Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Lengyelországot méltatták címmel számol be arról, hogy a volt szovjet blokk első nem kommunista kormányának megalakulásához vezető 1989-es parlamenti választások 20. évfordulójára emlékezett tegnap Lengyelország. Angela Merkel német kancellár beszédében kiemelte II. János Pál pápának a kommunizmus bukásában játszott szerepét.

Hazai hírek

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Kiss-Rigó László katolikus megyéspüspök szerint a régi seb mára elgennyesedett alcímmel számol be arról, hogy tegnap országszerte – így a budapesti Szent Imre-templom mellett is – megemlékeztek a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, a trianoni békediktátum 89. évfordulójáról. Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök beszédében így fogalmazott: „Nyolcvankilenc éve temetés nem volt, de nagyon súlyos seb esett az ország testén.” Hozzátette: nagyon sokáig nem lehetett a sebről beszélni, amely azóta is létezik, elgennyesedett. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, akinek a nagyszülei elcsatolt országrészeken születtek, emlékeztetett rá: Trianon után magyarok millióinak kellett más országok politikai berendezkedéséhez alkalmazkodnia, és rokonaikat csak új határokat átlépve látogathatták meg. Az evangéliumi ember kötelessége, hogy a dolgokat nevükön nevezze, és azokat orvosolja – hívta fel a trianoni emlék ápolásának fontosságára a figyelmet a püspök.

A Magyar Hírlap (Bölcskei Gusztáv… 4.o.) idézi a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnökét, aki az MSZP debreceni EP-kampányáról elmondta: „Vannak, akik használják a templomot, és vannak, akik kihasználják. Utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik a református Nagytemplomot feltüntették választási szórólapjaikon.” Bölcskei Gusztáv megerősítette: semmilyen uniós vagy állami támogatást nem kapott a patinás épület, ezért is félrevezető a szórólap. A református püspök leszögezte: „Szánalmas vergődésnek tűnik, hogy az anyagokon az a Göncz Kinga szerepel, aki talán már maga is elfelejtette, hogy szociális miniszterként aggódó levelet írt Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőnek, amelyben kifejtette, veszedelmes, hogy az egyházak fokozatosan teret nyernek a szociális ellátásban, és ez ellen tenni kell valamit. Bölcskei Gusztáv fájlalja, hogy egy ideje jóformán teljesen megszűnt a kapcsolat a történelmi egyházak és a kormányzat között, így különösen meglepő, hogy most, mint nyulat a cilinderből, előkapták a témát.” A református püspök kapkodónak tartja a szocialisták kampányát, amely az elvesztett hitelesség kétségbeesett visszaszerzését célozza. Kijelentette: „a cél szentesíti az eszközt” elv alkalmazása kétséges morális tartást feltételez.

A Magyar Fórumban (Jubiláló… 10.o.) Gáspár István, a Máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika plébánosa nyilatkozik a máriabesnyői kegyszobor csodálatos megtalálásának 250. évfordulója alkalmából. Elmondta azt is, hogy Beer Miklós váci megyéspüspök nagyszerű kezdeményezése a „karolj fel egy családot” program. „Erről a püspök úr húsvéti körlevelében részletesen olvashatnak. A főpásztor hangsúlyozza, hogy nemcsak anyagi támogatásra van szükség, hanem személyes törődésre, ami elsősorban az idő odaajándékozását jelenti. Mindenki találjon tehát egy családot, akin próbál segíteni. Nyugat-Európában egy kissé erősebb az ilyen szociális érzékenység, mint nálunk. Mi hozzászoktunk ahhoz, hogy minket kell segíteni. Pedig mindig találunk nálunk szegényebbet. A máriabesnyői plébánián két karitász is működik, s a hittanra járó gyerekeken keresztül próbáljuk megtalálni azokat a családokat, akik valóban rászorulnak a támogatásra.” A szekták térhódításával kapcsolatban a plébános figyelmeztetett: „Nem a védekezés a küldetésünk, hanem a meghívás. Az egyház Isten szeretetét kínálja fel a közösséghez való tartozáson túl. II. János Pál pápa mondta: ’Nem annak van itt az ideje, hogy szégyelljétek az evangéliumot! Annak van itt az ideje, hogy a háztetőkről hirdessétek!’ Mindezért Máriabesnyőn és Gödöllőn különböző kulturális rendezvényeken vesz részt tevőlegesen valamelyik közösségünk, s ott bemutatják a kegyhelyet, s ezzel is meghívjuk az embereket Isten követésére. Ez nem védekezés, nem erőszakos térítés, hanem meghívás… Fel akarjuk mutatni: létezik egy olyan kegyhely Magyarországon, mely kifejezi azt, hogy mi magyarok összetartozunk, s a búcsún kinyújthatjuk kezünket nemzettársaink felé, amikor kiengesztelődhetünk Istennel, s egymással. Szeretnénk, ha a búcsú résztvevőit az együttérző hit, a kiengesztelődés szelleme és az összetartozás érzése ragadná magával. Kegyhelyünk kapuja minden magyar és hívő számára nyitva áll.”

Magyar Kurír