Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Magyar-szlovák imanap 4.o.) közli, hogy közös imanapot tartanak a magyar és a szlovák nép közötti békéért Mátraverebély-Szentkúton ma kilenc órától. A lap kiemeli: a kegyhelyen működő ferences szerzetesek közleményben buzdították a két nép zarándokait: imádságukban kérjék, hogy mindkét ország nemzetpolitikáját hassa át az evangélium szelleme. Az újság egyúttal arra is emlékeztet, hogy Szlovákiában a magyar katolikusoknak még mindig nincs közülük való püspökük, „sőt, tavaly februárban a Szlovák Püspöki Konferencia az ottani magyar közösség érdekeit sértő új egyházmegyerendszert hirdetett ki. A két nép kiengesztelődése – egyházi vonalon – ennek ellenére előrehaladt. Tavaly nyáron Erdő Péter bíboros prímás mutatott be szentmisét a közös kiengesztelődés jegyében. A legújabb fejlemények: a pápa által az idén kora tavasszal kinevezett új nagyszombati érsek, Róbert Bezák látogatást tett a határmenti magyarországi egyházmegyék püspökeinél. Ezenfelül kinyilvánította azt a szándékát, hogy öt év alatt megtanul magyarul” – írja a polgári napilap.

A Magyar Hírlapban (Tizenöt év óta… 9.o.) Ferenczy Rudolfné, a Szent Erzsébet Karitász vezetője nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a bajóti régióban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye égisze alatt működő szervezet az idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Elmondta: a munkatársak nehéz feladatra vállalkoztak, hiszen legtöbbször minden pénzforrás nélkül, a maguk ötletét, pénzüket beadva a közösbe tudják csak a rászorulókat segíteni, a betegeket látogatni, az időseket megajándékozni. „Ezért nagyon köszönjük és hálásak vagyunk minden olyan segítségért, amelyet az egyházmegyétől, a karitászközponttól, egy-egy településen az önkormányzattól, vagy egy-egy jókedvű, névtelen adományozótól kapunk” – mondta Ferenczy Rudolfné. Hozzátette: a karitász nemcsak a nyomort kívánja enyhíteni, hanem elsősorban tanúságot akar tenni Isten szeretetéről. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a szociális-karitatív munkát végző munkatársak szeretetközösséggé váljanak, és megfelelő hitbeli és szakmabeli képzettséget szerezzenek. A háromévenként szervezett karitászképzés segít abban, hogy az új munkatársak is elsajátítsák ezeket az ismereteket. A szolgálatot végzők a papok mellett, az ő iránymutatásukkal szeretnének munkálkodni, segíteni az egyházközségben, a lelkileg és testileg megfáradt embertársaikon a plébániai és templomi munkákban is. „De az emberi alapokra csak úgy tudunk építkezni, ha a krisztusi összetartozást is megteremtjük, ha megéljük közösségeinkben, találkozásainkban. Krisztus szavai szerint ugyanis nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ezért az évfordulón nem magunkat, hanem Jézust ünnepeljük, aki minden szeretet forrása” – mondta a Szent Erzsébet Karitász vezetője.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (A Königsbergi töredék… 16.o.) beszámol arról, hogy a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársai nyilvánosságra hozták: a magyar nyelvemlékek közül a Halotti beszéd és könyörgés után másodikként számon tartott Königsbergi töredék és szalagjai 150 évvel később is születhetett, mint ahogy azt eddig – 1200 körül – sejtették. A lapot 1863-ban fedezték fel, a mai kalinyingrádi egyetemi könyvtárban egy 1270-80-as évekből származó latin nyelvű teológiai kódex elé kötve. A kilencsoros, pergamenlapra írt verses jellegű szöveg egy Mária-ének töredéke, helyesírása pedig megegyezik a Halotti beszéd és könyörgés helyesírásával. A tulajdonképpeni töredék Mária szűzi anyaságán elmélkedik. A töredéken kívüli szövegeket két részre bonthatjuk. Az egyik Gábriel angyal küldetését beszéli el. Az Üdvözlégy Mária-imádság itt jelenik meg először magyarul. A másik részben pedig egy Mária-legenda részlete lehet, amelynek témája ismét Mária anyasága. Ha igaz az elmélet, hogy a szöveg nem más, mint a kódexben szereplő latin szövegek újraírása és fordítása, akkor nem lehet 1200 körüli nyelvállapotú – állítják a szakemberek.

Magyar Kurír