Napi sajtószemle

A Népszabadság (Ünneplők várták… 7.o.), a Népszava (Pünkösdi ünnep… 4.o.), a Magyar Hírlap (Pünkösdi egységben a nemzet – A szentlélek szereti az egységet és békességet 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Széttörni a gyűlölet burkát 5. o.) is beszámolnak a pünkösdi egyházi szertartásokról.

A Magyar Nemzet és a Népszava kiemelik, hogy pünkösdvasárnapi szentmiséjében Erdő Péter bíboros prímás azt mondta: „Ez az ünnep hordozza annak ígéretét, hogy mindig lesznek a történelem során, akik szavunkra hinni fognak, és Krisztus vetését a Szentlélek érleli.”

A Magyar Hírlap beszámolójában azt emeli ki, hogy a magyar katolikus egyházfő tegnap, a Máriaremetei kegytemplom kertjében elmondott homíliájában hangsúlyozta: bármilyenek a körülmények, bármilyen válságokkal kell is szembenéznünk a mindennapi életben, a keresztény ember öröme és optimizmusa sokkal szilárdabb valóságra épül. Isten a helytállásunkat nézi. A Szentlélek szereti az egységet és a békességet – mondta Erdő Péter.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (12.o.) Erdély magyarságot teremt címmű beszámolója megállapítja: „Egyre bizonyosabb, hogy a magyarság és ezen belül a székelyek öntudatra ébredésének eszközévé vált a csíksomlyói pünkösdi búcsú és az új hagyomány, a magyar címerrel díszített mozdony vontatta Székely gyors különjáratának elindítása Erdély legkeletibb szegletébe. Erdély ezután – legalább pünkösdkor, három napig – ismét a magyaroké lesz.” Az MH Bábel Balázs kecskemét–kalocsai érsek szentbeszédét a csíksomlyói búcsúk történetének „egyik legvilágiasabb, de mégis egyházi szemléletű” prédikációjának minősíti. A lapban nyilatkozik Bábel Balázs és Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke. Azzal kapcsolatban, hogy pünkösdi szentbeszédében több világi problémát is érintett, a kecskemét-kalocsai érsek elmondta: „Valaki egyszer azt kérdezte tőlem, hogy ki írja a beszédeimet. Hát, válaszoltam, én. És a Szentlélek is segít. Ebben a helyzetben, amikor itt vannak a világ minden tájáról a magyarok, és azt szeretnénk, hogy egy nemzet legyünk, akkor fel kell vetnünk azokat a problémákat, amelyek szorítanak bennünket, fájdalmasak, gondot okoznak, jövőnket bizonytalanná teszik. Terápia csak úgy lehetséges, hogy a diagnózist is elmondjuk, s úgy adtam terápiát, hogy azt Jézustól vettem, s nem hegyeztem ki egyetlen pártra sem, miközben volt, akit személyesen és áttételesen érintettem, mert annyira fájdalmas és felháborító volt, hogy egy felelősnek mondott politikus olyasmit mondott: ’Levette népünkről kezét a magyarok Nagyasszonya’.” A főpásztor abban látja Csíksomlyónak mint kegyhelynek és jelenségnek a fontosságát, hogy „eljönnek az emberek a világ minden tájékáról, s valahogy meg akarják élni a nemzeti együvé tartozás tudatát a közös hitben, amely összefonódik a magyarsággal. Ebben vannak itt ilyenkor az emberek, és itt keresnek lelki felüdülést, problémáikra megoldást, a továbbélésükhöz erőt.” Bábel Balázs elmondta azt is: „Olyan élményt viszek haza, amit majd fel kell dolgoznom. Nem lehet ezt csak úgy letudni, hogy pontot teszek utána, inkább kettőspontot, mert életemben ilyen nagy közösség előtt nem prédikáltam, s ennyit nem készültem prédikációra, mint most. Legalább tízszer átírtam, és még a leírt szövegtől is eltértem a pillanatok hatása alatt. Nekem az volt a fontos, hogy valami olyasmit mondjak, ami keresztény és nemzeti, illetve sorsunk szempontjából előremutató és nagy érték.” Harrach Péter úgy érzi, hogy Csíksomlyó „egyrészt a székely és csángó nép vallási eseménye, másrészt az egész nemzet zarándoklata, de a vallási jelentőségén túl egyfajta nemzetegyesítés is történik itt. Amit a politika nem tud megtenni, azt megteszi a vallás, és most már más hitűek is eljönnek a világ minden részéből.” Az Orbán-kormány egykori családügyi minisztere szerint Bábel Balázs szentbeszédéből „nagyon jó jellemzést kaptunk a hazai állapotok lelki hátteréről. Ezek között mindenkinek feltűnhetett a népszavazásra utaló megjegyzés is, amely minden, az anyaországból ide látogatót megérint. A családok ügye a másik fontos téma. A KDNP-nek sok csaláspolitikai szempontból is fontos kezdeményezése van. Említhetném a családi adózást vagy a családok csődvédelmének az ügyét.”

