Napi sajtószemle

A szentszéki-magyar vegyesbizottság üléséről

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Újjáélednek a kapcsolatok egyház és állam között, a Magyar Nemzet (4.o.) pedig Egyház-politikai mérföldkő címmel számol be arról, hogy tegnap két és fél év kihagyás után ismét összeült a vatikáni–magyar vegyesbizottság (lásd tegnapi számunkban a Két és fél év után ismét ülésezett a szentszéki-magyar vegyesbizottság című beszámolónkat – a szerk.)

A Magyar Nemzet emlékeztet rá: Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábban „egyfajta hidegháborús egyházpolitika jegyében sorvadásra ítélték a mindenkori magyar kormány és a katolikus egyház közös grémiumát.”

A Magyar Hírlap információi szerint a bizottságon belül, illetve annak tevékenységét kiegészítve különböző munkacsoportokban folytatódik majd a munka, „hiszen a katolikus egyház és az állam közötti együttműködés egyaránt érinti többek között az egészségügy és a szociális ellátás, valamint az oktatás területét. A munkacsoportok által megfogalmazott javaslatokról a bizottság dönt majd.”

Egyéb témák

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (13.o.) A keresztény szó „sértő, kényes, megkérdőjelezhető” című beszámolója szerint meg akarta akadályozni saját karácsonyi menüjén a philadelphiai Kittingham keresztény könyves- és ajándékboltja hirdetését a város egyik étterme. A tulajdonosok szerint a bolt nevében szereplő keresztény szó sértheti a nem keresztény vendégek érzelmeit, ezért arra hivatkozva, jogukban áll „visszautasítani minden olyan részletet, amely sértő, kényes vagy egyéb módon a jóérzéssel összeegyeztethetetlen”, igyekeztek elállni a szerződéstől. Don Toy tiszteletes, az üzlet tulajdonosa azonban sikerrel hivatkozott a keresztény kifejezés politikai korrektségére, így hirdethettek karácsonyra.

Hazai hírek

Ugyancsak a Magyar Hírlap (13.o.) Az adakozó marok sohasem üres címmel mutatja be Szunnai Miklóst, akit közéleti munkája mellett sokan építési vállalkozóként is ismernek. Tavaly Doberdóban kápolnát újított fel az első világháborúban ott elesett magyar katonák tiszteletére. Most pedig a máriapócsi görög katolikus templomot építi föl saját vagyonából a hajdan leégett helyett. Szunai Miklós kőművesinas volt, jelenleg a földrajz- és közgazdaságtudományok kandidátusa, s legújabb munkáin kívül is számos szakrális épületet emelt már önállóan vagy társultan, több templomépítéskor pedig anyagilag támogatta jelentősen a munkát. A lapnak elmondta: „Az építészet korszakalkotó művészet, egy épületben mindenki gyönyörködhet. Ez különösen igaz a templomokra, hiszen azok a fizikai mivoltukon túl lelki üzenetet is hordoznak.” Szunai Miklós szerint a templomok leginkább a zeneművekhez hasonlatosak, mert megemelik az emberi lelket, s felsőbb erőforrásokhoz nyitnak utat. Szunai Miklós kilencvenéves édesanyját idézi: akinek adatik, annak adnia kell. Ezt a mondatot naponta fölidézi egy szabolcsi bölcsességgel együtt: az adakozó marok sohasem üres. Szunai Miklós e két kijelentés igazságát naponta tapasztalja, „hiszen az élő Isten mindig figyel és gondoskodik.” Szunai Miklós állítja: a szolidaritás minden emberben megvan, de sokszor csak passzívan, ezért „elő kell bányászni”, aktívvá kell tenne. Ebben az embernemesítő munkában is segít a templomépítés, mert „az egyház a szolidaritás kultúrájának az őrzője is. Örök értékekről van szó, amelyeket a modernitás sem tud elsöpörni, hiszen a lelket mindig az időtlenség vonzza. Így van ez a könyvtárral, a múzeummal is, amelyektől – minden vészjósló előrejelzés ellenére – a legfejlettebb technika sem volt képes elvenni az uralmat. Bár a klasszikus kultúrán nem fog az idő, elsősorban az iskolai nevelés során kellene nap mint nap életre beszélni az örök igazságokat. Az új épületeket is az öröklétnek kell tervezni, legalábbis szellemiségükben.”

Magyar Kurír