Napi sajtószemle

– 2009. június 29., hétfő | 9:07

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Kálváriát jár a világpiac című római tudósítása szerint XVI. Benedek pápa ma írja alá új, „Caritas in veritate – Szeretet az igazságban” című enciklikáját, amely a gazdasági világválságban ad útmutatást, és amelyet a G8 jövő heti, I’aquilai csúcstalálkozója előtt hoznak nyilvánosságra. A tudósító kiemeli: „A kálváriát megjárt világpiac feltámadásához három nap nem volt elegendő: XVI. Benedek szociális enciklikájának publikálását egy év óta halasztották – éppen a krízisre hivatkozva.” A beszámoló szerint a körlevél első része az elődökhöz kapcsolódik: VI. Pál 1967-es Populorum progressiójához, melyben a szegény és gazdag országok egyenlőtlenségének igazságtalanságát ítélte el, és II. János Pál 1991-es, Centesimus annus enciklikájához a piacgazdaságról és az erkölcsről. A második rész a válságkezelésre ad útmutatást. Sárközy Júlia emlékeztet rá: XVI. Benedek pápa első két enciklikája az egyház alapértékeit hirdette, és most is ezekkel szorgalmazza az újraindulást, konkrét receptet javasolva az államok hatalmának és a szakszervezetek nemzetközi szerepének újragondolásával, és főleg egy olyan igazi politikai világhatalommal, amely nem szuperállam és nem is az ENSZ, hanem nemzetközi érvényű kormányzási példát mutat. A tudósító szerint erről lesz szó a pápa és az amerikai elnök, Barack Obama július 10-ei, első találkozásán is.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Ünnepi mise… 2.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek tegnap ünnepi szentmisén megáldotta a felújított pesti ferences templomot. A lap emlékeztet rá, hogy a ferences férfi és női szerzetesrend, valamint a ferences világi rend pápai jóváhagyásának 800. évfordulóját ünnepli a közösség az idén.

Az elmúlt hétvégén, szombaton, több mint harminc ország magas rangú képviselői emlékeztek Budapesten az osztrák-magyar határon egykor meglévő vasfüggöny átvágásának 20. évfordulójáról. A Magyar Hírlapban (Ami lehetséges volt… 2.o.) Németh Miklós akkori miniszterelnök nyilatkozik. Elmondta: „Kozma Imre atya segítségével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiemelkedő szerepet játszott a menekültek megsegítésében, amelyet e helyről, húsz év után is megköszönök. 1956 óta a mi hazánk immár másodszor nemcsak saját maga, de Európa és a világ számára is történelmet írt.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) 1989: a magyar nemzet befogad és határt nyit címmel Kozma Imre írásban emlékszik a húsz évvel ezelőtti eseményekre. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke emlékeztet rá, hogy a határnyitás ötödik évfordulóján a zugligeti templom falán egy emléktáblát helyeztek el. Az akkori német nagykövet, Otto Raban Heinichen kétmondatos beszédében így fogalmazott: „Szeretném kérdezni, volt-e valaha a történelemben egy olyan nemzet, amely egy nálánál nagyobb és jobb helyzetben lévő nemzeten segített önzetlenül úgy, hogy azzal maga hatalmas kockázatot vállalt? Ez csak azzal magyarázható, hogy a magyaroknak nagy szívük van.” Kozma Imre atya szerint a határnyitás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának huszadik évfordulóján a húszéves „Málta” üzenete: „Magyarországnak van a legnagyobb szíve!”

A Magyar Hírlap (A szabadság… 16.o.) és a Magyar Nemzet (A magyar… 2.o.) is közlik, hogy az idén Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Rózsás János, Gulágot megjárt író vehette át a Magyar Szabadságért Díjat a magyar szabadság napja alkalmából rendezett ünnepségen, a gödöllői Erzsébet Királyné Szálloda dísztermében.

A Magyar Hírlapban (Elhunyt… 16.o.) Dippold Pál mint egykori pannonhalmi bencés diák emlékszik a június 25-én 81 éves korában elhunyt Bánhegyi Miksa bencés szerzetes tanárra. A cikkíró szerint Bánhegyi Miksánál „hitelesebben kevesen tudták megmutatni a világnak, milyen is a valódi bencés szerzetes: kemény, fegyelmezett, következetes, szerény, erős, tiszta, vidám és rendszerető. A bencések nekünk – több-kevesebb sikerrel – mindezt tisztességgel átadták. Embert faragtak belőlünk, tartást, méltóságot, hitet és tudást kaptunk tőlük.”

Magyar Kurír