Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Placid atya… 2.o.) rövid összeállítást készített abból az alkalomból, hogy pappá szentelésének 70. évfordulóján rubinmiséjét tartja holnap Olofsson Károly, azaz Placid atya. A 93 éves bencés tanár ünnepi szentmiséje vasárnap fél 12-kor lesz a budai Ciszterci Szent Imre-templomban. Küzdelmes és áldozatos életútját Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát méltatja majd. A lap szerint az apai ágon svéd nemesi származású magyar katolikus pap hányatott élete bizonyítja, hogy a náci, illetve a kommunista diktatúra „alávalósága között nincs fokozati különbség.” Az orgánum idéz egy szovjet ezredest, aki 1946-ban azt mondta a hadbíróságon Placid atyának: „Értse meg, nekünk nem azokkal van bajunk, akik akkor nyilasok voltak, és most kommunisták, hanem azokkal, akik akkor nem voltak nyilasok, és most nem kommunisták.” A polgári napilap hozzáteszi, hogy a bencés szerzetestanárnak ez volt a „bűne”, meg az, hogy a háborúban egy hadikórházban végzett lelkészi tevékenységet, s hogy 1945-ben segítette a kisgazdák választási kampányát. Névleg persze „antibolsevista propaganda, terrorcselekmény és összeesküvés” vádját fogták rá. Placid atya raboskodott az Andrássy úton, az ÁVH központjában, majd tíz évet a Gulágon, ahol 3,5 millió politikai fogoly sínylődött. „Az ott töltött évtized alatt ugyanúgy papi hivatásának igyekezett élni, mint később segédmunkásként – csak így alkalmazták hazájában –, 1975-től pedig kisegítő papként a Szent Imre-templomban” – írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Hírlap (Újságírói zarándoklat… 4.o.) beszámol arról, hogy Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kultúráért és tömegtájékoztatásért felelős bizottságának tagja mutatott be ünnepi szentmisét tegnap a mátraverebélyi kegyhelynél, ezzel kezdődött meg a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (Makúsz) és a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely által a médiában dolgozóknak hirdetett zarándoklat, amit az idén szerveztek meg először. Beszámol a lap arról is, hogy a 800 éves ferences jubileumról, a búcsújárásról és a XX. századi magyar ferences vértanúkról tartott előadást két szerzetes, Dobszay Benedek és Kálmán Peregrin.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (9.o.) Megáldották motorjaikat című összeállításából kiderül: kevesen tudnak róla, de német és olasz példák nyomán már hazánkban is évek óta szerveznek motoros zarándoklatokat. Pálos szerzetesek például július közepén Petőfiszállás-Pálosszentkútra invitálják az érdeklődőket, hogy imádsággal, elmélkedéssel töltsenek el együtt egy hétvégét. A motorokat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek áldja meg. Bátor Botond pálos tartományfőnök így érzékelteti a Czestochowába tavasszal szervezett motoros zarándoklat hatását: „Könnybe lábadt szemekkel álltak a bőrkabátos motorosok a szentmisén.” A pálosok tartományfőnöke elmondta: az eddigiekből arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes csinálni, mert egyre többen érdeklődnek, azok iránt pedig, akik nagy lelkesedéssel vettek részt a korábbi programokon, egyfajta felelősséggel is tartoznak. „Ez az evangelizáció egyik új formája lehet” – szögezte le Bátor Botond. Hozzátette: nem klasszikus motoros találkozókat szerveznek, az együtt töltött idő nagy része imádsággal, közös elmélkedéssel telik, és lesznek olyan programok is, amelyek a helyes magyarságtudat kialakulását célozzák. Lesz néptánc, és neves népművészek is tiszteletüket teszik az összejövetelen.

Szintén a Magyar Hírlapban (Adományokból építenék föl… 21.o.) Rátóti Zoltán színművész, a kicsiny őrségi falu, Magyarföld polgármestere elmondta, hogy létrehozták a Magyarföld Faluért Alapítványt, s az oda érkező adományokból templomot építenének. Már kaptak is felajánlásokat, a Nemzeti Színházban is volt egy gálaest, amelyek bevétele a templom kasszájába ment, de a sok segítség ellenére még mindig hiányzik négymillió forint. Az eddigi munkákat mindenki ingyen vállalta, de a szakembereket nem hagyhatjuk ki, őket pedig ki kell fizetni – mondta a polgármester. A templom dombtetőn, egy pajtaszínház közelében épül, a gyűjtésről a Magyarfold-falu.hu-n tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Magyar Nemzet (Magyar Bálint hagyatéka 2.o.) közli, hogy emelt szintű érettségi tantárgy lett az a fajta bibliaismeret, amely a Hit Gyülekezete szemléletét tükrözi. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke nem lát kivetnivalót ebben, arra hivatkozva, hogy az érettségiztetésről szóló 2003-as – az SZDSZ-es Magyar Bálint minisztersége alatt született – kormányrendelet ezt lehetővé teszi. A lapnak elmondta: „Ahogyan katolikus, református vagy evangélikus hittanból lehet emelt szintű érettségit tenni, éppúgy lehet a Hit Gyülekezete teológiája szerinti bibliaismeretekből is, csak azt nem hittannak, hanem bibliaismereteknek nevezi az adott egyház.” Hoffmann Rózsa, a KDNP szakértője, a parlament oktatási és tudományos bizottságának tagja leszögezte: jogi értelemben semmi szabálytalanság nem történt azzal, hogy a Hit Gyülekezete bejegyzett vallási közösségként beadta saját „hittanát” akkreditálásra. Az érettségi vizsgák jelenlegi, még Magyar Bálint minisztersége alatt kidolgozott szabályozása lehetővé teszi, hogy érettségi tantárgyként lehessen akkreditáltatni egyetlen iskolának vagy fenntartónak „különutas” – csak egy-két diákot érintő – tantárgyakat, ha az OH-beli szakbizottság szerint megfelel az általános szempontrendszernek. Ám a képviselőnő bírálta az ezt lehetővé tévő, 2003-as kormányrendeletet, amelyet többek között a Rektori Konferencia és az Országos Köznevelési Tanács, vagyis a legmagasabb szintű felső- és közoktatási szakmai szervezetek tiltakozása ellenére hoztak létre. Az így kialakult rendszer roppant költséges, és kaotikus állapothoz vezetett. 180-190 vizsgatantárgy létezik ma már, mivel még csak jelentkezők meghatározott létszámához sem kötik az akkreditálást.

Magyar Kurír