Napi sajtószemle

A Népszabadság (Hírek 13.o.) beszámolója szerint Kazimierz Nycz lengyel prímás, varsói érsek tiltakozik amiatt, hogy az ismert popdíva, Madonna Mária mennybevételének ünnepén tart koncertet Lengyelországban. Az érsek elmondta: ha a két esemény egybeesése meg volt tervezve, akkor ez egy igen cinikus lépés, hogy elvonják a katolikusok figyelmét az ünnepről. A tudósításból kiderül: az illetékes járási tanács egyik képviselője pár napja már aláírásba kezdett az énekesnő fellépése ellen. Marian Budzinki állítja: Madonna a zenéjével és a magánéletével provokálja a katolikus egyházat. Az akcióhoz különböző katolikus szervezetek és egyházi emberek is csatlakoztak.

A Magyar Hírlapban (12.o.) Kristály Lehel A béna szobrok városa című, egész oldalas összeállítása emlékeztet rá: csaknem száz év alatt románosították el Erdély egykori központját, a Maros és az Ompoly találkozásánál fekvő Gyulafehérvárt. Ma a városban alig hallani magyar szót, a románok aránya 97 százalékos. A lap rámutat: „Mindenhol az Erdély megszerzését elősegítő történelmi személyiségeknek emléket állító alkotások állnak, s lépten-nyomon az ortodoxia nyomulása érhető tetten. A magyarság megmaradásának esélyeit azonban feljavította az egyház, az iskola és Böjte Csaba munkatársainak áldozatos munkája… A Gábor arkangyalról elnevezett intézményben áldozatos munka folyik. Huszonegy gyermekről gondoskodnak a féltő kezek.” A cikkíró rájuk gondol, amikor „lazán” átnéz „a magyarokat halomra ölő Maniu-gárdának nevet adó Iulio Maniu szobrán, és ők adnak erőt ahhoz”, hogy ki merje mondani: „… nincs veszve minden Dél-Erdélyben sem. A béna szobrok városában ezek az eleven gyermekek a megmaradás zálogai.”

A Magyar Nemzet (10.o.) Rehabilitálás Erdélyben? című beszámolója szerint mérföldkőnek számító döntés született Romániában az 1956-os magyar forradalom nyomán elítélt erdélyiek rehabilitálása terén, miután a bukaresti legfelsőbb bíróság elrendelte a politikai kirakatperben kivégzett Szoboszlay Aladár perének újratárgyalását. A katolikus papot 1958-ban politikai okokból ítélte halálra a kommunista bíróság, több száz embert pedig bebörtönöztek. A lap emlékeztet rá: a perújrafelvételt évekkel ezelőtt kezdeményezte Szoboszlay Alexandra, a koncepciós eljárás áldozatának Magyarországon élő testvére, aki a román hatóságok hírzárlata miatt évtizedekig abban a hitben élt, hogy bátyja börtönben sínylődik. Az 1948-ban pappá szentelt, Temes és Arad megyében szolgált Szoboszlay Aladárt 33 évesen, 1958-ban ítélte halálra a kolozsvári katonai törvényszék a Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés céljából. A plébános valójában a kereszténydemokrata értékek és a tulajdonjog tiszteletben tartását, az elkobzott földek visszaszolgáltatását, valamint a többpártrendszer visszaállítását követelte, az 1956-os forradalom hatására pedig fölvetette a föderalizmus, a román-magyar konföderáció gondolatát, amelyben Erdély lett volna az összekötő kapocs Románia és Magyarország között. A katolikus papnak Erdély-szerte magyarokat és románokat egyaránt sikerült beszerveznie, a Securitate azonban hamar tudomást szerzett a mozgalomról, és kétszáz személyt azonnal letartóztattak. A jogi végzettséggel nem rendelkező Macskási Pál bíró elnökletével a kolozsvári katonai törvényszék a forradalommal való szimpátiájuk jelképeként a Szoboszlay-csoport ötvenhat tagját ítélte el, akiknek összbüntetése meghaladta az ezerháromszáz évet. Közülük tizenegyet halálbüntetéssel sújtottak, és tizet ki is végeztek, Szoboszlayn kívül például a magyar forradalommal együtt érző, a magyar-román kérdés megoldására hivatott Keresztény Szolidaritás Pártja programja jogi kivitelezőjét, Alexandru Fintinaru aradi ügyvédet is. A Szoboszlay-ügy jogi képviselője, Kincses Előd elmondta: precedensértékű, hogy a bukaresti ítélőszék végül helybenhagyta a perújítási kérelmet, az eljárással ugyanis pótolni lehet azt a hiányosságot, hogy Romániában nem létezik a politikai elítélteket rehabilitáló törvény. Az ügyvéd szerint az ősszel Kolozsváron kezdődő újabb per hosszú ideig eltarthat, ha a bíróság az ötvenkötetes Szoboszlay-dosszié „bizonyítékainak” átvizsgálása, a még élő tanúk kihallgatása mellett dönt. „Ha viszont a bíróság arra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy a romániai kommunista rezsim illegitim – mint ahogy azt Traian Basescu államfő kinyilvánította a bukaresti parlamentben 2006-ban elmondott beszédében –, akkor a pert hamar befejezzük, és a Szoboszlay-per valamennyi vádlottjának hozzátartozói élhetnek per-újrafelvételi kérelemmel, aminek végkimenetele csakis az lehet, hogy felmentik az ártatlanul elítélt személyeket” – mondta Kincses Előd.

Magyar Kurír