A Magyar Hírlapban (9.o.) A családok megsegítése alapfeladat címmel ír arról, hogy Beer Miklós váci megyéspüspök először karácsonykor, majd húsvétkor fogalmazta meg Karolj fel egy családot! elnevezésű programját. A lapnak elmondta: „Egy régi általános iskolás osztálytársam keresett meg még decemberben, hogy segítsek rajta, mert nem tudja fizetni lakása törlesztőrészletét. Ekkor szembesültem először azzal, hogy milyen komoly hitelcsapdába kerültek családok, és milyen nehéz egy ilyen helyzetből kikerülniük.” A váci püspök felhívásában hangsúlyozta: a gazdasági és társadalmi válság leginkább a családokat érinti, ezért össze kell fogni a megmentésükért. Ebben a feladatban a hívő embereknek élen kell járniuk, hiszen ez keresztényi kötelességük. „Erre hív bennünket Krisztus példája” – figyelmeztetett Beer Miklós. Ezért lemondásra van szükség, egyebek mellett vissza kell szorítani a vallási turizmust, a sokszor költséges zarándoklatokról le kell mondanunk, és inkább a rászorulók megsegítésére kell fordítanunk az egyébként „Isten számára tetsző” utazásokra félretett pénzeket. A főpásztor elmondta: „Sokan jelentkeztek, hogy segítenének, még külföldről is érkeztek felajánlások. Van, aki csak egy kisebb összeggel, míg mások jelentősebb adományokkal is hozzájárulnak az eladósodottság és az elbocsátások, valamint legújabban a kormányzati megszorítások miatt nehéz helyzetbe került családok felkarolásához.” Beer Miklós úgy tapasztalja, hogy nehéz időkben egymás felé fordulnak az emberek. Elég csak az olyan katasztrófákra gondolni, amikor egy árvíz miatt veszítették el többen az otthonukat, kerültek ezzel kilátástalan helyzetbe. „Most is bizakodó vagyok, hiszen ilyen esetekben sokakban megnő a tevékeny szeretet. A társadalomban igenis ott van a szolidaritás, az egymás felé fordulás képessége, még akkor is, ha ma mindenki bizalmi válságról beszél. Ez vitathatatlan, ám ebből az állapotból sürgősen ki kell jutnia az országnak, és ebben az egyháznak is szerepet kell vállalnia, felmutatva az örök értékeket” – mondta a főpásztor, kitérve egyúttal a cigányság nehéz helyzetére is. Figyelmeztetett, hogy ezt a problémát „nem görgethetjük tovább magunk előtt”, oda kell fordulnunk a legnagyobb hazai kisebbséghez tartozó embertársaink felé. Beer Miklós szerint a hívő emberek valódi küldetése akkor kezdődik, amikor kilépnek a templom falai közül. Jézus Krisztus azt mondta követőinek: „ti vagytok a föld sója.” Ez azt jelenti, hogy igenis felelősségük van a társadalom állapotáért, a közerkölcsért. „Mi az élet kultúráját igyekszünk képviselni. Nem hatalmi eszközökkel, hanem küldetésünkkel: saját életünk példájával szeretnénk megmutatni egy másik utat. Feladatunk, hogy hatással legyünk a közgondolkodásra, mert ez a kíméletlen, önző világ óhatatlanul pusztulásba visz” – mondta a váci egyházmegye püspöke.
A Népszabadság (3.o.) A hit válságától a gazdasági válságig címmel számol be a Magyar Konzervatív Alapítvány tegnapi konferenciájáról. Zétényi Zsolt, az MKA elnöke előadásában leszögezte: „Istenvesztett társadalom ez, annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része nem vallja magát ateistának.” Bábel Balázs Kecskemét-kalocsai érsek emlékeztetett rá: Szent István óta akkor virágzott a magyarság, amikor az egyház. A főpásztor szerint közeli államcsőd fenyeget. A gazdasági válságot megelőzte az erkölcsi válság, ami egyenes következménye volt a hitválságnak. Hegedűs Lóránt református püspök beszédében arra figyelmeztetett, hogy „a pusztító eszközök minősége rohamosan fejlődik, az emberi minőség manipulációsan gyorsítva hanyatlik, a folyamat végén egy pávián játszik a folyamatos környezetszennyező halál és percek alatt pusztító nukleáris rakétarendszer indítógombjaival. Megmaradásunk egyetlen esélye a kereszténység.” Pozsgay Imre egykori államminiszter nem hallgatta el, hogy milyen hosszú úton és nagy kerülővel jutott el odáig, hogy tiszta lelkiismerettel beszélhessen egyház és állam viszonyáról. Pozsgay szerint az egyházakat nagyobb szerephez kell juttatni az oktatásban és a társadalomban. A konferencia zárónyilatkozata szerint „csak a hit, a templom és az egyház tudja megtartani a nemzetet.”
A Népszabadság (Egységes… 1., 3.o.), a Népszava (Fideszesek… 2.o.), a Magyar Hírlap (Eltörölték… 1., 4.o.) és a Magyar Nemzet (Történelmi… 1., 2. o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap a debreceni Nagytemplomban az Úrasztalán álló Károli Biblia előtt a Kárpát-medencei magyar református püspökök aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel újra egyesült a trianoni békediktátum következtében darabokra szakított, csonka családokban élő magyar reformátusság. Sólyom László köztársasági elnök köszöntőlevelében megállapította a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt ekkora előrelépés a békés nemzetegyesítés terén. A Népszabadság, a Népszava és a Magyar Hírlap kiemelik, hogy a tízezres ünneplő hívősereg között volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere pedig így köszöntötte a zsinatot: „Ez a nap azok közé kerül, amelyek a magyar történelem első oldalára kívánkoznak.”
Magyar Kurír