Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (7.o.) Csontos János Korforduló címmel idézi kollégáját, Udvarhelyi Zoltánt, aki így foglalta össze a Szentatya szerdán bemutatott, Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű szociális enciklikájának lényegét: „Vége a liberalizmusnak: új világrendet sürget XVI. Benedek.” Csontos János figyelmeztet: az enciklika nyomán a Vatikán „eddig elképzelhetetlen össztűz alá kerülhet. Ám a markáns pápai állásfoglalás mindenképp felkavarja azt a poshadt állóvizet, amely a globalista piacvallásnak ama dogmája alapján alakult ki, hogy a mi töretlen világrendszerünk alapjában véve minden világok legjobbika, csupán apróbb reformokra szorul. A katolikus egyház társadalmi doktrínája nem fogadja el isteni adottságnak a globalizációt, amelyet ne érhetne kritika… A pápa a jelenlegi pénzügyi és gazdasági rendszer alapjainak kritikája mellett új, értékalapú világkormányzást javasol, amivel első pillantásra az utópiák birodalmába viszi híveit – ám tény, hogy létezett egy sikeres utópista is, akinek az ’életidegen’ szeretettanával nem jósoltak nagy jövőt, mégis makacsul túlélte a változó korokat.” Csontos emlékeztet rá, hogy tavaly októberben, a nagy bankcsődöket kommentálva a pápa már megelőlegezte a mostani enciklikát, amikor azt mondta: „A pénz eltűnt, s a helyében nem maradt semmi.” A cikkíró szerint ez a kijelentés „még a Szent Szinódust is meglepte. Pedig a homokra épített ház mintájára összeomló gazdaság apokaliptikus víziója határozta meg már a katolikus egyházfő első társadalmi jellegű kérdéseket taglaló doktrínáját is.” Csontos azt is felidézi, hogy a pápa még Ratzinger bíborosként alapjaiban kérdőjelezte meg az önszabályozó piac közgazdasági elméletét. Peter Koslowskit idézte, aki szerint „a gazdaság nemcsak a gazdasági szereplők hálója, de az embert kell szolgálnia.” A cikkíró hozzáteszi: a mostani enciklikában a caritas szó utal erre a keresztény humanizmusra. „Szeretet (érdeknélküliség) nélkül nincs társadalmi felelősség, s a világ a teljes felbomlás, szétesés felé halad – vallja. Lényegében a szolidaritás hovatovább elfeledett eszméjét hirdeti meg újra, vallási köntösben.”

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás XVI. Benedekhez látogat az amerikai elnök címmel azt latolgatja, mi várható XVI. Benedek pápa és Barack Obama amerikai elnök holnapi, első találkozójától. A cikkíró hangsúlyozza: „A Szentszék, illetve az amerikai püspökök eddig kétkedéssel tekintettek a januárban hivatalba lépett amerikai elnökre, elsősorban az abortusszal kapcsolatos nézetei miatt. Még januárban úgy foglaltak állást, hogy elődjével, George W. Bushsal ellentétben nem ellenzi a művi terhességmegszakítást. Barack Obama és XVI. Benedek találkozójával jelentősen javulhat ez a kissé hűvös viszony” – véli Rónay Tamás, aki szerint a pénteki találkozó új fejezetet nyithat a vatikáni-amerikai kapcsolatokban. Emlékeztet rá: Obama komoly gesztust tett a napokban, amikor azt mondta, hogy a katolikus egyház szociális tanítása nagy hatást gyakorolt rá. Ezért a cikkíró szerint az abortusz megítélésével kapcsolatos különbözőségek ellenére várhatóan több kérdésben közös nevezőre jut a pápa és az amerikai elnök. „A látogatás azért is fontos, mert több amerikai katolikus püspök kifejezetten tamáskodva szemléli Obama ténykedését. Amikor azonban kiderült, hogy a pápa személyesen fogadja, hirtelen a bírálatok is alábbhagytak” – írja Rónay Tamás.

Hazai hírek

A Népszabadság (2.o.) Egyházi vezetők Bajnainál, a Népszava (3.o.) Egyházi vezetők a kormányfőnél címekkel néhány sorban, illetve röviden számolnak be arról, hogy tegnap Bajnai Gordon miniszterelnök fogadta a történelmi egyházak vezetőit. A Magyar Hírlap (1.,2.o.) részletesen tudósít a találkozóról, Bajnai hálót szőne az egyházak köré – Különös kormányfői kérés címekkel.
A Magyar Hírlap meglepőnek minősíti a miniszterelnök kérését, hogy az egyházak nyújtsanak segítséget a Krízisalap társadalmi megismertetésében, hitelesítésében, tanácsaikkal pedig támogassák annak működését, illetve, hogy „különleges érzékenységgel forduljanak a bajba jutott emberek felé.” Erdő Péter bíboros prímás hangsúlyozta: a katolikus egyház több évszázados tapasztalatokkal rendelkezik a szociális szeretetszolgálat területén, ennek folytatását „minden egyéb körülménytől függetlenül” kötelességüknek érzik. Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke kijelentette: ebben nem szükséges kioktatni a felekezeteket, még csak emlékeztetni sem kell őket erre, hiszen a társadalmi szolidaritás gyakorlása eleve az egyházak kötelessége. A Krízisalapot illetően a református püspök megjegyezte: nem volt szerencsés, hogy egy kész koncepció felállítása után fordult a miniszterelnök a felekezetekhez. Egyelőre nem világos számára, hogy „pontosan mi akar ez lenni.” Prőhle Gergely, az evangélikus egyház országos felügyelője szerint nem lenne jó, ha az egyházak belekeverednének abba a „konfliktusos mezőbe”, amely a több kérdőjelet is fölvető állami kezdeményezés körül kialakulhat. Egyházi részről felvetették azt is, hogy az egyszázalékos felajánlások lehetőségét a személyi jövedelemadón kívüli adónemekre is terjesszék ki, illetve töröljék el a természetbeni adományokat sújtó áfakötelezettséget. Ez lenne a szolidaritás kifejezésének egyértelmű szándéka – mondta Pröhle Gergely.
A Népszava Erdő Péter fent idézett szavai mellett hozza azt is, hogy a magyar katolikus egyházfő a tanácskozásról távozva közölte: közös gondolkodást folytattak a kormányzat vezetőivel, de azt az idő dönti majd el, hogy milyen konkrét megoldások lehetnek, amelyek „tényleg használnak az embereknek.”

Magyar Kurír