Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (1.,13.o.) Rónay Tamás Pápai intelem a gazdasági válságról címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy ma hozza nyilvánosságra XVI. Benedek új szociális enciklikáját, amelynek címe: Caritas in veritate (Az igazságban a szeretet). A cikkíró megállapítja: az enciklika legfőbb mondanivalója: „erkölcs nélkül a gazdaság kárhozatra van ítélve. Ezért egy etikai kódex létrehozását követeli mindezen elvek alapján. A dokumentum kiemeli a személy felelősségét: rámutat, hogy jogalkotó emberek, a közjót szolgáló menedzserek, politikusok nélkül ez a folyamat nem indítható el. ’Az igazságban a szeretet’-ben különös hangsúllyal szerepel az éhínség elleni küzdelem, az emberi élet védelme, valamint a környezetvédelem.” Rónay emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek már több megnyilatkozásában utalt a környezet védelmének fontosságára, ezért nem kizárt, hogy az utókor számára „zöld pápaként” kerül a köztudatba. A ma nyilvánosságra hozott dokumentum visszautal a VI. Pál pápa által jegyzett, 1967-es Populorum progressio című enciklikára, amely a gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenségeket ítélte el, csakúgy, mint az 1968-ban született Humanae vitae. A cikkíró meg nem nevezett szakértőket is idéz, akik szerint az enciklika egyedüli veszélye az lehet, hogy a pénzpiacok és a gazdasági helyzet állandó változása miatt nem marad időtálló. S az is nagy kérdés, ami minden hasonló enciklika esetében is: mennyire hallgatnak a világ politikusai a Vatikán szavára?

A Népszabadság (A világhálón… 1.,11.o.) közli, hogy az interneten is olvasható a világ talán legrégibb keresztény Bibliájának, a Codex Sianiticusnak mintegy 800 oldala. A négy országban – Angliában, Egyiptomban, Németországban és Oroszországban – őrzött ereklye a világhálón újra egységes könyv lett. A legrégebbi fennmaradt, pergamenlapokra írt keresztény emléket a British Library munkatársai restaurálták. Az 1600 éves ritkaság megmentésén brit, német, egyiptomi és orosz szakértők is dolgoztak. A kutatók szerint a Sínai Kódexet négyen írták, de utólag még heten belejavítottak.

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (kit tart meg a rend…) címmel mutatja be a „Ha kérdeznek…” című interjúkötetet, amelyben Cs. Varga István kérdéseire válaszol Korzenszky Richárd tihanyi bencés szerzetes, perjel. A cikkíró kiemeli: „A könyvet olvasva valahogy – bár egy tetőtől talpig modern, a korral minden szempontból lépést tartó emberről van szó – nekem róla, kissé elvontan, mintegy távoli dallam, az a korai magyar keresztény világ jut az eszembe, amikor nem csupán a hitet, hanem a kultúrát is a szerzetesi létforma testesítette meg, amikor a kolostorokból kezdett szétáradni az, ami az európai létformát és életideált létrehozta. S van még valami, ami Korzenszky Richárdból szinte sugárzik: az életerő és életigenlés, s az a fajta érdeklődő tehetség a művészetekben és irodalomban, amely már a reneszánsz embertípust jellemezte. Ez az életerő teszi fáradhatatlanná, s mondhatni, nyughatatlanná. Három szó kívánkozik ide: ’az út, az igazság és az élet’.” Kristóf felidézi, hogy 1990-ben interjút készített Korzenszky Richárddal, a beszélgetés címe A rend megtart téged volt. Hozzáteszi: „A rendet, amely megtartotta és megtartja őt, saját territóriumává teszi, önmagában őrzi, és másoknak is közvetíti ezt a szigorú belső rendet, amely zilált korunkban szinte az ember egyetlen menedéke.” „Hogy nem lenne-e jobb az életünk, ha sok olyan ember volna körünkben, aki kérdéseinkre úgy tud válaszolni, miként ő, én nem tudom” – zárja írását Kristóf Attila.

Magyar Kurír