Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (9.o.) Pápai útmutató a válságra, a Magyar Hírlap (10.o.) Pápai enciklika készül a gazdasági válság hatásairól címekkel számolnak be arról, hogy a gazdasági válság és a szegények kiszolgáltatottságára helyezi a hangsúlyt XVI. Benedek pápa harmadik enciklikája, amelyet e hónap végén hoznak nyilvánosságra. Ez lesz a katolikus egyház válasza az egész világot érintő pénzügyi és gazdasági krízisre. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a Szentatya már korábban is intette a kormányokat, ne engedjék, hogy a gazdasági válság éppen azokat sújtsa – a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit –, akik a legkevésbé tehetnek róla.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (Vallásalapítók… 4.o.) felteszi a kérdést: megoldódik-e valaha az a – valódi vallási közösségeket méltatlanul lejárató – helyzet, hogy egy-egy, magát száz fő támogatásával egyházként bejegyeztető szűk csoport a megalakulása után máris folyamodhat az adófizetők által felajánlható egy százalékokért, amelyekhez állami kiegészítés is járul? Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke régóta szeretne ezen változtatni. A lap beszámolója szerint áttörés mutatkozott a parlament emberi jogi bizottságának május 26-i ülésén, amelyen a képviselők Hiller István oktatási és kulturális minisztert hallgatták meg. Balog Zoltán kérdésére – partner volna-e abban a miniszter, hogy ne folyamodhassanak rögtön az adózók támogatásáért az újonnan alakult vallásszervezetek – Hiller igennel válaszolt. A Fidesz szakpolitikusa ennek nyomán készítette el képviselői önálló indítványát. Ez úgy módosítaná az szja egy százalékának felajánlásáról szóló törvényt, hogy annak ne lehessen kedvezményezettje bármely bejegyzett egyház, vallásfelekezet, vallási közösség. Balog Zoltán szándéka szerint csak azon közösségek részére lehetne átirányítani az egy százalékot, amelyeket már két éve jogerősen nyilvántartásba vettek. „Az, hogy szűnni nem akarnak az adószámigénylések az adóhatóságnál, illetve hogy 170 úgynevezett egyház folyamodhat az adózó polgárok támogatásáért, komolytalanná teszi a felajánlások nemes ügyét, lejáratja a valódi egyházak hitelét” – mondta az emberi jogi bizottság elnöke. Hozzátette: a megalakulástól számított két év kikötésére azért van szükség, hogy kiderüljön, működőképes-e az adott közösség, vagy sem. Ezzel nem csorbulna a vallásszabadság, csak bevezetnék azt, amit a civil szervezeteknek az adóból történő egyszázalékos támogatása esetében már eddig is feltételül szabtak.

A Magyar Hírlap (Inkasszóval vitte el az adóhivatal… 4.o.) írása szerint hiába fizette be a Budapest Fasori Evangélikus Gimnázium időben, az előírt határidő előtt négy nappal az APEH-nek a 8,9 milliós járulékot, az adóhatóság az utalás napján értesítés nélkül négymilliós inkasszót nyújtott be az iskola két számlájára. Ódor László, a gimnázium igazgatója a lapnak elmondta: az APEH által jogtalanul leemelt négymillió forint dolgozóik fizetésének egy része. Az igazgató emlékeztetett rá: a gimnázium jelezte az adóhatóság ügyintézőjének, hogy nincsen semmilyen köztartozásuk. Az APEH munkatársa viszont azt mondta, az inkasszó jogos volt, és az iskola számláját vezető pénzintézet hibázott. Az orgánum megkereste a gimnázium számláját kezelő bankot, de ott banktitokra hivatkozva nem nyilatkozhatnak az ügyről. Az APEH június 9-én, miután az iskola jelezte az inkasszó jogtalanságát, visszavonta az intézkedést, a pénzt mégsem utalták vissza a gimnáziumnak. Az összeget a Magyar Államkincstártól kell visszaigényelnie az intézménynek, és az egy hónap elteltével utalja vissza a pénzt. Ódor László a lapnak elmondta: értesülései szerint más közintézményekkel is történhetett hasonló eset. A fasori gimnázium igazgatója elképesztőnek nevezte, hogy a költségvetés rossz helyzete miatt az APEH mint közintézmény egy politikai szándék végrehajtója legyen. Az APEH illetékese egyelőre nem reagált az MH megkeresésére.

Magyar Kurír