Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Putyin… 8.o.) beszámol arról, hogy tegnap Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök virágokat helyezett el Anton Gyenyikin orosz cári tábornok, az önkéntes ellenforradalmi hadsereg vezérének, a dél-oroszországi ellenforradalmi kormány megalakítójának, továbbá az 1917-es forradalmat követően emigrált Ivan Iljin és Ivan Smeljov írók-filozófusok sírjainál. A síremlékeket vasárnap reggel szentelte meg Kirill pátriárka. Putyint a Doni kolostor temetőjébe elkísérte Tyihon archimandrita. Hírül adja a lap azt is, hogy a nap folyamán a miniszterelnök, majd Dmitrij Medvegyev államfő is, a Megváltó Krisztus-templomban felkereste Kirill pátriárkát, s köszöntötte őt a szláv írásbeliség és kultúra napján. Ezt a napot az ortodox hívők vasárnap ünnepelték, megemlékeztek Cirill és Metód bizánci szentekről. Az ünnep Kirill pátriárka névnapja is. Az orgánum emlékeztet rá, hogy Borisz Jelcin, Oroszország első államfője és utódja, Putyin, minden évben felköszöntötte a pátriárkát e napon, míg Medvegyev most első ízben tette ezt meg.

Hazai hírek

A Vasárnapi Hírek (Millenniumi emléknap… 3.o.) beszámol arról, hogy szombaton a Veszprém megyei Sóly községben tartották meg négy megye – Fejér, Pest, Veszprém és Zala – fennállásának ezredik évfordulóját. Szent István király 1009-ben Sólyban adott ki adománylevelet Szent Mihály veszprémi egyházának, s királyi okiratban említik Fehérvárt, Kolont, Veszprémet és Visegrádot, illetve a megyéiket, Fejért, Pestet, Veszprémet és Zalát. Az ünnepségen Mádl Ferenc volt köztársasági elnök emlékeztetett rá: „A megyék, a várak és püspökségek lettek azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István királyunk az ország egységének szilárdítására, a keresztény hit megerősítésére hozott létre.” Márfi Gyula veszprémi érsek beszédében kifejtette: „Manapság törekvések vannak arra, hogy az államot és az egyházat teljesen különválasszák egymástól, s az egyházat valamiképpen kiszorítsák a társadalom peremére.” Ám a főpásztor figyelmeztetett: az államnak és az egyháznak „rengeteg közös teendője van. Egy állam nem lehet közömbös polgárainak a hitével és a hitből fakadó erkölcsével szemben. Az egyházak pedig sokat tehetnek és tesznek is a bűnmegelőzésért, a munkaerkölcsért és az adómorálért.”

A Magyar Nemzet (A magyarság… 3.o.) beszámolva Orbán Viktor hétvégi, Esztergomban elmondott, EP-választási kampánybeszédéről, kiemeli, hogy a Fidesz elnöke idézte az európai gondolat atyjának tartott egykori francia külügyminiszter, Robert Schuman kijelentését: „Európában a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Balavány György Európa Debrecenben címmel megállapítja: „Múlt pénteken Debrecenben kapott egy hatalmas pofont az ördög: több mint száz év után újjáalakult a Magyarországi Református Egyház. A reformátusok úgy döntöttek, hogy a maguk részéről felszedik a nemzetet széthasító országhatárokat. Megkezdték a sátán munkájának lerombolását, egyszerűen azért, mert ez a dolguk.” A cikkíró figyelmeztet: „A tomboló széthúzás, amitől szenvedünk, a szívünkből ered. Az ördög neve a görögben diabolosz…, a megosztás, meghasonlás szelleme. Ez a szellem megfertőzött mindannyinkat. Az a célja, hogy nemzetek, családok, egyházak, közös értékrendű, autonóm közösségek szétverődjenek. Azt célozza, hogy a jobboldaliak se legyenek keresztyének és nemzetiek, legfeljebb kapitalisták; hogy egymásra vicsorgó klikkekre osztódjék a nemzeti oldal. A kereszténység lényege azonban a közösség. Közösség Istennel és egymással. Ezért fontos, ami a múlt pénteken történt Debrecenben.” A cikkíró emlékeztet arra a gyakran hangoztatott véleményre, hogy az egyház feladata nem a politizálás, hanem az evangélium hirdetése, és fölteszi a kérdést: „De mi más az evangélium, minthogy Isten eljött a világba, helyreállítani a megszakadt közösséget? Jézus szerette a nemzetét, sírt Jeruzsálem hitetlensége miatt. Pál apostol szerette a nemzetét. A reformátorok szerették a nemzetüket. Olyan jó, ha a reformátusok, katolikusok, baptisták, mindenféle keresztények-keresztények mernek magyarok lenni. Ez nem vér kérdése. Senki nem képviselheti hitelesen Krisztust, miközben hűtlen nemzete iránt! Az evangélium az, hogy az ördög legyőzetett és nyilvánosan felpofoztatott. Az elveszett megszólaltatott; ahol kétség volt, ott egység lesz újra; a törött csontok összeforrnak, begyógyulnak a sebek, és a szétszóródott nyájat összetereli a pásztor. Azt hiszem, múlt pénteken, amikor egyszerre megkondultak a harangok, a nagyvárosok tornyaiban lakó, lomha ércóriásoktól a legkisebb székely falucska paticstemplomában lógó kolompig – akkor Isten elmosolyodott. És Európa – az álombéli, szép Európa – egy kicsit valóság lett Debrecenben. Ez mindenesetre reményt adhat a folytatáshoz.”

Magyar Kurír