A Magyar Nemzet (5. o.) Krisztussal ezer esztendeig című beszámolója kiemeli: Az idei csíksomlyói búcsú kiemelt jelentőséget kapott. A gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik, illetve a ferences rend fennállásának 800. évfordulóját is ünnepelte.

A reformátusok istentiszteletéről legrészletesebben a Magyar Nemzet említett beszámolója tudósít. A debreceni Nagytemplomban tartott vasárnapi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett rá, hogy Genfben azonos időben, ünnepi szertartáson emlékeznek az 500 éve született Kálvin Jánosra. ”A magyar reformátusok azzal az üzenettel mehettek Genfbe, hogy azt mondják, 2009 nekünk, magyar reformátusoknak az az év, amikor pünkösd korábban volt a megszokottnál” – célzott a püspök május 22-ére, amikor az egykori történelmi Magyarország területén működő református egyházak alkotmányozó zsinaton Debrecenben döntöttek arról, hogy újra egyesülnek. Bölcskei leszögezte: „A Lélek hatalma nélkül nincs, ami életet adjon, egységet kovácsoljon egy olyan világban, amely szeretné ezt az egységet, de nem tudja megtalálni, csak gyűlölködik, acsarkodik.” Feltette a kérdést: „Hogy tudnánk összetartani azt, ami széthullani látszik családban, nemzetben, Európában, a teremtett világban? Ahol generációk feszülnek egymásnak, ahol nagy és kis népek versengenek, és nem tudnak egymással testvéri szót érteni. Pünkösdből azonban évezredeken át erőt lehet meríteni, nem szem elől tévesztve, hogy Krisztus a jövő.”

A Magyar Hírlapban (3. o.) Várkonyi Balázs Végjáték címmel felhívja a figyelmet arra, hogy a mostani pünkösd a katolikus szertartásban egy apró korrekciót hozott. A szentmise átváltoztatás-rítusának szövege módosult. A liturgia szerinti mondat eddig így hangzott: „Ez a vér értetek és mindenkiért kiontatik, a bűnök bocsánatára.” Pünkösdvasárnaptól a mindenkiért szó helyett a pap ezt mondja: sokakért. A cikkíró szerint a „pro multis” pontosabb fordítása indokolta a változást. Várkonyi megjegyzi: „Az egyházi emberek nyilván tiltakoznának minden belemagyarázás ellen, tekintsük is hát metaforikusnak a párthuzamot: a nemzet ellen elkövetett bűnök súlyosabbak annál, hogy minden vétkes számára automatikusan következzék a bűnbánat után a feloldozás. Vannak bűnök, amelyeket elkövetőjük soha nem tehet jóvá. Igen, ez is holtbiztosan kifejezésre jut a közelgő vasárnapi voksolásban.”

Magyar Kurír