösítés alól. Ez válságot okozott a zsidókkal való viszonyban, világszerte számos politikus is hangot adott felháborodásának.”

Az Élet és Irodalomban (12.o.) Tischler János Megölni egy papot címmel emlékszik a csaknem huszonöt esztendővel ezelőtt meggyilkolt Jerzy Popieluszko lengyel katolikus papra, és arra keresi a választ, kinek vagy kiknek az érdekében állhatott ez a brutálisan kivitelezett gyilkosság? A cikkíró állítja: Popieluszko atya meggyilkolása nagyon rosszkor jött Wojciech Jaruzelski tábornoknak, ezért a legreálisabb feltételezés az, hogy baloldali pártellenzéke állt a történtek hátterében, akiket Moszkvából befolyásos körök támogattak. Tischler szerint „az jó eséllyel kizárható, hogy maga Jaruzelski rendelte volna meg a gyilkosságot. Neki tisztában kellett lennie azzal, milyen következményekkel jár Európa egyik legkatolikusabb országában megölni egy papot. Ráadásul a tábornok korábbi és későbbi magatartása sem igazán valószínűsíti, hogy ő lett volna az ’inspirátor’. 1981 decemberétől a Szolidaritás vezérkarát és ismertebb aktivistáit internáltatta vagy rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre ítéltette, de ennél tovább nem ment, az 1986-os amnesztiával pedig a politikai foglyok utolsó nagyobb csoportját is elengedte. Hamarosan párbeszédet javasolt – igaz, nem önzetlen gesztusból – ugyanennek az ellenzéknek, és beletörődött abba, hogy az 1989-es kerekasztal-tárgyalások eredményeként átadja nekik a hatalmat. Mindezzel együtt az erkölcsi felelősség Popieluszko atyáért őt és egykori vezetőtársait terheli, még ha a teljes igazságot esetleg sohasem fogjuk megtudni.”

A Hetekben (9.o.) Lukács András Versenyben című, londoni tudósításában kiemeli: miközben az angol parlamenti pártok versenybe szálltak a homoszexuális szavazatokért, Gordon Brown miniszterelnök felesége együtt vonult a London pride nevű melegfelvonulás résztvevőivel, a kormányfő pedig fogadást tartott a szervezők tiszteletére, az anglikán egyház egyik befolyásos püspöke, Michael Ali-Nazir figyelmeztetett: az egyház nem engedhet az aktuális kultúra nyomásának. Rochester püspökének nyilatkozata egy nappal azelőtt jelent meg, hogy befolyásos anglikán püspökök részvételével megalakult a Hitvalló Anglikánok Szövetsége (FCA) nevű tömörülés. Céljaival kapcsolatban Ali-Nazir hangsúlyozta: „A Biblia tanítását kívánjuk követni, abban hiszünk, hogy Isten kijelentette a célját a teremtésünkkel kapcsolatban… A Biblia azt tanítja, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jön létre, ez az egyetlen útja a szexualitás kifejeződésének. Mi szívesen látjuk a homoszexuálisokat, nem akarjuk őket kirekeszteni, de azt szeretnénk, ha megtérnének és megváltoznának.”

Ugyancsak a Hetekben (12-13.o.) Kulcsár Árpád Hit és mágia címmel mutatja be az 500 éve született Kálvin János életútját. A cikkíró idézi Philip Schaff teológust: „A történelemben nincs szembetűnőbb példa olyan férfira, aki ennyire kevés személyes népszerűséggel ilyen nagy hatással lett volna az emberekre.” Kulcsár Árpád emlékeztet rá: „A Biblia a természetfölötti erő fontos forrásaként beszél a Szentlélek vételéről, melynek egyik módja a kézrátétel. Ezzel szemben Kálvin tagadta a kézrátétel szerepét a Szentlélek vételében. Az Apostolok cselekedetei 8. részének azon szakaszához, ahol a hívők Péter és János apostolok kézrátétele által vették a Szentlelket, a következő kommentárt fűzte: ’A kézrátétel Isten eszköze volt arra az időre, amikor a Szentlélek látható ajándékaiban részesítette az övéit, de amióta az egyház ilyen kincsekkel nem rendelkezik, csak üres látványosság’.” A cikkíró szerint Kálvin János elvetette a nyelveken szólást is, holott az Újszövetségben a Korinthosziakhoz írt I. levél határozottan buzdítja a keresztényeket a nyelveken szólásra, kijelentve, hogy aki nyelveken szól, az Istennel beszél szellemben titkos dolgokat, és önmagát építi. Ennek ellenére a Kálvin által írt genfi Kátéban a következők olvashatók: „Lelkész: Mi hasznuk van némelyeknek abból, hogy ismeretlen nyelven imádkoznak? Hívő: Az ilyen nem más, mint csúf játék Istennel és tévelygő álszenteskedés.” A Hetek történész szerzője állítja: „Kálvin a természetfölötti megnyilvánulások száműzésével hosszabb távon előkészítette a református irányzat szellemi kiszáradását, meggyengülését és ezzel együtt Európa-szerte bekövetkező látványos visszaszorulását. A hitújításnak ez az irányzata, melyet indulásakor a legdurvább állami erőszak sem tudott visszaszorítani, később már többnyire csak államhatalmi támogatással volt képes megőrizni pozícióit.”

Hazai és határon túli magyar hírek

A Magyar Hírlap (Esterházy János… 4.o.) beszámol arról, hogy véget ért az Esterházy János emlékére szervezett zarándoklat, amelyen a Lakiteleki Népfőiskola és a Keresztény Élet szerkesztősége mellett a mártírsorsú felvidéki magyar politikus életéről szóló középiskolás vetélkedő győztes csapatai vehettek részt. A három napos utazást Lezsák Sándor, a parlament alelnöke vezette.

A Magyar Nemzet (Orgonaszó… 14.o.) közli, hogy Sebestyén János és Lantos István koncertjével kezdődik a hét végén Balatonlelle katolikus templomában a huszonharmadik orgonafesztivál, Bogláron pedig a jövő szombaton Varnus Xaver és a Talamba ütőegyüttes hangversenyével folytatódik a szomszédos üdülőhelyek összehangolt zenei rendezvénye. A boglári katolikus templomban július 18-án Kovács Péter ad orgonahangversenyt, a múlt évben felavatott hangszert másnap Szili Zoltán szólaltatja meg. A jövő vasárnapi hangverseny énekes közreműködője Pitti Katalin lesz, augusztus 16-án pedig Dévai Nagy Kamilla énekel gitárkísérettel. Olasz orgonista, Luigi Celeghin és Szamosi Szabolcs ad koncertet Lellén július 25-én, augusztus 8-án pedig Mali Katalin orgonista és a Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak hangversenyére várják az érdeklődőket.

Magyar Kurír